Lotz Károly (SZDSZ)
DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! A képviselő úr előtt nyilvánvalóan ismert, hogy a lágymányosi Duna-híd csatlakozó úthálózatának kiépítése önkormányzati beruházásnak minősül, így ebben a kérdésben kizárólag az érintett önkormányzatok döntenek és döntöttek eddig is. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint a településfejlesztés és -rendezés önkormányzati feladat, és az 1/3. bekezdés értelmében a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseit csak az Alkotmánybíróság, illetve bíróság, és csak jogszerűségi szempontból bírálhatja felül. Ezért az erre vonatkozó döntések megváltoztatására a kormánynak nincs törvényben biztosított joga.
Ugyanakkor a kormányzat szeretné elősegíteni az illetékes önkormányzatok együttműködését, a lakosság érdekeinek jobb szem előtt tartását. A Lágymányosi híd csatlakozó úthálózatának kérdése ezért szerepelt múlt csütörtökön, november 8-án a miniszterelnök úr és Demszky Gábor főpolgármester úr közös találkozóján.
(15.50)
Egyetértettek abban, hogy a Szerémi útról a nehéz tehergépjárművek elterelésének lehetőségét a Budafoki útra, esetleg a Duna-partra a főváros megvizsgálja. Hangsúlyozni szeretném mint már múltkor említettem a Duna-part csak kétszer egysávos lehetőséget biztosít, továbbá, mint ismert, annak védettségét is fel kell oldani.
A nyomvonalvezetés felülvizsgálatához mindezen felül a kerület testületének hatályon kívül kell helyeznie azokat a döntéseit, amelyek csak a jelenlegi Szerémi úti levezetést tették lehetővé. Így például mindenekelőtt az 1993-ban hozott 153. számú határozatát, amely megtiltotta a forgalom Hamzsabégi útra történő vezetését. Azt hiszem, ma már sokszorosan megbánta az önkormányzat ezt a döntését, hiszen messze az lett volna forgalomtechnikai, sőt környezetvédelmi szempontból a legcélravezetőbb. Továbbá meg kell szüntetni a 455. és 456. számú '94 októberi határozatokat, amelyek a Szerémi úti nyomvonal megvalósítására és a Duna-parti terület védettségére mint ahogy az előbb említettem vonatkoznak. Ezt követően kezdeményeznie kell más nyomvonal kijelölését és módosítania kell az általa elfogadott részletes rendezési tervet. Külön meg kell vizsgálni a megvalósításhoz szükséges önkormányzati, esetleg központi forrásokat. A Fővárosi Önkormányzat a fentiek figyelembevételével hangsúlyozom: a fentiek figyelembevételével tehát kész megvizsgálni az alternatív javaslatot és megfelelő források biztosítása esetén azt megvalósítani.
Ami az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat képviselő úr által említett véleményét illeti, nincs arról tudomásunk, pedig mindent alaposan megnéztünk, hogy a beruházás megkezdése óta bármikor hivatalosan állást foglalt volna a Duna-parti csatlakozás előnyeiről. Ezzel szemben kétségkívül a '93 novemberében kiadott közegészségügyi hozzájárulás több pontban rögzítette azokat a kikötéseket, amelyek teljesítése esetén lehet csak a Szerémi utat forgalomba helyezni. Így például ki kell építeni a zöldterületeket, a fásított zöldsávokat, a locsolóhálózatot, a zajvédő falakat, és meg kell oldani a lakóházak aktív és passzív akusztikai védelmét. Ezek az előírások vonatkoznak a Hengermalom úti és az Albertfalvi lakótelepi nyomvonalvezetésre is.
A Fővárosi Önkormányzat tájékoztatása szerint a kivitelezők a beruházás megvalósítása során az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is eleget tesznek az önkormányzat által is előírt és ellenőrzött környezetvédelmi követelményeknek.
Végül még egyszer hangsúlyozom, hogy a csatlakozó úthálózat kérdésének újratárgyalása nem a minisztériumon és nem a kormányon múlik, hanem kizárólag az érintett önkormányzatokon. Megkeresésük esetén természetesen nem zárkózunk el a szakmai állásfoglalástól, illetve a közvetítő segítségétől. Köszönöm a figyelmüket. Kérem a képviselő urat és képviselő urakat, hogy válaszomat fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps.)