Kovács Kálmán (KDNP)
DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Elnézést kérek, csak a névsorban a negyedik vagy ötödik voltam ezért nem gondoltam, hogy elsőként kell szólnom.Elöljáróban szeretném bejelenteni, hogy természetesen a költségvetésnek az oktatással, felsőoktatással foglalkozó részéhez kívánok hozzászólni, és csak nagyon rövid mértékben érintem általánosságban a kérdést.
A pénzügyminiszter úr a délelőtt folyamán hosszú expozéjában azt mondta, hogy az oktatás megkülönböztetett figyelemben részesül. Mindez természetesen része annak a törekvésnek, amellyel a kormány magyarázni akarja a véleményünk szerint megmagyarázhatatlant, a magyar társadalom szükségtelen mértékű megsarcolását a Bokros-csomag és ennek egyenes következménye, a jelenlegi költségvetés által. A KDNP számára az ilyen logikájú költségvetés elfogadhatatlan. Megállapítható, hogy az érvényes kormányprogram és a kormány cselekedetei között szöges ellentét van.
A választási ígéretek és a kormányprogram ígéretei:
Úgy tűnik, hogy a kormánypártok ígéreteiket teljesen elfelejtették, és a társadalommal is el akarják feledtetni. Mi, kereszténydemokraták, úgy érezzük, több mint kötelességünk, hogy ezekre az ígéreteikre figyelmeztessük a kormánypárti képviselőket és természetesen figyelmeztessük a magyar társadalmat is.
Szeretnék néhány idézetet elmondani az MSZP programjából, utána pedig a kormányprogramból.
Az MSZP programjából: "az új kormányzati ciklus közepéig megállítható az oktatásra szánt költségvetési támogatás reálértékének csökkentése." Még szebb ígéret: "A közalkalmazotti törvény szerinti A/1 fizetési osztály a minimálbérhez igazítva gondoskodik a pedagógusok bérének megfelelő szinten tartásáról." Csak egy megjegyzés: a minimálbér jóval magasabb, mint a költségvetésben megállapított 8 500 forintos A/1-es érték. Nagyon nagy különbség van a kettő között.
A felsőoktatásról: "A felsőoktatás nem viseli el a kapkodó, radikális szervezeti változtatásokkal járó feszültségeket, a modernizáció csak fokozatosan, szerves folyamatként valósulhat meg."
A kormányprogramból néhány szót: a kormányprogramban szó szerint átvették a ciklus közepéig, tehát 1996-ig történő reálérték-csökkenést a későbbiek folyamán bizonyítani fogom, hogy ez a reálérték-csökkenés óriási.
A következő: "A központi költségvetés által a közoktatás céljaira biztosított normatív támogatás összegét úgy kell meghatározni, hogy országos szinten garantálja a közalkalmazotti törvény szerinti illetmények és járandóságok fedezetét. Biztosítja a felsőoktatás fejlesztésének elindításához szükséges többletforrásokat."
Miután annyi jót és szépet hallottunk, nézzük meg ezt a költségvetési javaslatot!
A Kereszténydemokrata Néppárt véleménye szerint az előttünk fekvő javaslat alkalmatlan az általános vitára és alkalmatlan arra, hogy az oktatásügy ennek alapján működőképes legyen. A délelőtt folyamán már hallottuk, és nem én mondtam el elsősorban, hanem kormánypárti képviselők sorolták fel azokat a hiányosságokat, amelyek a költségvetés eme részében megtalálhatók. Azt hiszem, csak megismételhetem azt a kérdésemet, hogy akkor miért tekintik alkalmasnak az általános vitára. A kormányzat felületesen és elnagyoltan készítette el a tervezetét. Hiányoznak mellékletek és hiányzik a társadalmi hatásokat elemző hatásvizsgálat. Az úgynevezett 3/A mellékletből, amelyről délelőtt hallottunk, időközben délután az asztalomon találtam egy példányt feltételezem, hogy a Művelődési Minisztériumból kaptuk. Időközben nekem is sikerült egy másikat megszereznem de a kettő nem azonos. Azt csak feltételezem, hogy a pénzügyminiszter úr által a hét végére ígért változat egy harmadik alternatíva lesz. Ennyit a kormány megalapozott törvény-előkészítő munkájáról.
Konkrét kifogásainkat először a közoktatással kapcsolatosan szeretném elmondani.
(Az elnöki széket dr. Salamon László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A tervezet szerint 1996-tól új finanszírozási szabályozás várható. Hogy ez hogyan működik majd, azt talán még a kormány sem tudja esetleg a Pénzügyminisztérium. Annyit azért sejteni lehet, hogy létszámnormákat határoz meg: az ellátáshoz szükséges pedagóguslétszám és nem önmagában a tanulólétszám határozza meg a költségvetési támogatás mértékét. Várható viszont, hogy a közalkalmazotti törvény ennek alapján lényegében érvényét veszti az új szabályozás hatására, mivel a létszámnormákat és a közalkalmazotti törvényt együttesen csak az úgynevezett központi bérfinanszírozással lehet működtetni. Szeretném figyelmébe ajánlani a tisztelt kormánynak az előző oktatási törvényben elhatározott célokat. Csak nehogy ezt rosszabbul előhozzák a későbbiek folyamán, mint valami újdonságot!
Ebből a költségvetési törvényből is sejteni lehet, hogy a közoktatásban leépítések várhatók. Más kormányzati megnyilvánulások például a közoktatás-átvilágítás kérdésköre vagy az óraszámemelésekre vonatkozó megnyilatkozások ezt egyértelművé tették. Mi feltételezzük, hogy ez mintegy 20 ezer pedagógus elbocsátását fogja jelenteni. Természetesen mint ez délelőtt is elhangzott a kormányzat nem tervez direkt beavatkozást, majd az önkormányzatokat fogja kényszeríteni arra, hogy ezt a pedagóguslétszámot elbocsássák. Valóban igaz a tervezet szerint, hogy a közoktatás normatív támogatása jelentősen emelkedik.
Az a támogatás, amelyet az önkormányzatok számára biztosítanak, a tervezetben valóban jelentős emelkedést mutat. A valóságban viszont az önkormányzati támogatások mértéke csökken ha összességében megnézzük a tervezetet , részben az önkormányzatok támogatásának csökkentése miatt és különösen az infláció mértéke miatt. Az önkormányzatok ellehetetlenülő helyzete miatt az oktatás lesz az egyik vesztes. Különösen romlani fog ez a gimnáziumokat fenntartó önkormányzatok esetében. Súlyos szakmai hibának tartjuk, hogy amíg az alsóbb évfolyamokon a normatíva 66 ezer forint, a 11., 12. évfolyamokon a gimnáziumokban a tervezet szerint 55 800 forint. Félő, hogy tömegesen fognak ma még meglévő gimnáziumok valamilyen szakközépiskolává átalakulni, hogy a költségvetési támogatást megszerezzék.
(18.50)
Beigazolódott az a félelmünk, sejtésünk vagy a kormánypártok oldaláról talán vádnak is lehetne nevezni , amit a NAT-vitában sokszor hangoztattunk, hogy az állam hosszú távon csak a tizedik évfolyam végéig kíván megfelelő támogatást biztosítani. Bízom benne, hogy nem az első lépés ez, hiszen a kormányprogramban, a minisztériumi megnyilatkozásokban is többször elhangzott és egyértelművé vált, hogy az érettségit adó középiskolai oktatás kiterjesztését és szélesítését tervezik. Ez a folyamat az előző években jelentősen megindult, kár lenne ezt a folyamatot lefékezni, hiszen a jelenlegi helyzetben ez 54-55 százalék. Úgy tudom, hogy a kormányzat ezt 70-80 százalékra kívánja felemelni, ami a KDNP véleménye szerint is kívánatos lenne.
A tervezetből megállapítható még egy nagyon fontos dolog. Többször kifogásoltam személy szerint is, hogy az MKM nem képes a tárca érdekeit és az általa irányított terület érdekeit képviselni, de most a tervezet alapján úgy érzem, hogy az oktatáspolitika koncepciójának irányítását is valójában átvette a Pénzügyminisztérium. A jelenlegi vezetés célja viszont nem az, hogy az európai normáknak megfelelően egyre többen szerezzenek felsőfokú képesítést, hanem az, hogy bevezessenek egy alsó szintű középfokú végzettséget adó érettségit gondoljunk a NAT-vitákra, de ebbe most az idő rövidsége miatt nem tudok belemenni , amelyhez kapcsolódóan egyúttal szakképesítést is kapnak a fiatalok, a felsőoktatás fejlesztése pedig nem úgy fog megvalósulni, ahogy ez kívánatos lenne.
A pénzügyi szabályozás jelentőségét jól mutatja, hogy az 1993. évi gimnáziumi normatív támogatás emelése következtében lényegesen megnőtt a gimnáziumi oktatás helyi támogatottsága és jórészt a pénzügyi szabályozásnak köszönhetően a tanulók mint már említettem több mint 50 százaléka érettségizett az elmúlt években. Nagy hiba lenne, ha ez megfordulna.
Az egyházi oktatási intézmények a humán szolgáltatások normatív támogatása jogcímén kapnak hozzájárulást. A szereplő összeg első pillantásra magas, az egyházi közoktatási intézményeket a kollégiumi normatíva megszűnése és a gimnáziumok alacsony szintű támogatása viszont jelentősen sújtja. A részletes vitáig ki fogjuk számítani, hogy a látszólagos növekedés valójában mekkora csökkenést fog jelenteni, és ehhez természetesen módosító javaslatokat is be fogunk nyújtani.
Az MKM fejezetében a közoktatási és szakmai programok támogatására 1 milliárd 379,4 millió forintot különítettek el. Az összeg jelentős, az indoklásban megjelölt célok valóban fontosak. A pénzösszeget azonban teljesen központosították. A pályáztatásra vonatkozó utalásban nincs indoklás. Ugyanazok a szakemberek, akik korábban ellenzékben minden fejlesztési összeget pályáztatni akartak, most kormányzati pozícióból mindent maguk akarnak szétosztani. Ezzel az óriási fejlesztési összeggel a szakmai irányítás ismét egy szűk elit kezébe került, gyakorló pedagógusok pedig ismét a pálya szélére szorultak.
Feltétlenül szólnunk kell a zánkai üdülőcentrum átalakításának kérdéséről is. Az MKM legutóbbi előterjesztése vagyon kimentését irányozta elő, a közhasznú társaságba a tényleges érték legfeljebb 25 százalékát akarták bevinni, ehhez a vagyonkimentéshez ad további lehetőséget a tervezett 84 millió forint. Tudomásom szerint az ifjúsági szervezetek szinte teljesen egyhangúlag elvetették az átalakítás tervét.
A tervezet tartalmazza az MKM bérlistáját is. Megállapítható, hogy amíg az MKM a pedagógusoknak egyáltalán nem tud kiharcolni béremelést az természetes, hogy nem tud kiharcolni, de a 8 500 forintos alapnormatívával számol , addig saját maguknak mintegy 50 százalékos béremelést határoztak meg. Emellett a centralizált pénzek pályáztatás nélküli elosztására saját zártkörű elitükön belül kerül sor.
Néhány szót engedjenek meg a felsőoktatásról. Tudjuk, hogy a felsőoktatás fejlesztésének óriási szerepe lenne és óriási szerepe van az országok életében. Ezért tartottuk fontosnak az anyagi háttér valóban valóságorientált, ugyanakkor a távlati fejlesztést is elérhető közelségbe hozó felsőoktatási fejlesztési törvény kimunkálását. A kormány indító programjában is hasonlóan gondolkodott e kérdésről.
Később azután erről letett, és végül is egy határozattervezet került a parlament elé, majd elfogadásra. A határozat amely lényegesen alacsonyabb szintű jogszabály ugyancsak fontosnak tartja a normatív finanszírozás bevezetését.
Ugyanakkor a normatív finanszírozás bevezetését egyszerűen nem látjuk ebben a tervezetben.
A felsőoktatással kapcsolatban talán még néhány apróságot megemlítenék. Mit jelent a költségvetési javaslat számadatait tekintve? Az oktatói létszám leépítéséből van 4,1 milliárd forint megtakarítás. Van 1996-tól egy tandíjbevétel és van az OTKA és a FEFA beolvasztása a központi költségvetésbe. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormányzat további centralizálást végez.
Természetesen el kell mondjam, hogy a KDNP a felsőoktatás összefüggéseiben soha nem zárkózott el a racionális változtatásoktól, de a művelődési tárca és a pénzügyi kormányzat szakszerűtlenségéből fakadóan az egész oktatás, közoktatás és felsőoktatás problémáját egyetlen mutatóra akarja kivetíteni, az oktató-hallgató arányra, holott a hatékonyság és a gazdaságosság is egészen más kérdést jelent a közoktatásban, az oktatásban.
Végezetül engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az elmaradt hatásvizsgálatokról. Felszólalásaimban sokszor hiányoltam azokat a hatásvizsgálatokat, amelyeket most sem kaptunk meg. Ezeket a kormány mindig elfelejti, valószínűleg nem véletlenül, mert így szembesülne leginkább a valósággal, hibás tevékenysége következményeivel. Ellentétben a korábbiakkal, ahol tételes felsorolást szoktam adni, most egy mondatban adom meg, hogy a kormány az oktatást nem modernizálja, hanem leépíti. A miniszter úr azt mondta, hogy a jövő generációjáért csináljuk ezt a költségvetést. Ha cinikus akarnék lenni, azt mondanám, a jövő generációja érdekében szüntetünk meg iskolákat, küldünk el pedagógusokat, építjük le a felsőoktatást. Hogy fognak örülni a nebulók, különösen, ha az órák elmaradnak és iskola sem lesz. A viccet természetesen félretéve, a KDNP megpróbálja módosító javaslataival javítani ezt a véleménye szerint nem túlságosan könnyen javítható költségvetést. De nem hallgathatom el, hogy az oktatás- és pedagógusellenes volta miatt jelenlegi formájában megszavazni nem tudjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps.)