Kónyáné dr. Kutrucz Katalin (MDF)

1995. november 7.

DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita első szakaszában Bogár László képviselőtársam azt mondta, hogy a pénzügyi rendszer reformja keretében javasolt kincstári gazdálkodásnak nincs más érdemi megoldást jelentő alternatívája. Ez igaz, és ha igaz, akkor tulajdonképpen örülhetnénk is ennek a törvényjavaslatnak. Örülhetnénk akkor, ha csak ez a rész lenne a javaslatban, és örülhetnénk akkor, ha meg lenne írva, és ha a különböző szervezeteknek lenne idejük a felkészülésre, mert azt a Számvevőszék elnöke, Hagelmayer István mondta a héten parlamentben idézem szó szerint -: "A jövőben a kincstár lesz a költségvetéshez kapcsolódó szervezetek pénzügyi motorja, mindenféle fennakadás, tévedés, késedelem az intézmények működésében komoly zavarokat okozhat." Most november közepe van, a javaslat még csak javaslat formájában van előttünk, mert elég késedelmesen lett beterjesztve. Nagyon aggódom tehát, hogy a Számvevőszék elnökének feltételes módja január 1-je után kijelentő módra fog változni, hogy a költségvetési szervek működésében jelentős zavarok lesznek, és e zavarok hátrányos következményeit bizony minden állampolgár érezni fogja, meg fogja nehezíteni minden állampolgárnak a már amúgy sem könnyű életét.Mert mit tesz ez a javaslat? Létrehozza a magyar államkincstárat, amelynek létrehozásával elvileg mindenki egyetért, tehát hangsúlyozom, hogy nem az intézménnyel kapcsolatban vannak problémáink. Létrehozza, és a 18. szakasz környékén megmondja, hogy ennek a szervezetnek mik lesznek a feladatai. Itt tulajdonképpen pénztárszerű feladatokat határoz meg az államkincstár számára, és azt mondja, hogy ez egy önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Aztán később a törvényjavaslat más részeiből kiderül, hogy értékpapírt is kibocsáthat, értékpapír-kereskedelmi tevékenységet is végezhet. Kiderül az is, hogy a kincstár gondoskodik az államadósság kezeléséről, hogy a kincstár dolgozza ki az államadósság finanszírozási stratégiáját, hogy a kincstár készíti el a központi költségvetés napi szintre lebontott középtávú finanszírozási tervét, állampapírokat ad el és vásárol. Aztán az is kiderül, hogy a kincstár alkalmazottai feltehetően az Állami Fejlesztési Intézet Rt. jelenlegi munkatársaiból állnak majd össze, legalábbis úgy tűnik. Tehát sok minden kiderül, de mi az, ami nem derül ki?

Az nem derül ki, hogyan fog működni, nem derül ki, hogy milyen lesz a szervezeti rendje. Ehhez képest egyáltalán nem derül ki az sem, hogy képes lesz-e január 1-jétől, nem egészen két hónap múlva, a feladatok ellátására. Igaz, hogy a számtalan felhatalmazási rendelkezés között mert ebben a javaslatban rengeteg, körülbelül húsz felhatalmazási szabály van, ami önmagban nem túl szerencsés , tehát a felhatalmazási rendelkezések között van egy olyan is, amely a pénzügyminisztert felhatalmazná ez irányú rendelet kiadására. De ez egyáltalán nem megnyugtató dolog. Hangsúlyozom még egyszer, november közepe van, és csak ez a törvényjavaslat húsz körüli rendelet kiadására ad felhatalmazást. A Ház a múlt héten szavazott és zárószavazás jövő héten lesz a vámeljárásról szóló törvényről, ahol szintén számos felhatalmazási lehetőség van. Ezek a felhatalmazási lehetőségek főleg a Pénzügyminisztérium számára adnak rendeletalkotási jogot. Bizony, nagyon hangsúlyoznunk kell az aggodalmainkat, mert másfél hónap áll rendelkezésre, nem győzőm eleget hangsúlyozni, nemcsak ebben a törvényben, hanem egyéb törvényekben is rengeteg felhatalmazási rendelkezés van, amelyeknek jelentős része a Pénzügyminisztériumot jogosítja fel rendeletalkotásra, azt a Pénzügyminisztériumot, amelynek jogszabály-előkészítési munkáiban vannak hiányosságok fogalmazzunk finoman. Tehát mindez azt erősíti meg, hogy a Számvevőszék elnökének aggodalmai nem alaptalanok, és nagyon félő, hogy január 1-je után valóság lesz belőlük.

Kiderül a javaslatból az is, hogy az ÁFI Rt.-t január 1-jétől törvény erejénél fogva meg kívánják szüntetni. Az meg a költségvetési törvényjavaslatból derül ki, hogy a gépjármű-felelősségbiztosítási és kárrendezési alap is megszűnik, és feladatainak egy részét a pénzügyminiszter veszi át. Itt is van egy felhatalmazási szabály, amely megint csak növeli a Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter felelősségét. Az azonban nem derül ki sem az államháztartási törvényjavaslatból, sem a költségvetési törvényjavaslatból, hogy pontosan mi lesz a helyzet azokkal a feladatokkal, amelyeket eddig az ÁFI Rt. látott el. Szerződéses kapcsolatban van információim szerint körülbelül 20 ezer emberrel, és arról sehol semmi nem szól, hogy mi lesz ezeknek az embereknek a szerződéseivel, ha lesznek kártérítési eljárások, akkor ezekben ki, milyen mód szerint járhat majd el.

Az sem világos, hogy egy társasági törvény alapján létrejött részvénytársaságot hogyan lehet a törvény erejénél fogva megszüntetni. Számomra úgy tűnik, hogy azok a részvénytársaságok, amelyek a társasági törvény alapján jöttek létre, valahogy a társasági törvény alapján szűnhetnének meg. A baj az, hogy a társasági törvény arról nem szól, hogy törvénnyel is meg lehet szüntetni a társasági törvény alapján létrejött részvénytársaságot.

Aztán létrehozza ez a törvényjavaslat egy másik részében a kincstári vagyonigazgatóságot is nem tévesztendő össze a kincstárral , a kincstár alapvetően pénztári feladatokat lát el, a kincstári vagyonigazgatóság pedig a kincstári vagyon felett gyakorolja a tulajdonosi jogokat, tehát ez egy másik szervezet. A törvényjavaslat szerint ugyancsak a kincstár képviseli az államot a kincstári vagyonnal kapcsolatos polgári jogviszonyban. Be kell vallanom, hogy itt kicsit zavarban vagyok, mert nem tudom igazán, hogy ez a szervezet hogyan viszonyul a Ptk. 28. §-ában szereplő szervezethez, amely a kincstári jogügyi igazgatóság nevet viseli és a Ptk. szerint az államot mint vagyoni jogviszonyok alanyát képviseli. Igaz, hogy ez a szervezet valójában még nem jött létre, és a Ptk. azt mondja, hogy a róla szóló törvénnyel egyidejűleg lép hatályba ez a szabály, de az az érzésem, a kormány nem tisztázta magában, hogy itt most azt a szervezetet akarja-e létrehozni, vagy valami mást. Az a gyanúm, hogy valami olyasmit, tehát lehet, hogy a polgári törvénykönyvvel ezt a szabályt valahogyan összhangba kellene hozni.

Ez a kincstári vagyonigazgatóság egyébként nemcsak vagyonkezelő szervezet, hanem vállalkozhat is a kincstári vagyonnal. Ugyanakkor azt szintén nem tudja ma még senki, ugyanúgy, ahogy a kincstárnál sem tudja senki, hogy ez az új szervezet hogyan fog felállni, miként fog működni, hol van a működésének költségvetési kerete. Lehet, hogy nem jól néztem át, de nem találtam meg a költségvetési törvényjavaslatban. Van viszont itt is felhatalmazási szabály, majd a pénzügyminiszter úr elrendezi. Ilyenkor én azonnal elkezdek aggódni azért, hogy mit fog csinálni a pénzügyminiszter úr. Tessenek emlékezni arra, amikor a parlament a privatizációs törvényt hozta meg, akkor az ÁPV Rt. szervezetéről részletes szabályok kerültek a törvénybe, és a parlament hosszasan vitatkozott róla, most pedig csak annyi van, hogy a pénzügyminiszter majd valamit csinál. Kíváncsian és aggódva várjuk, hogy mit csinál és mi lesz itt január 1-jétől.

Az államháztartási törvény persze nemcsak ezekkel a szervezetekkel foglalkozik. Ez egy majdnem új államháztartási törvény. A jelenlegi államháztartási törvénynek 128 szakasza van, ezt ez a röpke kis módosító javaslat 126 szakaszban módosítja, és csak úgy mellesleg csökkenti a parlament költségvetéssel kapcsolatos hatáskörét, és növeli a kormányét. Erről részleteiben azért nem akarok szólni, mert ezt előttem már elmondta Varga Mihály és Bogár László is, valamint tudomásom szerint Szabad György képviselő úr a legdurvább szabályra vonatkozóan már előterjesztett módosító javaslatot, amelyet majd ő fog megindokolni a részletes vitában.

Az is biztos, hogy ez a javaslat nagymértékben növeli a pénzügyminiszter hatalmát. Tessenek arra gondolni, amit az előbb elmondtam a kincstárral, a kincstári vagyonkezelővel és a felhatalmazásokkal kapcsolatban.

(14.00)

Az is kiderül ebből a törvényjavaslatból, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal, hogy össze-vissza, egymásnak ellentmondó rendelkezések vannak benne. Tessenek például megnézni rögtön az 1. §-t, amelyik azt mondja, hogy az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait többségében államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó alap. Az egy dolog, hogy sokaknak aggályai vannak azzal szemben is, hogy mik ezek az államháztartáson kívüli források. Én ezek részleteibe nem szeretnék belemenni, csak egy apró ellentmondásra szeretném fölhívni a figyelmet. Itt az szerepel, hogy "többségében" államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó alap. A 49. §-ban pedig az van benne, hogy legalább fele részben. A legalább fele az 50 százalék, az 50 százalék pedig egy biztos, hogy nem: nem többség. De ezt csak példának szántam a törvényjavaslatból.

A törvényjavaslatból és az előttünk lévő adótörvények javaslataiból és a költségvetési javaslatból azonban az is kiderül, hogy a kormány nemcsak azt nem tudja, hogy mit akar, vagy azt, hogy amit akar, hogyan akarja, hanem nagyon gyakran azt sem tudja, hogy mit csinál. Erre csak két gyöngyszemet példának, és akkor ezzel be is fejezem a mai hozzászólásomat:

A múlt héten megszavaztuk a vámtarifa törvényt. A végszavazásra a jövő héten kerül sor. A vámtarifa törvény módosítja az Áht. 10. § (3) bekezdését. Itt van: "Benyújtó: a kormány. Előadó: Pénzügyminisztérium." Előttünk van az államháztartásról szóló törvény: "Benyújtó: a kormány. Előadó: Pénzügyminisztérium." Ez is módosítja az Áht. 10. § (3) bekezdését az egy dolog, hogy másként. Az egyik hatályba lép január 1-jén, a vámtarifa törvény a kihirdetését követő negyedik hónapban hát, majd pörögnek a dolgok!

A másik "szépség":

Az itt lévő államháztartási törvényjavaslat módosítaná az államháztartási törvény 26. §-át. Itt van a kezemben a költségvetési törvényjavaslat, ez pedig 91. §-ának 34. pontjában ugyanennek az államháztartási törvénynek ugyanezt a 26. §-át hatályon kívül helyezi. Mind a kettő a tervek szerint január 1-jén lép hatályba. Kérem tisztelettel: mi fog hatályba lépni január 1-jén?

És akkor lehetne azt mondani, hogy apróságokra hívom fel a figyelmet, mert istenem, egy elírás. De szeretném fölhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy ebben a 26. §-ban nem akármi van! Lehetne egy apró technikai részletszabály, ami fölött el lehetne siklani de kérem, ebben az általános tartalék van! Itt tehát arról van szó, hogy létezik-e általános tartalék vagy nem. Az államháztartási törvény az általános tartalék képzésének a módját kívánja megváltoztatni; az ugyanazon kormány ugyanazon minisztériuma által benyújtott és ugyanazon a napon tárgyalt költségvetési törvényjavaslat pedig ugyanezt a tartalékot el akarja törölni.

Ezért hadd hívjam fel a figyelmet innen nem először, nem utoljára még egyszer arra, hogy nagyon-nagyon alaposan végig kellene gondolni a tárgyalási rendünket, a kormánynak is nagyon alaposan meg kellene fontolnia a törvény-előkészítő munkát. Erőltetett ütemben tárgyalunk, az államháztartási törvény általános vitája terv szerint ma lezárul hallottam olyan jelzéseket, hogy esetleg holnap. De az tény, hogy arra még nem volt példa, hogy mondjuk, egy költségvetés általános vitáját két hét alatt folytassa le a parlament.

Ebben a rendben mindenki tehetetlen. Ezt mutatja vagy bizonyítja az a gyér érdeklődés is, mely ezeknek a törvényjavaslatoknak a tárgyalását kíséri. Mert egészen egyszerűen nem lehet teljesen, alaposan végiggondolni a dolgokat. Nem lehet olyan technikával dolgozni, hogy a most módosítás alatt lévő államháztartási törvényt ezen a törvényjavaslaton kívül még jó néhány, ugyancsak most előttünk lévő törvényjavaslat módosítja, mert ebből óhatatlanul az a helyzet áll elő, hogy össze-vissza rendelkezések születnek. A képviselőknek már se türelme, se ideje, se idegrendszere arra, hogy ezeket a hibákat kijavítsa. És én nagyon félek attól, hogy ennek az erőltetett ütemnek a következtében január 1-jén egyikünk sem fogja tudni, hogy legalábbis az adókra vonatkozóan Magyarországon mi a hatályos jog. A sok hibát nézve abban sem vagyok biztos, hogy január 1-jére virradóan ugyanabban az országban ébredünk-e, ahol 31-én lefeküdtünk.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)