Glattfelder Béla (Fidesz)
GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Nincs tudomásom arról, hogy frakciónk Torgyán József úrral bármifajta egyeztetést folytatott volna annak érdekében, hogy számára időt adjak át... (Dr. Torgyán József: A Fidesszel nem kívánok! Derültség, zaj.).., de meg kell jegyeznem, hogy egyébként én a felszólalásának utolsó néhány percében elmondottakat különösképpen érdekesnek találtam, mert mondjuk, itt meg lehet említeni azt a momentumot, miszerint a gladiátorok küzdenek a bikával, nem pedig a torreádorok. (Derültség, taps a kormánypártok soraiban. Dr. Torgyán József: Máskor nyisd ki a füled!)Tisztelt Képviselőtársaim! Én a személyi jövedelemadó törvény néhány mezőgazdasági vonatkozású kérdéséről szeretnék beszélni. Ha megvizsgáljuk a személyi jövedelemadó törvény módosítására irányuló javaslatot, akkor azt lehet látni, hogy ebben van egy látszólag jó szándékúnak tűnő javaslat, amely azt célozza, hogy a kárpótlási árverésen földet szerzett tulajdonosok abban az esetben, ha a kárpótlási földjeiket eladják, akkor adómentességet élvezzenek, feltéve, hogy egy éven belül az eladott földek helyett új földeket fognak venni. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk ezt a rendelkezést, akkor kiderül, hogy a nyilvánvaló jó szándék ellenére ez a javaslat tulajdonképpen a kárpótlási földek vonatkozásában egy új adófajta bevezetését jelenti.
Ugyanis a kárpótlási törvény 23. §-a kimondta, hogy a kárpótlásra jogosult köteles személyi jövedelemadót fizetni a kárpótlási földtulajdon elidegenítése esetén abban az esetben, ha a földet a szerzéstől számított három éven belül adja el. Ebből nyilvánvalóan az is következik, hogy ha három éven túl adja el ezt a bizonyos földtulajdont, akkor már mentesülne a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alól.
A helyzet az, hogy mivel a kárpótlási árverések túlnyomó többsége már két és fél, három évvel ezelőtt lezajlott, éppen most következik el az az időszak, amikor személyi jövedelemadó-terhelés nélkül adhatnák el a kárpótlási földtulajdonosok a földjeiket. Erre föl jön ez a módosító javaslat, amelyik látszólag jó szándékúan, de valójában egy adóemelést vezet be a kárpótlási földek vonatkozásában.
Természetesen mi nem tudjuk támogatni ezt a módosító javaslatot, hiszen érdemes arra felfigyelni, hogy a kárpótlási törvények a kárpótlásban megszerzett tulajdoni tárgyak elidegenítésének vonatkozásában általában adómentességet tartalmaztak. Pontosan azért, mert teljesen nyilvánvaló, hogy azok a személyek, akik kárpótlásban részesültek, azok olyan vagyont kapnak vissza, amit korábban elvettek tőlük, és amikor elvették azt a vagyont valamikor nagyon régen , akkor semmifajta jóvátételben nem részesültek. Tehát a kárpótlás nem jövedelem, hanem valamilyen régen elvett dolog visszaszolgáltatása; ez a dolog lehet egyébként egy olyan kártalanítás is, amely az elszenvedett politikai sérelmekért, üldöztetésért jár.
Azonban érdemes a kérdést nemcsak az igazságossági oldalról, hanem a közgazdasági oldalról is megvizsgálni. Elég nyilvánvalónak tartom, hogy ha valamely dolognak az adásvételét megadóztatják, akkor annak a dolognak az ára meg fog növekedni, hiszen az adó nagyságát az eladó kénytelen beleépíteni az eladási árba abban az esetben, ha a pénzénél akar maradni. Ilyen módon a termőföldek megadóztatása amit most a kormány tervez egyértelműen a termőföldek árának az emelkedését fogja okozni.
Ez két okból okoz problémát. Egyrészt azért, mert nyilvánvalóan kevesebben lesznek, akik magasabb áron hajlandóak lesznek majd földet venni, ilyen módon ez a rendelkezés a termőföld-tulajdoni kérdések rendezését annak az ügynek a végigvitelét, hogy a termőföldek azoknak a tulajdonába kerüljenek, akik a termőfölddel főhivatásszerűen akarnak foglalkozni, mezőgazdasági termelést akarnak folytatni nehezíti. Másrészt pedig, mivel Magyarországon jelenleg a mezőgazdasági termelés jelentős része nem saját tulajdonú földön, hanem bérelt termőföldön folyik, és nyilvánvaló, hogy a termőföld bérleti díja függ a termőföld árától, ez a rendelkezés meg fogja drágítani a termőföld bérletét is; ilyen módon a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét is rontja, és tulajdonképpen ki kell mondani, hogy a magyar mezőgazdálkodók életkörülményeit nagymértékben fogja sújtani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mi, a Fidesz parlamenti képviselői már korábban javasoltuk, hogy a kárpótlási törvény 23. és 24. §-át törölje el az Országgyűlés, pont abból a célból, hogy a kárpótlási földeket a mai napig sújtó eladási tilalmakat, adókat töröljük el, pont azért, hogy a kárpótlási földek birtokrendezése, a tulajdonrendezés jó ütemben haladhasson előre. Akkor ezeket a javaslatainkat a kormánypártok elutasították.
Most szintén azt fogjuk javasolni a személyi jövedelemadó törvényben, hogy töröljük el a 23. és 24. §-t a kárpótlási törvényből, tehát a kárpótlási földek adásvétele váljék teljesen adómentessé, és ezzel kapcsolatban mindenfajta jelenleg érvényben lévő korlátozás szűnjék meg. Nyilvánvalóan ezt a most benyújtott módosító javaslatot is olyan irányba kívánjuk módosítani, hogy a kárpótlási földek első eladása, tehát amikor az eredeti tulajdonos, a kárpótlásban földet szerzett tulajdonos adja el a földet, akkor ez az eladás teljes adómentességet élvezzen.
(Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Annak érdekében azonban, hogy a szövetkezeti tagok, akik a termőföldtulajdonukat nem a kárpótlásban szerezték meg, hanem üzletrésztulajdonként, föld-részaránytulajdonként szerezték meg, azok se szenvedjenek hátrányt, ezért azt is javasolni fogjuk, hogy a szövetkezeti föld-részaránytulajdonok első eladása, tehát amikor az első megszerző aki a nevesítésben a földet szerezte eladja ezt a földet, ő is teljes személyi jövedelemadó-mentességet élvezzen.
Azt hisszük, javaslatunk nem csupán az igazságosságot szolgálja, hanem a mezőgazdaság érdekeit is, az olcsóbb mezőgazdasági termelést, az olcsóbb élelmiszerek előállításának az ügyét is előmozdítja. Kérjük, hogy módosító javaslatainkat, amikor erre sor kerül, támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)