Varga István (MDF)

1995. november 7.

DR. VARGA ISTVÁN, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Franklin szerint ezen a világon semmire sem mondhatjuk, hogy biztos, kivéve a halált és az adót. Meggyőződésem, hogy az idei költségvetés és a Horn-kormány adótörvényei ennek az idézetnek maximálisan megfelelnek, nevezetesen, ami az adókat illeti, abból nem lesz hiány.Az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat a nagy átverés, a bizonytalanság, a kilátástalanság és az alkotmányos alapelvek csorbításának törvényjavaslata. Átverés egyrészt azért, mert az MSZP áttekinthető és világos, ellenőrizhető és végrehajtható, stabil és kiszámítható adópolitikát ígért.

(12.50)

De átverés azért is, mert a törvényjavaslat indokolása egy átfogó, a feketegazdaság elleni fellépést a jelenleginél jobban biztosító, kibővített eszközrendszert ígér, ez azonban a tételes rendelkezések szemügyre vétele után hogy finoman fejezzem ki magam nem válik valóra.

Ez a törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó adó- és áfatörvények nem tartalmaznak valós, széles körű érdekeltséget és eszközrendszert a nem bevallott jövedelmek napfényre hozására, de súlyos fenyegetéseket tartalmaznak a kisebb vállalkozásokra, a kisemberekre és a kiskeresetűekre. A kormány nem tud vagy nem mer szembeszállni a nagyhalakkal, ezért az állami nagyhal lenyeléssel fenyegeti a kishalakat.

Az állam mint adóvégrehajtó jelenik meg, gazdaságpolitikai testőrként. Lépése az elvonásnövekedés, a harács, ami ellen van védekező mechanizmusuk az embereknek és a cégeknek: az elbújás, a menekülés, a kijátszás növekedésére lehet számítani és természetesen fokozódó sztrájkhullámokra.

A feketézés elleni harc kikiáltott bűnbakja, tisztelt képviselőtársaim, az egyéni vállalkozó lett. Az az egyéni vállalkozó, aki 16 órát dolgozik, aki a saját vagyonát kockáztatja, aki több alkalmazottat foglalkoztat s az a vállalkozó, akinek nincs szakszervezete. A tisztelt kormány a törvényjavaslatok előterjesztésekor még azt a fáradságot sem vette, hogy fellapozta volna az idei statisztikai jelentéseket, amelyekből kiderül, hogy a kormányzati bizonytalanság miatt 1995 májusától 27 ezerrel csökkent az egyéni vállalkozók száma, ami ötéves trendet a vállalkozások számának növekedését tört meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fejlett nyugati országok adózási rendjének egyebek mellett az is érdekes sajátossága, hogy a mindennapok szintjén kialakult egyfajta halálosan komoly, de mégis roppant színes intellektuális harc az adóhatóságok és az adóalanyok között. Ha ebben a nagy csatában az adóhatóság lép, akkor lépése magával hozza az adóalanyok reakcióit az adóhatóság által remélt előnyök kizárása vagy korlátozása céljából. Ez a színes intellektuális harc végső soron gazdagítja az adózási kultúrát, és termékeny forrása az adózással kapcsolatos jogszabályok fejlesztésének is.

A kormány által beterjesztett törvényjavaslatnak lesz egy, az adózási kultúra magyarországi fejlődését gátló és ellehetetlenítő hatása is. A törvényjavaslat ugyanis olyan erős pozíciót alakít ki az adóhatóság számára, ami lehetetlenné teszi, hogy a két alanyi pólus intellektuális küzdőtéren érintkezzen egymással. Vulgárisan fogalmazva, tisztelt képviselőtársaim, a lengyel lovasságnak sem sikerült 1939-ben legyőznie a német páncélosokat.

A törvénymódosítások jelentős többsége döntően csak apró változást tartalmaz, s csak néhány az, ami igazi érdemi rendelkezést fogalmaz meg. Ezt kifejezetten rossz jogalkotási technikának tartom, mert egyrészről többet mutat a valóságnál, s így egy részletes módosítás látszatát kelti megtévesztve ezzel a jogalkalmazót is.

A 9. § szerint az adóbevallás alapján fizetési meghagyással előírt előlegfizetési kötelezettség érvényesül a társasági adóban, a helyi adók közül az iparűzési és a vállalkozók kommunális adója tekintetében. A fizetési meghagyás kategóriájával kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet, hogy ez az intézmény jogrendszerünkben kötött tartalmú fogalom, mégpedig az adózás rendjénél általánosabb eljárási rendszerhez kötött. Véleményünk szerint, ha az adózás rendjéről szóló törvény a fizetési meghagyás intézményét más értelemben használja, mint ahogy az jogrendszerünk általános kategóriájaként már megszokott és elfogadott, akkor ennek a törvénynek tisztázni kell a fizetési meghagyás adott keretek közötti speciális jelentését. De még szerencsésebb lenne, ha a két különböző jogintézmény között a polgári eljárásjogi fizetési meghagyás és az adózási eljárási fizetési meghagyás intézményei között a jogi terminológiák szintjén is különbséget tennénk.

A 15. § szerint bővül a nyilatkozattételre kötelezhetők köre. Véleményem szerint ez nem elfogadható, nevezetesen; hogy tanúvallomásra legyen kötelezhető az, aki egy államigazgatási eljárásnak semmilyen formában nem alanya. A törvény jelenlegi rendelkezése az adózót kötelezi nyilatkozattételre a vele szerződéses kapcsolatban álló más adózók adatairól. Ez az ő adójának pontosítását is szolgálhatja, és így elfogadható. De nem fogadható el olyan személy esetében, akire a törvény hatálya adott esetben nem is terjed ki.

A 21. § lehetővé teszi az adóhatóság számára, hogy helyszíni ellenőrzési cselekmények színhelyére idézze az adózót, és ha elfogadható indokkal nem menti ki távolmaradását, a rendőrség közreműködésével lehessen elővezetni.

Túlzónak tartjuk azt a lehetőséget, hogy az adóhatóság helyszíni ellenőrzési cselekmények sikere érdekében ilyen jellegű tulajdonképpen rendvédelmi jogi eszközt kapjon. Az elővezetés intézményének várt pozitív hatását lerontja az előzetes ügyészi jóváhagyás, hisz annak megszerzése hogy finoman fejezzem ki magam kicsit hosszú időt venne igénybe. Ez az elővezetés tehát igazából csak a szavak szintjén kemény intézkedés ahogyan az elején is szóltam erről: ez csak látszat.

Nem kívánok külön foglalkozni azzal, hogy miért változott meg a korábbi, viszonylag pontos meghatározás, nevezetesen amely szerint az adóhatóság megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja folytathat le helyiségátvizsgálást. Most pedig, képviselőtársaim, az egész APEH jogosult a törvény szerint? Vagy mit jelent a "más azonosított és ellenőrzött" forrás?

Ugyancsak nem részletezem a 30. §-ban megjelölt bírságok közötti megkülönböztetést, ami enyhén szólva nevetséges és diszkriminatív, mármint az, hogy a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély esetében 100 ezer forint a bírság, de aki uram bocsá! esetleg vállalkozik, annak 200 ezret kell fizetni. Bizonyos alkotmányossági aggályok merülnének itt fel.

(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el. A jegyzői székben Boros Lászlót dr. Kiss Róbert váltja fel.)

A törvényjavaslat legvitathatóbb része a jövőben szélesebb körben alkalmazhatóvá váló becslési módszer, amely nyilvánvalóan számtalan jogbizonytalansági hatást eredményezhet.

Az alkotmányossági aggályokon túlmenően félő, hogy a becslési módszer bevezetése az adózási gyakorlatban megindít egy jogbizonytalansági lavinát. A becsléssel történő adómegállapításnál sérül az önbevallás rendszere és sérül a jog is, mert a minisztérium egy állami feladatot át akar ruházni az adófizető polgárra, és jogi nonszensz, hogy ezentúl az adófizetőnek kell saját ártatlanságát és saját igazát bizonyítani.

Itt szeretnék megállni. Természetesen a Magyar Demokrata Fórum ezzel kapcsolatosan az Alkotmánybírósághoz fog fordulni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A sok rossz után egyetlen pozitívuma van és ezt elismerem az előterjesztésnek, nevezetesen a feltételes adómegállapítás. Ez kifejezetten jó és előremutató. Bízni kell a sikerében, mert ez közvetve javíthatja esetleg az adómorált, kiszámíthatóvá teszi az adót, az APEH magatartását, és védelmet nyújt a változásokkal szemben.

Jellemző a törvénymódosítás technikai jellegére és dilettantizmusára a 29. §. Ez módosítja a törvény 74. § (12) bekezdését: "a számla, nyugta kiállítása" helyett "száma, nyugta kibocsátása"-ra. Ez persze fontos, de legalább olyan fontos lenne végiggondolni az ugyanezen bekezdésben rejlő azon ellentmondást, hogy az első alkalommal megállapított és százezer forintig terjedő mulasztási bírságot milyen időtartamnak kell követnie, hogy az ismétlődés megállapítható legyen, vagy hogy ez a paragrafus az elévülést elfogadja-e egyáltalán vagy nem.

Tisztelt Képviselőtársaim! Militáns hasonlatra hivatkoztam a lovasság és a páncélosok küzdelmére , holott az adóhivatalok jelenlegi létszáma nem növekszik, csak a feladatok száma. A szakmai szint egyre csökken, az adótisztviselői oktatási rendszer ma sincs megoldva. Nyilvánvaló, hogy pénz, paripa és fegyver nélkül az adóhivatalok sem tudnak hatékonyan fellépni a feketegazdaság ellen.

Ez a törvényjavaslat, képviselőtársaim, sokat ígér, de keveset teljesít. A most tárgyalt javaslat, a hozzá kapcsolódó egyéb törvényjavaslatok és maga a költségvetés is csak arra jó, hogy tovább gerjessze a társadalmi feszültségeket, csökkentse az emberek egymás iránti megbecsülését, felszaggassa a természetes szolidaritás szövetét, megossza a társadalmat mondjuk vállalkozókra és nem vállalkozókra. Ez a javaslat, tisztelt Országgyűlés, nem stabilizál, hanem destabilizál. Ezért a Magyar Demokrata Fórum nem tudja elfogadni. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)