Csikai Zsolt (SZDSZ)
DR. CSIKAI ZSOLT (SZDSZ): Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! 1991. január 1-jén életbe lépett a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, amely oldva az állami adómonopóliumot, olyan keretjellegű szabályozás, amely a helyi adók bevezetésén keresztül biztosítja az önkormányzatok számára a nagyobb fokú gazdasági önállóság megteremtését. Törvényi keretek és határok között az önkormányzat szuverén módon dönthet arról, hogy gazdálkodási feladatai és az ehhez szükséges forrásképzés érdekében él-e és milyen mértékben az adózás jogával.A T/1505. szám alatt beterjesztett törvényjavaslat erénye, hogy az önkormányzat döntési autonómiája teljességének biztosítására, az önkormányzati források bővítési lehetőségének megteremtésére törekszik, a következő három tényezővel.
Először: jelentősen szűkíti a kötelező mentességek és kedvezmények körét. A javaslat kiiktatja a kötelező mentességek közül a magánszemély kommunális beruházásra fordított költségeit vagy befizetéseit, az építményadónál a vagyonarányos közteherviselés elvének kiszélesítése érdekében szintén kiiktatja a lakásokra jelenleg érvényes, személyenkénti 25 négyzetméteres adómentességet és az állattartást szolgáló épületeket, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépületeket és a műemléképítményeket. A helyi iparűzési adónál szintén megszünteti a kistelepüléseken lévő bolti kiskereskedelmi tevékenység kötelező adómentességét.
A törvényjavaslattal megszüntetett mentességek helyett azonban az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy saját hatáskörben állapítsanak meg a helyi körülmények által indokolt körben és mértékben mentességeket.
Másodszor: az önkormányzatok mozgásterét bővíti az adómértékek felső határának jelentős növelésével. A javaslat 2-8. §-a az adómértékek felső határát az eddigiekhez képest 150-400 százalékra emeli. Az adómértékek felső határának emelése ugyanakkor lehetőséget teremt az önkormányzatok számára, hogy az eddigieknél jelentősen differenciáltabb, ezáltal méltányosabb helyi adórendszert alakítsanak ki.
Harmadszor: az adók beszedését, ellenőrzését is egyszerűbbé teszi a javaslat 5-6. §-a, az idegenforgalmi adónál az első vendégéjszaka adókötelessé nyilvánításával.
Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a javaslatban szereplő módosítások nem jelentik az adómértékek automatikus, kötelező emelését. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzatok kettős szorításban vannak: nem hagyhatják figyelmen kívül az egyes adónemek bevezetésénél, az adó mértékének kialakításánál a településen élők, az adóalanyok teherviselő képességét, de eleget kell tenniük a lakossági és a különböző törvényekben megfogalmazott elvárásoknak a foglalkoztatáspolitika, a munkanélküliség kezelése, a közmű-, a kulturális, az egészségügyi és az oktatási ellátás területén , amelyekre a központi költségvetési támogatás csak részben nyújt fedezetet.
A kérdés tehát az, hogy van-e valóban mérlegelési lehetősége, döntési szabadsága az önkormányzatoknak a helyi adóztatás területén, vagy csupán a gazdasági kényszer szülte, hiányt pótló funkció betöltését szolgálja a helyi adók megállapítása az önkormányzatok gazdálkodásában.
(13.40)
Úgy gondolom, hogy az előbbi kérdésre minden egyes önkormányzatra vonatkoztatható, egyértelmű válasz nem adható, mert az önkormányzatok gazdasági helyzete és lehetőségei is különbözőek.
Bizonyára vannak és lesznek önkormányzatok, amelyek csak a gazdasági kényszer szülte megoldásként élnek a helyi adóztatás kétségkívül gyakran húsbavágó eszközével: mértéke növelésével. Ugyanakkor bízom abban, hogy lesz sok olyan önkormányzat is, mely tud megfogalmazni a helyi közösség aktivitását ösztönző célokat és ehhez az adózás eszközével képes lesz megfelelő forrást teremteni.
A helyi adókból származó bevételként 1996-ban 42 milliárd forint prognosztizálható a helyi önkormányzatok számára. Ez 16,7 százalékkal, 6 milliárd forinttal több az 1995. évi várható összegnél.
A törvényjavaslat alapján szeretnék néhány gondolatot elmondani a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításával kapcsolatban is. A módosítás leglényegesebb elve, hogy a gépjárműadó mértékének megállapítását az eddigi fix összeg helyett speciális önkormányzati adóként való működtetés érdekében törvényi szinten meghatározott minimum-maximum határok között, a helyi körülmények figyelembevételével az önkormányzat képviselő-testülete rendelettel állapíthatja meg. A jelenlegi adó minimális mértéke kétszeresére emelkedik, míg a maximális mérték a jelenlegi ötszöröséig terjedhet. Így várhatóan az 1995. évi bevétel megduplázódik majd 1996-ban.
A javaslat szerinti mértékek alapján egy személygépjármű éves adója 5-12 ezer forint, míg a tehergépjárművek esetén ez 16-40 ezer forint lesz. Az adóztatás feladatait azonban változatlanul továbbra is az önkormányzatok látják el. Pozitív változást jelent a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy a főváros egész területére kiterjedően az adó mértékéről a Fővárosi Közgyűlésnek kell rendelkeznie, így a fővárosban az egységes adómértékek alkalmazása biztosított lesz.
Még pozitívabb változást jelentene amit a javaslat nem tartalmaz , ha a gépjárműadó megosztott jellege megszűnne, és igazi önkormányzati adóként működhetne. Természetesen ebben az esetben az Útalapot központi forrásokból kellene pótolni. Ez megfelelne annak a törekvésünknek, hogy a helyi adók növelése mellett a központi adókat csökkentsük, és az önkormányzatokat további 6 milliárd forint bevételhez juttatnánk '96-ban.
A törvényjavaslat a rendeletalkotásra és annak kihirdetésére végső határidőt szab: december 15-ét. S ha ezt a határidőt az önkormányzat elmulasztja, a gépjárművek a következő évben csak a törvényben meghatározott adómértékek legalacsonyabb mértékével adóztathatók.
Támogatjuk a javaslat elfogadását azért is, mert az adóztatási eljárás egyszerűsítése és az adókikerülés nehezítése érdekében is tartalmaz módosítást, amikor kimondja, hogy az adó alanyának azt kell tekinteni, aki az év első napján a gépjármű forgalmi engedélyében feltüntetett tulajdonos, azaz a gépjármű évközi tulajdonosváltása nem befolyásolhatja az adóévre vonatkozó adóalanyiságot.
Az elmondottak alapján az SZDSZ frakciója támogatja és elfogadásra ajánlja a T/1505. számú törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)