Gombos András (SZDSZ)
DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ): Elnök Asszony! Államtitkár Asszonyok! Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedtessék meg nekem, hogy a személyi jövedelemadó törvényről egy olyan aspektusból beszéljek, amely megítélésem szerint az ország mintegy két és fél millió lakosát érinti, nevezetesen az agrárium, a mezőgazdaság szereplőinek aspektusából, szempontjából, érdekéből. Három témával szeretnék röviden foglalkozni: elsősorban a mezőgazdasági kistermelők egymillió forintos adómentességével; másodsorban a törvényjavaslat földbirtok-politikát támogató részével; harmadsorban pedig az üzletrészekkel kapcsolatos kérdésekkel.
Annak az agráriumnak a képviselőiről szólnék, amelynek kötelessége, hivatása, életfeladata ellátni ezt az országot megfelelő mennyiségű, minőségű élelmiszerrel és olyan exportárualapot termelni, amelyből reméljük '95-ben a 2,6 2,7 milliárd dollárnyi bruttó árbevétele lesz az országnak, és reményeink szerint az elkövetkezendő évben ez fokozódni fog.
Ha ezt a vertikumot figyelembe vesszük, és megnézzük, hogy szektoronként milyen a termelési volumen, azt látjuk, hogy kistermelés, a mezőgazdasági kistermelés nagyon jelentős szerepet vállal és tölt be ebben a gazdasági szektorban.
Ha megnézzük azt, hogy például a szarvasmarha vonatkozásában a teljes hústermelésben 45 százalékot, a sertéshúsnál közel 50 százalékot, a juhnál 60 százalékot, a baromfinál 65 százalékot, a zöldségnél 70 százalékot és így tovább, sorolhatnám állítanak elő a kisgazdaságok, úgy gondolom, hogy rendkívül jelentős kérdésről, több százezer család mindennapi megélhetéséről van szó. Ez egyes becslések szerint körülbelül másfél millió embernek az érdekeit érinti.
Bizonyára emlékeznek képviselőtársaim arra, hogy az elmúlt hónapokban a sajtóban nagyon sok helyen jelent meg kétkedve, nagyon sokszor elég keményen mondhatnám úgy is, hogy hisztérikusan az a kérdés, hogy a kormány meg akarja vonni a mezőgazdasági kistermelőktől az egymillió forintos adómentességi határt.
Ezek a témák itt, a parlament falai között is megfogalmazódtak, sokszor kérdések, interpellációk vagy napirend előtti felszólalás keretében, sokszor állítás formájában is: igenis a kormány meg akarja vonni az egymillió forintos adómentes határt. Lám, a törvényjavaslat egyértelműen bizonyítja, hogy erről nincs szó, hanem igenis, továbbra is fennmarad az a gyakorlat, hogy a mezőgazdasági kistermelők egymillió forintos bruttó árbevételhatárig adómentesek.
Számomra nagyon meglepő volt a tegnapi napon, amikor a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleménye került megfogalmazásra, s képviselőtársam az ellenzéki pártok egységes véleményeként aposztrofálta azt a kijelentését, hogy nem tudják támogatni a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát azért, mert egymillió forintos ez az adómentes határ.
S most engedjék meg elnézést kérek érte , hogy egy személyes gondolatot elmondjak. Ebben a szituációban egy régi gyermekmese jutott az eszembe, amelyik a nyúlról és a cukrászról szólt. A cukrászhoz szombat délután, a csúcsforgalom idején a nyuszi beállít és megkérdezi tőle, hogy van-e répatortája. Nem volt répatortája a cukrásznak, azt mondta, hogy nincs. Ez a második alkalommal is megismétlődik, és még mindig nincs répatortája. A harmadik alkalomra felkészül a cukrász, s azt mondja a nyuszinak a kérdésre, hogy "Igen, van répatortám." A nyuszi azt felelte: "Pfuj! De utálom a répatortát."
Nézzük meg azt, hogy mi van e mögött a kérdés mögött. Úgy gondolom, érdemes felidézni, hogy a 11-12. § egyértelműen azt mondja, hogy az adóbevallást egymillió forint bruttó bevétel alatt nem kell megtennie a mezőgazdasági kistermelőnek.
A 23. §-ra szeretném felhívni a figyelmet. Ez a paragrafus egyértelműen kijelenti és előírja, hogy a mezőgazdasági kistermelőnek egymillió forintig nincs adókötelezettsége; kétmillió forintig választhat: lehet átalányadózó, lehet tételes elszámoló és lehet 10 százalékos költséglevonási lineáris adózási rendszerben működő formát választania.
Amennyiben az átalányadózást választja és általában a mezőgazdasági kistermelők ezt a formát szokták választani , az állattenyésztés esetében a vélelmezett jövedelemtartalom 10 százalék, míg a többi mezőgazdasági növénytermelés vonatkozásában, egyes eseteket kivéve, 30 százalék a vélelmezett jövedelemtartalom. Ez azt jelenti, hogy 20 százalékos adóval számolva ha valakinek kétmillió forintos bruttó árbevétele van, akkor annak állattenyésztés esetén 20 ezer forint, egyéb mezőgazdasági kistermelés esetén 60 ezer forint adóval kell számolnia.
Ez az elmúlt években és az idén is így működött, s itt van egy nóvum, amelyik arról intézkedik, hogy amennyiben eléri valaki a kétmillió forintos bruttó árbevételt, akkor nem kell automatikusan mezőgazdasági magánvállalkozóvá válnia, hanem továbbra is megmaradhat a tételes adóelszámolási kategóriában. Én úgy gondolom, hogy ez egy könnyebbség.
(14.50)
A másik téma, amivel szeretnék foglalkozni, a kívülálló üzletrészek kérdése. Rendkívül súlyos probléma, hogy a szövetkezetek kívülálló üzletrésztulajdona, amely körülbelül, egyes becslések szerint meghaladja az 50 milliárd forintot, gyakorlatilag nagyon nehezen kezelhető, nehezen eladható, nehezen forgalmazható értékpapír. Nagyon sok valóban nagyon sok területen 5-10, maximum 15 százalékos áron a névérték 10-15 százalékos árán kelnek el ezek az üzletrészjegyek.
Úgy gondolom, hogy a 83. § (5) bekezdése fönntartja továbbra is azt a gyakorlatot, hogy a vásárlásra fordított összeg amely nem lehet nagyobb, mint az üzletrész névértéke az adóból tehát nem az adóalapból, hanem az adóból levonható, amennyiben a szövetkezeti tag ezt megvásárolja.
Ugyanakkor szeretném fölhívni arra a részre is a figyelmet, hogy az ebből származó jövedelem viszont adóköteles jövedelem. Ez a fék arra szolgál, hogy ne fiktív összegeket írjanak be a különböző szerződésekbe, hanem a valós, tényleges összegek kerüljenek be a szerződésbe, mert hiszen ha fiktív, magasabb összeget írnak be ebbe a szerződésbe, akkor az eladónak magasabb jövedelemadóval kell számolnia.
Reményeink szerint ez a szabályozás ennek a szabályozásnak a továbbélése fel fogja gyorsítani ezeknek az üzletrészeknek a forgalmát, fel fogja gyorsítani a szükséges tőkekoncentrációt, és ezáltal a mezőgazdasági gazdasági egységek legyenek azok akár egyéni vállalkozások, akár más gazdasági egységek hatékonyabban tudnak dolgozni.
Ugyanezt a célt szolgálná a föld forgalmával kapcsolatos törvénykezés is, a 61. § (4) bekezdése, amely arról intézkedik, hogy nem minősül ingatlan-átruházásnak az önkéntes földcsere. Ez rendkívül fontos szabály, mert tudjuk azt, hogy a mezőgazdaság egyik nagyon nagy nehézsége az, hogy sok helyen szétaprózott földbirtokok vannak, amelyeken hatékony, gazdaságos mezőgazdasági termelés nehezen folytatható. Ezeknek a szétaprózott birtokoknak az egyesítése, megfelelő birtokkoncentrációja irányába hat ez a rendelkezés.
Megemlíthetném a 64. § (1) bekezdését is, amely arról intézkedik, hogy a birtokátruházás esetén tehát ha valaki eladja a földjét, a kárpótlási földjét, és helyette egy éven belül külterületi földingatlant vásárol, ebben az esetben ez az összeg, az így kapott jövedelem adómentes szintén a megfelelő birtokkoncentráció, a megfelelő birtokstruktúra kialakítása irányába ható jogszabályról beszélhetünk.
Ugyanakkor itt szeretném megjegyezni ennek a törvénynek egy hiányosságát is: nem intézkedik, nem rendelkezik az úgynevezett részarány-földtulajdonok kérdésében; mert hiszen nemcsak kárpótlással szerzett földek vannak, hanem vannak részaránytulajdonok, amelyeket kimértek. Abban az esetben, ha valaki a földkiadó bizottságokról szóló törvény értelmében '93 március végéig bejelentkezett erre, és kérte földjének a kimérését, adódhat olyan szituáció, hogy ezt szeretné valaki értékesíteni, sok okból akár birtokösszevonás céljából is , és ezt mindenféleképpen megítélésem szerint ugyanebbe a kivételezett vagy kedvezményezett csoportba kellene sorolni. De a 20 vagy 30 aranykoronás földek forgalmát is elő kellene segíteni ilyen formában, mert hiszen célunk az, hogy valóban hatékony birtokstruktúra alakuljon ki.
Ennek érdekében nyújtok be majd módosító indítványt ehhez a törvényhez, és remélem, hogy ezt a kicsit féloldalasra sikerült paragrafust sikerül a mezőgazdaság szereplői érdekében megváltoztatnunk, és preferálni azokat a csoportokat is, amelyek nemcsak kárpótlási földdel, hanem más, egyéb módon szerzett vagy meglévő földjüknek az eladásával szeretnének élni.
Köszönöm a türelmet, és kérem képviselőtársaimat, hogy módosító indítványomat majd támogassák.
Köszönöm. (Szórványos taps.)