Veér Miklós (MSZP)
VEÉR MIKLÓS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Alelnök Asszony! Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló T/1456. számú törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági állásfoglalások sorában a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság jelentésében olvashatjuk eltérően a többi bizottság összesített véleményétől , hogy a törvényjavaslatot a bizottság döntően a munkaerőpiaci alapról szóló törvény hiányában általános vitára nem tartotta alkalmasnak. Egy támogató, négy nemleges, valamint nyolc tartózkodó szavazattal fejeztük ki ezt a véleményünket. Úgy gondolom, egy demokratikusan működő parlamentben, egy demokratikusan működő pártban ez természetes.Az 1995. november 1-jei ülésen kialakított többségi véleményünk, főként a nyolc tartózkodás, nem a törvényjavaslat ellen, hanem az 1996. év szakmailag jobban alátámasztott költségvetéséért szól. A bizottság kormánypárti képviselői egyetértenek a munkaerőpiaci alap létrehozásával, a szolidaritási, foglalkoztatási, bérgarancia-, rehabilitációs, valamint szakképzési alapok összevonásával. Ezt korábban az Állami Számvevőszék is javasolta, hisz így biztosítható lenne a foglalkoztatáspolitikai célokhoz rendelt pénzeszközök hatékonyabb felhasználása.
Sajnos a munkaerőpiaci alap működésének szabályozásához szükséges törvénytervezetet a bizottság ülésének időpontjában nem ismertük, tehát nem rendelkeztünk a döntéshez szükséges információval. Tudomásom szerint sajnos csak tegnap az Érdekegyeztető Tanács is foglalkozott ezzel a témával, így remény van arra, hogy a kormány a közeli napokban benyújtja a szükséges törvényjavaslatot az alap létrehozása érdekében.
Az említett alapok összevonásához részletes számítások, körültekintő elemzések is szükségesek. Az állami foglalkoztatáspolitikát, a munkanélküliek ellátását, a munkaerőpiaci célok megvalósítását az ezen célokhoz kapcsolódó források, eszközök ilyen módon összehangoltabban, rugalmasabban segíthetnék. Mi beleértjük a szakképzési célokat is.
Azt sem közömbös itt figyelembe venni, hogy ki kell dolgozni: a munkaerőpiaci alap milyen módon illeszkedjen az államháztartáshoz, az eddig elkülönített pénzalapok változó működési rendjéhez. Itt a befizetések rendjére, a források felhasználásának módjára, a munkaerőpiac szereplőinek, mint befizetőknek, a döntésekbe való beleszólási lehetőségeire is gondolok.
Tisztelt Országgyűlés! A bizottság ülésén még szó volt a közalkalmazottak bérhelyzetéről, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 87. § (3) bekezdésében foglalt szabályok hatálybaléptetéséről is.
(12.50)
Itt a közalkalmazottak korábbi munkaviszonya utólagos beszámításának ígéretéről van szó.
A költségvetés általános vitájában figyelemmel fogjuk kísérni a szakképzés állami támogatásának alakulását és az adott választókörzetekben lévő központi irányítású intézmények költségvetési támogatása tervezett változtatási elképzeléseit is.
A bizottság nevében elmondott indoklásom végén egy megjegyzést teszek. A demokráciát nem elviselni, hanem gyakorolni kell, ez pedig időigényes, sürgetni nem lehet. Rousseau az ifjúság nevelésével összefüggésben mondta a következő gondolatot: "Ha egyszer is tekintéllyel helyettesítitek a gondolatot elméjében, nem fog többé gondolkodni, mások játékszerévé válik mindörökre."
Az ország jelenlegi helyzete kikényszeríti az átgondolt döntéseket, a közös, együttműködő cselekvést az általunk képviselt állampolgárokért. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)