Balsai István (MDF)
DR. BALSAI ISTVÁN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy azt az előbbi ismertetésből hallhattuk, 10 ellenzéki képviselő a költségvetési törvényt a bizottságban kialakult vélemény alapján nem tartotta tárgyalásra alkalmasnak. Elsősorban ahogyan ezt Kristóf képviselőtársam előadta a bíróságokkal kapcsolatos költségvetési tervezés és a törvényes kellékek előírásainak nem megfelelő volta miatt alakult ki ez az álláspontunk. Nem, mintha meg lennénk elégedve mi, akik 10-en nem támogattuk és kisebbséget képeztünk ezen az ülésen a költségvetésből ránk tartozó többi fejezetrésszel, tehát akár az Igazságügyi Minisztérium, mint minisztérium, költségvetésével, akár a büntetés-végrehajtás, akár az ügyészségek, akár pedig más, a bizottság kompetenciájába tartozó ügyek költségvetésével.
(11.40)
De tudomásul vesszük azt, hogy szerves részét képezi annak a teljesen elfogadhatatlan költségvetésnek, amelynek ilyen részével külön foglalkoznunk kell.
Amivel mégis foglalkozni szeretnénk, az szorosan kapcsolódik az előbb elhangzottakhoz, tudniillik ez a bizottsági ülés egybeesett a miniszter úr beszámolójával, meghallgatásával, aki büszkén kijelentette, hogy több mint kétmilliárd forinttal tartalmaz ez a fejezet most többet a bírák szempontjából, mint tavaly. Azt már csak a gondos olvasás után lehetett utolérni, hogy ebből a kétmilliárd forintból 980 millió forint az a bizonyos 2 ezer forintos illetményemelés a 18 ezer forintról 20 ezer forintra , ami elégedetlenségre okot adó módon a bíráknál is tartalmazza ezt a bérfejlesztést. Továbbá 350 millió forint 186 új bírósági munkakör, zömmel bírák beállítása, tervezett felvétele vagy bírává válása folytán merült fel, akik tehát ugyanolyan nyomorúságos fizetést fognak majd kapni, mint amit két éve kapnak azok a bírók, akik az összes lehetséges fórumon, az összes lehetséges szervezetükön, törvényes képviseletükön, az Országos Bírói Tanácson, valamint az összes érdekképviseleti szervükön keresztül akár közösen, akár külön-külön, akár a miniszterelnökhöz, akár a miniszterhez, akár másokhoz most már sajnos, második éve fölöslegesen és reménytelenül leveleznek.
De nem ezzel a részével akarunk foglalkozni, hiszen úgy gondolom, a bíróságok működésével kapcsolatos alkotmányos aggályok nem kizárólag a bírák karbantartani elmulasztott és körülbelül 60 százalékkal inflálódott javadalmazásának a keretében oldhatóak meg, hanem a bíróságok működésével kapcsolatban. Nem másra, mint az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárára kívánok hivatkozni, aki szó szerint azt mondta a költségvetés erre vonatkozó részét illetően a bizottsági tárgyaláson, hogy ami problémát okoz, az a felújítások lehetetlen, minimális volta. Összesen 255 millió forint jut a bíróságok úgynevezett felújítására, ebből is 100 millió forint egy új létesítmény, az árverési csarnok kialakítására, külön célhoz kötött előirányzat.
Magától értetődően nem kérhetjük számon ettől a kormánytól, amely alapvetően különbözik alkotmányos és a hatalmi ágakról vallott felfogásában az előző évek hasonló intézményeitől, a bíróságok jelentőségének a felismerését. Tudomásul vettük, szomorúan konstatáltuk, hogy a kormány ebből a szempontból alapvetően különbözik: a bíróságoknak hogy úgy mondjam nem olyan jelentőséget tulajdonít, ami a költségvetési előirányzatokat illeti, mint a korábbi ciklusban. Tudomásul vettük ezt, és reméljük, hogy jobb napok jönnek majd a bíróságra, nem olyan sokára.
Amit nem tudunk tudomásul venni, az az, hogy a bíróságok intézménye az egyetlen olyan törvényes képviselettel rendelkező szerv, a kormánytól független, önálló hatalmi ágat képviselő intézményrendszer, amely ugyan most szemforgató módon új fejezetet külön 23. vagy nem tudom, hányas számú fejezetet kapott ebben a költségvetésben, de éppen a fejezettel rendelkezni jogosultak nem adták az aláírásukat ehhez a költségvetéshez.
Tudom azt, hogy az Alkotmánybíróságnak van egy szűkítő értelmezése, de az az igazság, tisztelt képviselőtársaim és ez megfogalmazódott a kisebbségi véleményt kialakítók körében , hogy sehol nem fordul elő ebben a költségvetésben az, hogy a kormánytól független intézmény gazdája vagy törvényes képviselője mondjuk az Országgyűlés elnökétől kezdve az Alkotmánybíróság elnökén keresztül, a legfőbb ügyész és mások ne adta volna hozzájárulását, csak kizárólag az Országos Bírói Tanács hozzájárulása hiányzik. Úgy gondoltuk, hogy ennek itt hangot adva, a kisebbségi véleményünket elsősorban ezzel kívánjuk indokolni, megköszönve figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)