Francz Rezső (MSZP)
FRANCZ REZSŐ (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Amennyiben az iparosokkal kapcsolatosan elfogadjuk a 202 ezer forintos jövedelmet tulajdonképpen ismeretlen még előttünk a leendő évi adótábla , ez 40-50 ezer forintos adóterhet jelenthet éves szinten. Az nem jellemző, hogy 40-50 ezer forinttól elnyomorodna valamelyik vállalkozó. Ha már szóba került a dolog a munkahelyteremtést, valamint a társadalombiztosítási járulékot illetően, csak szeretném megjegyezni, hogy az én ismeretségi körömben és saját családomban is az a tapasztalat, hogy általában a létminimumon, a feltétlenül kötelező foglalkoztatási bérszínvonalon jelentik be a vállalkozót, a többi pedig zsebből, tb-járulékmentesen történik.Tehát egyrészről, amikor üres a társadalombiztosítás kasszája és mind nagyobb súllyal a magánszférába helyeződik át a foglalkoztatottak tömege, azok után nem történik meg a keresetükkel arányos társadalombiztosítási járulék befizetése. Következésképpen hogyan lehetne azt a szolgáltatási igényt kielégíteni, amit jogosan vagy vélten elvárnak?
Másrészt a becsléssel kapcsolatosan: ha egyszer azt mondjuk, hogy ezeket az embereket tényleg a szakmájuk iránti szeretet viszi előre, és nem a keresetért dolgoznak, ez így ironikusan hangzik. Az adóhivatal köteles-e elhinni a végtelenségig az önbevallás valódiságtartalmát? Igen. Következésképpen soha senki rá nem fogja bírni, hogy az egymilliós vagy akármennyi keresetének ne csak a töredékét vallja be, mert köteles az adóhivatal elhinni. Ilyen a világon nincs sehol! Ugyanakkor a bérből, keresetből élők fizetése kimutatható már az előbb említett anomáliákkal , tehát azoknak a végtelen terhelése nem elviselhető. Tehát éppen ezért az arányos teherviselés következtében a becslés szükséges, nyilván megadott jogi keretek között. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)