Tirts Tamás (Fidesz)

1995. november 8.

TIRTS TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Vendégeink! Hozzászólásomat azzal kezdeném, hogy meglep a szocialista párti képviselők kétperces reagálási dömpingje, de az imént kaptam tájékoztatást, hogy tegnap sem használták fel a beszédre szánható több órányi idejüket, úgyhogy valószínűleg ezzel akarják a pártjukra jutó időt kihasználni... (Derültség.).., és ezért úgy gondolom, hogy jobb lenne néha hosszabb, tartalmi szónoklatokkal is készülni... (Derültség.).., mert akkor a vitában érdemileg is tudnánk haladni, s nem pedig hogy focis nyelven mondjam taktikai faultokkal lerántani az ellenfelet és megpróbálni széttördelni egy költségvetési vitát. (Taps az ellenzék soraiban.)A költségvetési vita kapcsán azt hiszem, azoknak, akik figyelik, akár rádión vagy tévén keresztül, nem meglepő megint "a süketek párbeszéde" című műsor tűnik fel. Ha tehát egy kormánypárti képviselő mégis kijön elsősorban szocialista, de adott esetben szabaddemokrata képviselő is , elkezdi dicsérni a beterjesztett költségvetést, dicséri a szakszervezeti vezetőket, milyen jó, hogy itt vannak köztünk bár én nem sokat látok a jelen pillanatban a teremben... (Derültség.) És igazából keveset beszélnek arról, hogy azokból az elhangzott ellenzéki kritikákból vagy hozzászólásokból és arról azért biztosíthatom a kormánypárti képviselőtársaimat, hogy az ellenzéki képviselők felelősségük tudatában, abban a rövid időben, amit a felkészülésre engedtek ebben a fokozott tempóban, fel tudtak készülni valamit valamilyen fokon is megértenének vagy ezt a problémaérzékenységet elfogadnák. Úgy látom, hogy ez a mostani, a '96-os költségvetési vita sem fog jobb példát adni. Ezzel együtt abban a reményben fogom elmondani hozzászólásomat, hogy például Hegyi Gyula képviselőtársammal is bizonyos tekintetben pontosan az őáltala is speciális területként megjelölt , az emberi jogi területhez tartozó kisebbségi és egyházi támogatások kérdésében egyet fogunk érteni.

De ha már ma itt elsősorban a vállalkozók kérdésköre került elő, én is ebben a kérdéskörben teszem meg hozzászólásom első részét.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt a költségvetési vita során fokozott figyelmet szentel a fiatal családosokat érintő problémáknak. Úgy gondoljuk, hogy a munkanélküliség növekedése fokozottan aggasztó a fiatalok körében. Ezért a vállalkozásokat érintő gazdasági problémák nagyon fontosak, és e tekintetben nagyon fontos lenne, hogy az a piacgazdasági környezet, amely egy jó vállalkozási magatartást elősegíthet, kialakuljon.

Mi lenne ennek a feltétele? Kiszámítható és a vállalkozásokat támogató ösztönző gazdaságpolitika; vállalkozói jogbiztonság; stabil, a fejlesztést ösztönző adórendszer; valamint kedvező forráslehetőségek. Ténylegesen ez a helyzet most nem létezik.

A vállalkozások számának ugrásszerű növekedését nem a kedvező vállalkozási környezet, hanem a nagyvállalati struktúra szétesése, a munkahelyek megszüntetése miatti vállalkozási kényszer, a megélhetési források kiegészítése, a vállalkozásbarát politikát hirdető kormányzati biztatások, az egzisztenciahitel kedvezőnek ítélt csábítása, valamint az időszakosan jelentkező kedvezőbb adózási lehetőségek együttes hatása eredményezte. A vállalkozások árbevétele és a beruházások tényadatai összehasonlító áron számolva elmaradnak a tíz évvel ezelőtti szinttől. Az egy főre jutó '94. évi 6500 dollárt kitevő GDP távol van a tizenkét legfejlettebb közös piaci tagállam 17 500 dolláros átlagától.

A vállalkozási forráshiány, a magas infláció, a hitelszerzés nehézségei, a magas, kigazdálkodhatatlan kamat és a többszörös biztosítékok, a nem kellően átgondolt csődtörvény, az adó- és társadalombiztosítási szabályozás gyakori most már évenkénti változásai, valamint mindenekelőtt ezt szeretném aláhúzni az államháztartási reform elmaradása és a feketegazdaság burjánzása sokat rontottak az 1990-ben megnyílt lehetőségen, amely kedvező indítást adott egy olyan modern polgári társadalmi-gazdasági berendezkedés megvalósításának, amit a magántulajdon túlsúlya és támogatottsága, a vállalkozás és a verseny szabadsága jellemezne. A vállalkozási eredményeket ez a kedvezőtlen helyzet jelentősen befolyásolta. A társasági adó képzését meghatározta a forráshelyzet. A legális feltételek között szinte kigazdálkodhatatlan kamatterhek miatt azok a vállalkozások kerültek veszélyeztetett helyzetbe, amelyek fejlesztéseket hajtottak végre. A magas adó és a még magasabb társadalombiztosítási kötelezettségek nem ösztönzik a vállalkozókat, szűkítik a fizetőképes keresletet a belföldi piacon.

(10.20)

A pénzforgás lassú, és ehhez a kormányzati intézkedések is nagymértékben hozzájárultak. Nem megfelelő a jogharmonizáció a vállalkozások s a jogalkalmazás között. Az államtól példamutatást várnánk az etikus, kiszámítható és szavatartó magatartási normák terjesztésében. Ezt ma is csak várhatjuk. Bokros úr 2000 forintos áldozatot kért az egyetemistáktól, és a saját végkielégítését a családi alapítványra utalta.

A helyi önkormányzatok szakmájukat tanulva a vállalkozásokban elsődlegesen adóalanyokat, bérleti díjfizetőket látnak, és még másodlagosan sem nagyon látnak gazdasági partnereket.

1988 óta a különböző kormányok vállalkozásbarát gazdaságpolitikát hirdettek. A rendszerváltáskor joggal várhattuk, hogy a politika a gazdaság formálója helyett kiszolgálójává válik. Ez mind a mai napig nem igazolódott be. Az államháztartási reform szándéka is egyelőre csak szándék maradt.

A kormány által márciusban meghirdetett, s a Bokros-csomagban realizálódott gazdaságpolitikai váltás, valamint a most beterjesztett adóváltozások nem segítik elő a vállalkozások ösztönzését. Mindez tovább mélyíti a bizalmatlanságot s az adórendszer stabilitásának hiányát. A gyakori évközi tűzoltás jellegű módosítások költségvetési többletbevétele nem biztos, hogy meghaladja a vállalkozásoknál jelentkező és a módosítások végrehajtásával együtt járó költségeket.

Tisztelt Ház! A kormány adófilozófiája a fogyasztási típusú adókat preferálja. '94-ben az adóbevételek 35 százaléka az áfából, 32 százaléka az szjából, 16 százaléka a fogyasztási adóból és mindössze 8 százaléka származott a társasági adóbevételből. Megjelentek azonban, sőt erősödtek, s jövőre tovább bővülnek a közvetlen termeléshez, működéshez kapcsolódó termelési típusú adók, adójellegű és egyéb kötelezettségek.

Véleményünk szerint, a Fidesz-Magyar Polgári Párt véleménye szerint a kormányzatnak két dologra kellene összpontosítania: a feketegazdaság visszaszorítására, s az államháztartás reformjára. A bruttó nemzeti termék egyharmadára becsült, mintegy 1200 milliárd forintot kitevő láthatatlan gazdaság ténye elfogadhatatlan. Teljesen áttekinthetetlenné és tervezhetetlenné teszi az államkasszának mind a bevételeit, mind a kiadásait. Jelenléte megakadályozza a piacgazdaság építését, a reális, azonos esélyű gazdasági verseny működését. Látomásszerű azonnali megszűnése azonban a gazdaság összeomlásához és akár társadalmi robbanáshoz is vezethet.

A kormány már többször ígérte a feketegazdaság visszaszorítását, de eddig igazából nem történt semmi. A feketegazdaság kemény magját, a gazdasági gengszterizmus ezt egyébként Hegyi Gyula képviselőtársam is érintette módszereit alkalmazó bűncselekmény-elkövetőit mint például az olajszőkítők, az áfa- és vámcsalók, a hamisítók, pénzfelvevő szélhámosok, akik nem túl nagy számban, de igen jelentős összegekkel károsították az államot, az állampolgárokat , kamarai érdekképviseleti együttműködéssel és összefogással, a bűnüldözés jelenleginél jóval hatékonyabb eszközeivel kell korlátozni és visszaszorítani. Az elmúlt időszakban kaptunk ugyan híreket ilyen ügyekről, de jogerős és végrehajtható ítéletekről alig értesülünk. Ez az eredménytelenség joggal kelti azt a látszatot, hogy a bűnözők büntetlenek maradnak, s a horribilis haszon reményében érdemes kockáztatniuk. A gazdasági recesszió, a gazdasági jogbiztonság hiánya, az infláció és a munkanélküliség az illegális gazdaság melegágya, de éltető forrása a túladóztatásnak is.

A másik, létszámában ugyan jóval nagyobb, a kisegzisztenciákat felvonultató csoport védekezési reflexként, fennmaradása érdekében, gazdasági körülmények kényszerétől hajtva válik részesévé a szürkegazdaságnak. Ezt a szektort a homályból előcsalogatva, kedvezőbb lehetőségekkel biztatva s megadva láthatóvá, a legális gazdaság részeseivé kellene tenni oly módon, hogy ez ne járjon együtt az ellehetetlenülésükkel.

Ma nagy a veszélye az árnyékgazdaság valós és vélt szereplőinek, a tisztességes vállalkozók és a tisztességtelen ügyeskedők összemosásának. Sajnos, a parlamenti vita előző részében ezt érzékeltem. Az árnyékgazdaság negatívuma az is, hogy normái gyorsan terjednek, egyre jobban hatnak a formális gazdaságra is, s ha nem állítunk gátat, úgy az árnyékgazdaság törvényei általános törvényekké válnak.

Tisztelt Ház! Most rátérnék én is arra a részletesebb területre, ami az emberi jogi bizottság ajánlásában is előkerült az általános vita kapcsán, illetve amit itt már Hegyi Gyula képviselőtársam is érintett. Én kevésbé látom olyan optimistán, mint ő, és annak is örülnék, hogyha az MSZP széles frakciójából nemcsak ő tenne mindig hitnyilatkozatokat, hegyibeszédeket... (Derültség.)

A kisebbségek és az egyházak támogatásával kapcsolatban Hegyi Gyula azt mondta a kisebbségekre vonatkozóan, hogy egy szerény támogatás elérhető. Ezzel szemben amit én kiolvastam eddig a költségvetésből: a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek közalapítványa támogatása csökken 470 millióról 430-ra ugyan kétségtelen, hogy más alapítványok, így például a romapolitika területén megjelennek.

Én sokkal komolyabb problémának érzékelem, mint ahogy Hegyi Gyula elmondta, hogy a költségvetési vita kapcsán, tehát egy egyszerű feles törvényben a kisebbségeket érintő '93-as kisebbségi törvényt ami kétharmados törvény akarják a Házzal módosíttatni. Itt egyébként pénzügyminisztertől függetlenül a Pénzügyminisztérium illetékes osztályvezetőinek és főosztályvezetőinek a folyamatos aknamunkáját érzékeljük, tehát teljesen mindegy, hogy ki a pénzügyminiszter, minden éves költségvetési vitában a hazai kisebbségeken valamit akarnak csavarni. Úgyhogy ez valószínűleg egy hobbi lehet ott, a Pénzügyminisztériumban.

Ennek egy újabb jele ez az itteni módosítási javaslat, amiben a legfájóbb az, hogy sem az MSZP-n belül e tárcáért felelő képviselőkkel, illetve magával a politikai államtitkárral, sem pedig a hazai kisebbségi képviselőkkel időben nem egyeztették le. Akkor arról már nem is beszélek, hogy jó lenne, ha a hatpárti konszenzus amit azért néha szoktak hangoztatni ezen a területen megmaradna, tehát érdemben az ellenzéki pártokkal is egyeztetés lett volna erről.

Tehát én úgy érzem, hogy ez egy elég súlyos probléma, amiért a hazai kisebbségek is joggal aggódnak.

Egy másik dolog is van, amit Hegyi Gyula nem említett. Tavaly megválasztásra kerültek a kisebbségi önkormányzatok, ezek létrehozták az országos szervezeteiket. A kisebbségi törvény előírta, hogy 300 millió forintos egyszeri vagyonjuttatással indítjuk útjára ezeket az országos önkormányzatokat.

Az eddigi információk szerint a Pénzügyminisztérium ezt is módosítani akarja, nem akarja megadni a vagyonjuttatást a kisebbségeknek.

Végezetül az egyházakról is hadd szóljak, egészen röviden. És itt hadd idézzek a Horn Gyula miniszterelnök úrnak és az egyházak vezetőinek 1995. május 31-ei találkozójáról készült emlékeztetőből. Horn Gyula ezen a megbeszélésen, ami időben a legutolsó legmagasabb szintű egyeztetés volt, megígérte az egyházaknak: amíg nincs új törvény, az alapműködésüknek a finanszírozását ez, mint kiderült, csökkenni fog, tehát Horn Gyulának ez az ígérete a költségvetésben nem tükröződik, ahogy erre már utalás történt , valamint külön pont volt, hogy az egyházi egyetemek és főiskolák állami támogatását szintén nem éri hátrányos megkülönböztetés. Hogyha egy egyetem, ráadásul egy induló egyetem: a Pázmány Péter Egyetem nulla millió forinttal van beállítva, azt hiszem, hogy az a hátrányos megkülönböztetésnek egy elég markáns formája.

Tehát ilyen értelemben én felhívnám a Művelődési és Közoktatási Minisztérium figyelmét is, mert az ő tárcájához tartozik, hogy lehetőség szerint az általános vita, majd a részletes vita során az egyházakat érintő hátrányos megkülönböztetésre utaló számokat módosító javaslatok kapcsán korrigálni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)