Kertész Zoltán (SZDSZ)
DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Kedves Képviselőtársaim! A költségvetés mezőgazdaságot érintő részével kívánok foglalkozni. A mezőgazdaság számára akkor elfogadható a költségvetés, ha figyelembe veszi egyrészt a jelenlegi helyzetet, másrészt előremutató is. Megfelel-e ez a költségvetés ezeknek az elvárásoknak? Úgy gondolom, megfelel, mert egyrészt a tulajdoni átalakítás, átalakulás felgyorsítását szolgálja, másrészt fejlesztésekre, beruházásokra többféle támogatási lehetőséget biztosít, ugyanakkor a minőségi követelmények fokozásával egyrészt az exportlehetőségeinket igyekszik kihasználni és támogatni, másrészt ezzel az európai integrációt is szolgálja.
Ezekkel a célokkal egyetértünk, de elegendő lesz-e az az összeg, ami a támogatásra szolgál, ami alapösszegként 81,7 milliárd forint, ami különböző maradványokkal együtt feltehetőleg 90 milliárd forint körül lesz. Erről sok vita volt már a bizottságban, de úgy gondolom, hogy erről felesleges vitatkozni. Azokat a célokat kell áttekintenünk, amelyekre ezek a támogatások szolgálnak.
Arról is sok vita volt már korábban, hogy mezőgazdasági termelés- és exportnövekedés nélkül stabilizálható-e a magyar gazdaság. Úgy gondolom, hogy nem, de ezzel önmagában sem stabilizálható. Ez egy nagyon fontos rész, márcsak a foglalkoztatási kérdések miatt is.
Ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy a közelmúltban számtalan piaci változás következett be. Egyik évről a másikra nagyobb lehetőségek nyíltak meg a keleti piacokon, ugyanakkor az európai támogatással, illetve az integrációval kedvező lehetőségeink, bizonyos kontingenseink voltak, de ezeket sem tudtuk kihasználni. Gyakran jelentkezett árualaphiány, másrészt a keleti és déli piacok megnyílására is számíthatunk.
Exporttámogatásra a következő évben 41 milliárd forint áll rendelkezésre. S ha figyelembe vesszük azt, hogy a korábbi években tervezett összeg mindig kevésnek bizonyult, fel kell tennem a kérdést, hogy elegendő lesz-e a következő évben ez az exporttámogatás. Úgy gondolom, hogy a belső fogyasztás nemigen fog lényegesen emelkedni, ugyanakkor a különböző pályázati lehetőségekkel remélhetőleg a termelés növekedni fog, tehát erre az összegre mindenféleképpen szükség lesz.
Egyik kifogásunk azonban az, hogy ezek az exporttámogatások korábban is csak kismértékben jutottak el közvetlenül az árualap-termelőkhöz, az alapanyag-termelőkhöz.
Egy másik észrevételünk az, hogy a különböző keretekből való átcsoportosításhoz továbbra is szükség lesz az ipari és kereskedelmi miniszter egyetértésére, holott úgy gondoltuk, hogy az agrárpiaci rendtartási törvény módosítása is azt szolgálta, hogy a döntés és a felelősség is egy helyen legyen, mert csak így lehet gyors döntéseket meghozni. Sajnos ez a törvény szellemében nem így történik.
Az agrártermelés támogatására a második legnagyobb összeg 17 milliárd forint van tervezve. Ez az összeg többféle célt szolgál, egyrészt a kedvezőtlen adottságú térségek támogatását, másrészt a földalapú jövedelemkiegészítő támogatásokat, ez korábban az úgynevezett vetési támogatás volt, ez szerencsére megváltozott olyan formában, hogy a termelők eldönthetik, hogy az adott helyen mit kívánnak termelni. Egy másik részterület a tenyészállat-beszerzések támogatása, férőhelyek feltöltése, biológiai alapok támogatása és a hitelterhek mérséklése.
Tehát feladat van bőven, kérdéses, hogy elegendő lesz-e ez az összeg? De szeretnék egy pillanatra megállni a tenyészállat-beszerzések támogatásánál.
Elhatározott célunk az, hogy nemcsak létszámnövekedést akarunk elérni, hanem határozottan minőségjavítást is. Márpedig ilyen esetekben néha szükség van külföldről is behozni értékes, minőségjavító tenyészállatokat. Emiatt érthetetlen számomra, hogy ilyen esetben is a 8 százalékos vámpótlékot és a 12 százalékos áfát meg kell fizetni, holott mondom ez határozott célkitűzést szolgál: kifejezetten a minőség javítását és nem a választék bővítését.
Ugyanakkor meg kell említenem azt is, hogy az úgynevezett önjáró alapok, amelyek önfenntartók, tehát saját befizetéseikből tartják fenn magukat ilyenek a halászati, vadászati, állattenyésztési, az úgynevezett Földvédelmi Alap , most a költségvetésbe kerültek beolvasztásra. Ezeknek inkább az önszerveződések hatáskörébe kellett volna kerülnie és pénzügytechnikailag a Magyar Agrárkamarához.
(10.40)
Néhány apróságot szeretnék még megemlíteni, amelyek azért fontosak a maguk területén. Ellenzéki képviselőtársaim korábban gyakran hangoztatták kérdések, interpellációk és sajtónyilatkozatok formájában, hogy ez a kormány szét akarja verni a falugazdász-hálózatot. Kiderült, hogy nem ez történik, továbbra is működik. Szükség is van rá, de agrárkamarai gazdajegyző-hálózat lett a neve, és jó lenne, ha a gazdajegyző-hálózat támogatására kerülhetne a költségvetésben egy másik címszó alatt levő, mezőgazdasági szaktanácsadás és adatbázis támogatására szolgáló 600 millió forint. Úgy tudom, erre a tárca részéről van fogadókészség, hisz a kormányprogram is azt célozta meg, hogy a magyar agrárkamaráknak egyrészt az államtól átvett feladatokat el kell látniuk, másrészt mindenképpen biztosítani kell számukra a működésükhöz szükséges feltételeket.
Ugyanakkor hiányolom, hogy a költségvetésben nincs megfelelő összeg a nem biztosítható elemi károkhoz. Ez évben sajnos ez több mint 10 milliárd forint, hisz tudjuk, hogy milyen sok fagykár, jégkár, árvíz, belvíz és aszálykár volt.
Kérdéses továbbá a földhivatalok bevételi növekményének elmaradása miatt, hogy tudják-e teljesíteni a bevételeket, hisz az illetéktörvény nem került módosításra.
Egy másik eltérő követelményre is szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét. Az állategészségügy és élelmiszer-ellenőrzés szakigazgatási intézményeinél 39 százalékos bevételi növekmény van előírva. Ez egyrészt a termelés növekedéséből, másrészt a díjtételek emelkedéséből várható.
Ugyanakkor a hasonló szolgáltatást végző növény-egészségügyi hálózatnál csak 23,5 százalékos növekmény van előírva. Megnyugtató ugyanakkor, hogy az állategészségügy és élelmiszer-ellenőrzés javítására az EU-integrációhoz közel 300 millió forint van biztosítva.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mint említettem, nagyon sok probléma van a mezőgazdaságban. Elegendő lesz-e tehát ez a támogatási összeg a helyzet javítására? Úgy gondoljuk, hogy lehetett volna több is, de az egész ország helyzetét figyelembe véve, el kell fogadnunk ezt az összeget. Ezt javaslom a költségvetés egészére is.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)