Szabó Zoltán (MSZP)
DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt héten azonnali kérdés keretében Torgyán képviselő úr a Nemzeti Kulturális Alap viselt dolgairól érdeklődött. Miniszter úr nem tudott válaszolni a kérdésre, hiszen konkrét kérdéseket tett fel konkrétumokat nélkülöző című kérdésében a képviselő úr. Én azonban fontosnak tartom, hogy most visszatérjünk napirend előtt egy kicsit erre az ügyre, tekintettel arra, hogy ebben az országban a közvélemény kénytelen volt hozzászokni ahhoz, hogy dolgok következmények nélkül történhetnek meg és nem volna jó, ha ez így maradna.Úgy gondolom, ezenkívül fontos, hogy visszatérjünk azért is, mert itt emberek becsületéről van szó, és ezek közül az emberek közül az egyik köztisztviselő lévén nem rendelkezik megszólalási lehetőséggel a tisztelt Ház nyilvánossága előtt.
Tehát úgy gondolom, hogy nem kellene hozzászoknia a közvéleménynek olyan dolgokhoz, mint hogy ebben az országban a parlament nyilvánossága előtt hazaárulónak lehet nevezni egy kormányt, majd néhány percre rá személyes megtámadtatás címén lehet szót kérni, mert az illetőt valaki képmutatónak nevezte.
Kénytelen hozzászokni a közvélemény ahhoz, hogy a parlament alelnöke szélsőjobboldali tüntetésen vesz részt, majd néhány nap múlva felelősségre vonja a belügyminisztert, amiért nem lép föl a szélsőjobboldali szervezetek ellen.
Kénytelen hozzászokni ahhoz, hogy a magát nemzeti és keresztény eszmék letéteményesének valló párt nagygyűlésén dörgő tapsvihar közepette lehet az idegenek kiseprűzését követelni az országból, a krisztusi felebaráti szeretet és a Szent István-i befogadó állameszme nagyobb dicsőségére. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Kénytelen hozzászokni ahhoz, hogy a köztársaság köztiszteletben álló elnökét ügynöki tevékenységgel vádolják olyanok, akiknek ügynökmúltja közismert. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Nem kellene hozzászoknia a közvéleménynek ahhoz, hogy köztisztviselők és politikusok következmény nélkül szerezhetnek a közpénzekből jelentős összegeket, és ezért szeretném nem írásban, hanem a tisztelt Ház nyilvánossága előtt elmondani, hogy mire derített fényt a vizsgálat. Elnézést kérek, a sok "nem" egy kicsit monotonná fogja tenni a válaszaimat.
Nem igaz, hogy Török András helyettes államtitkár úr október elején a Magyar Könyv Alapítványt a Nemzeti Kulturális Alapba hívta értekezletre. Nem igaz, hogy itt megdöbbentő adatok merültek fel, mert hiszen nem volt ilyen értekezlet. Így ezeket a helyettes államtitkár úr nem is erősíthette meg.
Nem igaz, hogy Dornbach képviselő úr a Nemzeti Kulturális Alap naprakész számítógépes nyilvántartása szerint bármikor pályázott volna az alaphoz, így nem is kaphatott onnan támogatást. Sem egy forintot, sem tízmilliót.
A minisztérium nagy visszhangot kiváltó sikeres könyvterjesztési pályázatán 125 cég indult. A képviselő úr által említett cég, a Jeles és Társa azonban nem így semmilyen támogatást nem kapott és nem kaphatott; nem szerepel a 69 nyertes pályázó között. A Jeles és Társa cég tehát nem kapott sem egy forintot, sem messze többet, mint az összes többi együttvéve ahogyan képviselő úr fogalmazott.
A helyettes államtitkár úr az elbírálásban egyáltalán nem vett részt. Részt vett azonban tekintélyes, nem pályázó könyves szakemberek mellett a legnagyobb tekintélyű könyvszakmai civil szervezet, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete. Mindkét ügyben bármely irat megtekinthető a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban.
Tisztelt Ház! A képviselő úr pontosan tudja, hogy a közhivatalokat törvény kötelezi arra, hogy a képviselők kérésükre bármilyen iratba betekintést nyerjenek. Ha a képviselő úr akarta volna, elkerülhette volna, hogy becsületes embereket az ország nyilvánossága előtt nyilvánvalóan hazug rágalmakkal illessen nem óhajtotta elkerülni. Annál inkább megtehette volna, merthogy a Nemzeti Kulturális Alap iratai nyilvánosak, abba nemcsak a képviselők, bárki betekinthet.
A képviselő úr, ha a kérdése címében konkrétumokat említett volna, lehetővé tette volna, hogy ezeket a rágalmakat a miniszter úr öt perc múlva és ne most én, öt nap múlva tudjam megcáfolni. Nem tette. Nagyon sajnálatos, hogy a képviselő úr, akiről mint tudjuk, miniszterelnökségre pályázik, már csak ilyen módon tud gondoskodni arról, hogy nyilvánvalóan hamis rágalmai legalább néhány napig állva maradhassanak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Tisztelt Ház! Befejezésül szeretném megemlíteni, hogy megítélésem szerint de ezt természetesen a tisztelt Ház dolga eldönteni Torgyán képviselő úrnak ez a kérdése mint általában egész közszereplése a képviselői munkával, a tisztelt Házzal, a Házszabállyal való összeegyeztethetetlenség tényét meríti ki.
Úgy gondolom, nem kellene hagynunk elszaporodni ezt a gyakorlatot sem.
Köszönöm szépen. (Nagy taps a kormánypártok padsoraiban.)