Gráf József (MSZP)
GRÁF JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 1995. november 1-jén megtárgyalta a T/1456. számú, a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A bizottságban természetesen nagy vita alakult ki a törvényjavaslat teljes és részfeladatainak megítélésében. Így alakult ki a jelen helyzet, amelyben mind a többségi, mind a kisebbségi bizottsági vélemény el fog hangzani. A többségi vélemény alapvető jellemzője az, hogy megérti és támogatja a költségvetésben megfogalmazott alapprioritásokat, tehát azt, hogy a gazdasági reform folytatódjék és a költségvetési konszolidáció is. Meg kell szüntetni a túlköltekezést. 1996-ban az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 4 százalékát. További célként fogadta el, hogy az infláció ne haladja meg a 20 százalékot, a hozzáadottérték 1-2 százalékkal nőjön, és a beruházásoknál nagyobb előrelépésre, mintegy 11 százalékos növekedésre legyen lehetőség.
Fontosnak tartotta a bizottság megjegyezni azt, hogy az 1995-ös korrekciók pozitív hatása már érezhető volt, azaz az út, ha göröngyös is, de valamilyen módon járható a továbbiakban.
A bizottság többsége támogatja és jelentős lépésnek tartja az államkincstár létrehozását, amely korlátozhatja a pénzgazdálkodás fegyelmezetlenségeit.
Tisztelt Ház! Ugyanakkor természetes, hogy az általános vitára való alkalmasságnál a fő hangsúlyt az agrárfejezetre fordította a mezőgazdasági bizottság. Az is természetes, hogy minden érintett így az agrárium résztvevői is az ágazati költségvetés főösszegét nézik először és arról alkotnak véleményt.
Ez a fejezeti főösszeg 81,7 milliárd forint; a különböző korrekciókkal, illetve áthúzódásokkal nagyjából a 90 milliárdot éri el.
Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy ez sok vagy kevés, akkor, azt hiszem, a mezőgazdaság minden résztvevője egyöntetűen azt mondja, hogy kevés. Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy a Magyar Köztársaság jelenlegi helyzetében mit ér ez a 90 milliárd forint, akkor azt kell mondanunk és a többség véleménye is ez volt , hogy ma ez az elvárható és az elfogadható főösszeg.
Mire alapozódik ez a többségi vélemény? Először is arra, hogy azok a makroprioritások, amelyek a költségvetés gazdaságpolitikájából következnek, végigkísérik az agrárfejezetet is, és ezt igen fontos momentumnak tartjuk. A bizottság helyeslően és egyetértéssel fogadta, hogy nő az agrártárca felelőssége és jogosítványai is szélesednek. Azaz '95-höz képest jelentős változás, hogy az agrártárcát érintő összes költségvetési támogatás a XV. fejezetben jelenik meg, azaz minden előirányzat gyakorlatilag FM-hatáskörbe kerül. Igaz és a bizottsági ülésen ez is elhangzott , hogy az előirányzott összegeken belüli átcsoportosításra az FM-miniszter joga korlátozott, azt két minisztertársával, a PM-mel és az IKM-mel együtt teheti meg.
Ezt a korlátozást a bizottsági tagok jelentős része kritizálta, mert többen úgy vélték, hogy a 41 milliárdos exporttámogatás, amely a főösszegnek több mint felét teszi ki, igazán nem a termelők érdekeit szolgálja, az csak áttételeken keresztül juthat el hozzájuk. Volt árnyaltabb megfogalmazás is, ami azt fejezte ki, hogy azért az exporttámogatások mértéke beépül a felvásárlási árakba, és ily módon a költségvetésből közvetlenül a termelőkhöz is elér.
Vigyázni kell a költségvetési támogatás megvonásával, mert ezt 1992-ben egy előző kormány már elvégezte, és ez soha nem került vissza az agrárfejezetbe, és 1994-ben egy olyan költségvetést kellett elindítania ennek a kormánynak, illetve átvennie, amiben az agrártámogatások összege a 40 milliárdot alig haladta meg, és a pótköltségvetésben kellett a 70 milliárdhoz közelítve igazi és pontos bázist teremteni erre az időszakra.
Mivel az időm már lejár, összegezésként azt szeretném elmondani, hogy a mezőgazdasági bizottság ugyan igen jelentős vitában 16 igen és 8 nem szavazattal az általános vitára alkalmasnak ítélte a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)