Kristóf István (MSZP)
DR. KRISTÓF ISTVÁN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság többségi véleményének előadója: Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság november 1-jén megtartott ülésén megtárgyalta a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló T/1456. számú törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék T/1456/2. számon benyújtott véleményével együtt, és azokat 16 igen szavazattal, 10 ellenszavazat mellett, tartózkodás nélkül általános vitára ajánlotta. A határozathozatal során a jelen lévő kormánypárti képviselők kivétel nélkül támogatták a két előterjesztést, az ellenzéki képviselők kivétel nélkül ellene szavaztak, de ez a költségvetési törvényjavaslat sajátos jellegét tekintve természetesnek mondható.A többségi álláspont szerint egyetértve az előterjesztővel a javaslat biztosítja a stabilizációs irányvonal folytatását, és az alábbi gazdaságpolitikai célkitűzéseket érvényesíti:
az ország nettó adósságának növekedését meg kívánja állítani azzal, hogy a folyó fizetési mérleg hiányát kétmilliárd dollárban maximálja úgy, hogy a teljes hiány finanszírozása a külföldi működőtőke bevonásával valósulhasson meg;
a második cél a költségvetés és az államháztartás adósságának az elmúlt években felgyorsult növekedési ütemének a megállítása;
a harmadik, de nem kevésbé fontos cél az infláció visszaszorítása, és végül
a negyedik a fenntartható növekedés feltételeinek biztosítása, a beruházási és megtakarítási hajlam növelése.
A bizottság ülésén megfogalmazódott, hogy az államkincstár létrehozásával, az elkülönített állami pénzalapok újfajta kezelésével, a közbeszerzési törvény széles körű alkalmazásának hatásaival, az önkormányzati gazdálkodás során az úgynevezett nettó finanszírozásra történő áttéréssel jelentős lépések történtek az olyannyira kívánatos költségvetési, illetve államháztartási reform irányában.
Tisztelt Ház! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság tagjainak a költségvetés szempontjából speciális szakértelme a vitában is felszínre került, mert ha a vita nem is koncentrálódott, korlátozódott a bizottság kompetenciájába tartozó fejezetekre, természetesnek tekinthető, hogy a véleményeltérések e fejezeteknél voltak, és különösen a bíróságokról szóló új fejezetnél volt a legmarkánsabban fellelhető, illetve fellelhetők.
A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 51/C § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az Országos Bírói Tanács egyetértése szükséges a bíróságok éves költségvetési tervének az előterjesztéséhez. Az egyik álláspont szerint az Országos Bírói Tanács fentiek szerinti egyetértési joga a legszűkebben értelmezve is azt jelenti, hogy a kormány által a parlament elé terjesztett költségvetési törvényjavaslatban a bíróságok költségvetése csak abban a változatban szerepelhet, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértett. Ez az álláspont a vita során kisebbségi véleményként fogalmazódott meg.
A másik álláspont szerint a konkrét kérdés csak a hatályos jogszabályi környezet alapos tanulmányozása, elemzése után dönthető el. Az alkotmány, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény hatályos rendelkezéseit összevetve megállapítható, hogy e törvények egyes rendelkezései egymással nincsenek összhangban, melynek következtében a kisebbségi álláspontra helyezkedve az Országos Bírói Tanács egyetértésének hiányában nem is lehetne előterjeszteni az aktuális költségvetést.
Ebből következik, hogy az Országos Bírói Tanács egyetértése a fejezetet tervező és előkészítő igazságügy-minisztert köti. Ezt a többségi álláspontot egyértelműen és kifejezetten alátámasztja az Alkotmánybíróság 28/1995. számú határozata, amelynek indoklása szerint "Az egyetértési jog csupán a fejezetgazda igazságügy-minisztert köti, de már a pénzügyminiszter az államháztartási törvény 48. § a) pontjában meghatározott előkészítő-koordináló tevékenység során eltérhet az Országos Bírói Tanács egyetértésével kialakított számoktól, s az eltérés lehetősége még inkább adott a törvényjavaslatot előterjesztő kormány esetében.". Az Alkotmánybíróság ezen határozatával alátámasztott többségi vélemény szerint minden alapot nélkülöz az a kisebbségi álláspont, amely szerint a T/1456. számú törvényjavaslat előterjesztése során a pénzügyminiszter vagy a kormány eljárása alkotmányt vagy alkotmányos jogot sértett volna.
Természetesen a többségi vélemény képviselői is azt tartanák ideálisnak, ha a költségvetés minden fejezete az érintettek teljes megelégedésével kerülhetne előterjesztésre, de a realitások talaján maradva tudomásul kell venni, hogy a legmegalapozottabb igények teljesítésének is határt szab az ország és a gazdaság jelen állapota. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)