Szabad György (MDF)
DR. SZABAD GYÖRGY (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 21. pontja érinti módosító javaslatomat, amely nem kapott bizottsági támogatást.
Javaslatomban arra hívtam fel a figyelmet, hogy aggályosnak tartom, ha beiktatásra kerül a módosítások kapcsán az új 38/A §, amely úgy szól, hogy "A kormány a költségvetési egyenleg, tervezettől tartósan és jelentős mértékben eltérő, kedvezőtlen évközi alakulása esetén előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet, azon előirányzatok kivételével, amelyeknek évközi megváltoztatási jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn".
Már egy korábbi felszólalásomban, amit közvetlenül a költségvetési vita általános vitájához kapcsoltam, fejtettem ki részletesen azt az aggályomat, hogy ez a mindenkori pénzügyminiszternek olyan kivételes lehetőségeket biztosít, amit általában véve sem célszerűnek, sem törvényeink és alkotmányunk egész szellemével összeegyeztethetőnek nem tartok, mert az Országgyűlés köréből alapvető, meghatározó jelentőségű jogokat von el. Ezzel kapcsolatban voltak észrevételek, és egyetlen érdemleges felszólalás, amelyre nekem reagálási lehetőségem nem volt, és amelyre most a részletes vitában térek vissza. Az hangzott tudniillik el, hogy ebben lényegében nincsen nóvum, csak járulékos módon, hiszen az eredeti törvény két másik paragrafusa más elrendezésben, de tulajdonképpen ezeket tartalmazza.
Ehhez a kérdéskörhöz az eredeti törvény 39. és 40. §-a csatolható vagy legalábbis hozható kapcsolatba ezzel. Az egyik a címek közötti átcsoportosítást teszi a kormány számára lehetővé. Itt is bizonyos kivételt téve, ebben a vonatkozásban formailag nagyjából hasonlót, mint az új beiktatott törvény. De szeretném jelezni, a címek közötti átcsoportosításról van szó, fejezeten belül.
A 40. § pedig azt mondja, hogy "A költségvetési törvényben meghatározott egyes előirányzatoknál külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet a teljesülés a jóváhagyottól". És utána elmondja, hogy mik ezek a bizonyos előirányzatok: "Ezen előirányzatok között olyan bevételi, illetve kiadási előirányzat jelölhető meg, amelynek teljesülése jogszabályon alapul, illetve olyan tényezők következménye, amelyek alakulására a kormánynak közvetlen befolyása nincs." Ezek nagyon lényeges korlátok.
Ugyanakkor a mostani, általam kifogásolt új paragrafus minden ilyen megkötéstől függetlenül arról beszél, hogy az említetten kedvezőtlen évközi fejlemények esetén "előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet". Ez pedig lényegesen, érdemlegesen szélesebb körű, gyakorlatilag megkérdőjelezi az Országgyűlésnek a költségvetéssel kapcsolatos alapvető jogait. Úgy gondolom, az a megszorítás, hogy mindezt azon előirányzatok kivételével teheti, amelyeknek évközi megváltoztatási jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn, ez nem jelent lényeges korlátot, hiszen gyakorlatilag annyit jelentene, hogy az Országgyűlésnek ilyen értelmű határozatot kellene hoznia szinte a költségvetés minden rendelkezésére, mert különben nem érvényesíthető ez a korlát.
(18.40)
Én tehát nem akarván hosszasan ismételni, amit jelentős részben egy más kör, de ugyancsak szűk kör előtt mondhattam el a költségvetés általános vitájában szeretném jelezni, hogy a dolgot aggályosnak tartom tartalmilag, alkotmányjogilag, politikailag egyaránt.
Nagyon sajnálom, hogy megint csak a képviselők szűk körének figyelmét hívhatom fel arra, hogy megtisztelő a kormányra nézve, ha a kormány, illetve a pénzügyminiszter iránt az Országgyűlés többségének teljes bizalma van. De hadd hívjam fel a figyelmüket, hogy változhat a kormány, változhat a pénzügyminiszter, de ha most törvénybe iktatjuk ezt a rendelkezést, ez olyan körülmények között is érvényesíthető lesz, amikor nem biztos, hogy a többségnek ilyen feltétlen bizalma van a pénzügyminiszter és a pénzügyi kormányzat iránt.
Én tehát meggondolást javaslok e tekintetben, nagyon komoly meggondolást, mielőtt az Országgyűlés rámondja a megítélésem szerint végzetes lehetőségeket tartalmazó rendelkezésre az igent. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)