Békesi László (MSZP)

1995. november 13.

DR. BÉKESI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Csak üdvözölni tudom Bogár László most már második kitűnő elemzésen alapuló hozzászólását. A fejtegetésekkel is és a következtetésekkel is egyetértek. Két kiegészítő megjegyzésem van.

Egyik az, hogy a mindenkori kormányok igazi csapdája az a kettős determináció, amit a világgazdasági átlagtól 20 százalékkal elmaradó hazai teljesítmény a GDP, mínusz 20 százalék , illetve az elmúlt években bekövetkezett, és most a becslés pontosságát ne vitassuk, valóban százmilliárd dolláros nagyságrendű vagyonvesztés, valamint e kettő a valódi gazdasági teljesítmény és a bázishoz viszonyított végső felhasználás közötti különbség okoz. Most nem minősítettem a végső felhasználás összetételét, hogy egészséges vagy nem, beruházás, fogyasztás, egyéni vagy közösségi. A kettő közötti diszkrepancia olyan, amely rövid távon szinte lehetetlenné teszi a látványos kitörést, és rákényszerít egy sok tekintetben keserves stabilizációra.

A másik a hatékonyságjavulás és a reálbérváltozás viszonya. Ha az Egyesült Államok 15 százalékos hatékonyságjavulását követő 18 százalékos reálbér-növekedés egy teljes foglalkoztatottságon belül megvalósult kapun belüli munkanélküliség gyors leépülésével járt volna együtt, akkor összevethető lenne Magyarország és az Egyesült Államok helyzete.

De nálunk más volt a helyzet. Nálunk a nagymértékű hatékonyságjavulás egy szinte százszázalékos foglalkoztatottságból eredő kapun belüli munkanélküliség gyors és törvényszerű leépülésével járt együtt.

Természetes, hogy ezt nem követhette ilyen mértékű reálbér-növekedés. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)