Pallag László (FKGP)

1995. november 13.

PALLAG LÁSZLÓ (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy pár gondolatot én is elmondjak a helyi adókról és a gépjárműadóról szóló törvénymódosítással kapcsolatosan.

(Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes,

az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Elgondolkodtató, hogy ennek a kormánynak bármilyen probléma esetén nem a hatékonyság növelése, a tevékenység ésszerű megszervezése jut az eszébe, hanem csak az adók emelése. Az pedig számára teljesen közömbös, hogy van-e ennek realitása vagy nincs. A sarc megszerzésének lehetősége teljesen elvakítja.

A helyi adókról szóló törvény módosítását az indokolás szerint az teszi szükségessé, hogy az önkormányzati forrásokat bővíteni kell. Eszerint az önkormányzatok mozgásterét idáig állítólag indokolatlanul korlátozták a törvényi mentességek és a kedvezmények. Ezeket szűkíteni akarja, valójában az anyagi gondokkal küszködő önkormányzatokat lakosaik további sarcolására akarja rávenni.

Kétségtelen, hogy az önkormányzatok finanszírozási lehetőségeit célszerű lenne bővíteni. Enélkül ugyanis nehéz lenne normális működésüket biztosítani. Látni kell ugyanakkor, hogy a lakosság jelenlegi rendkívül magas központi adóterhelése, a tb-járulék színvonala, a száguldó infláció és a csökkenő reáljövedelmek mellett egyszerűen nem marad hely más adók bővítésére. Ha az önkormányzatok mégis erre az útra lépnének, csak a lakosság fizetési nehézsége növekedne és fizetési fegyelme romlana. Ez az elképzelés tehát megint sehova sem visz. Egy a kormány által kidolgozott számtalan tévút közül.

A Független Kisgazdapárt is indokoltnak tartaná a helyi adók szerepének növelését. Ez azonban elképzelhetetlen anélkül, hogy a központi adók súlyát vissza ne szorítsák. Ellene vagyunk minden adóoffenzívának, mivel az csak a társadalmi feszültségeket növeli, bővíti a feketegazdaságot, növeli a munkanélküliséget, ösztönzi az inflációt. Következésképpen az adóbevételek növelése csak az adómértékek csökkentése mellett lehetséges, amikor is bővülhet az adóalanyok száma.

Az indokolás szerint a törvényjavaslat készítői felmérték a hatásokat. Ez teljesen kétséges, hiszen a javaslat elfogadása és alkalmazása esetén rendkívül negatív következményekkel kell számolni. Olyan fontos célokkal ellentétes a törvényjavaslat, mint amilyen a lakásépítés és lakásfenntartás, a műemléképületek megmaradása, a vállalkozás ösztönzése.

Az utóbbi két évben rendkívül alacsony színvonalra csökkent a lakásépítés. Ennek az az oka, hogy a lakosság egyre kevésbé képes a növekvő lakásépítési költségek fedezésére.

A lakás megszerzése tehát egyre nagyobb áldozatot követel. Ebben viszonylag csekély támogatásra lehet számítani. Az állami lakásépítés lényegében megszűnt, az új tulajdonosoknak komoly terhet jelent költségvetésük kiegyensúlyozása. Teljesen ésszerű volt, hogy a családtagokra jutó bizonyos négyzetméterszámig ami a 25 négyzetméter/fő legalább adót nem kellett fizetni.

Elfogadhatatlan ennek az adómentes mértéknek a megszüntetése. Hasonlóan elfogadhatatlan a kistelepüléseken levő ingatlanok, műemléképületek tárgyi adómentességének eltörlése.

A kistelepülések fejlődésével, sőt fennmaradásával ellentétes, hogy a törvényjavaslat megszünteti az iparűzési adómentességet. Kifejezetten vállalkozásellenes lépés a nagyobb településeken az iparűzési adó mértékének felemelése.

A gazdaság egyik perspektivikus ágazata az idegenforgalom. Kétségtelenül gondot jelent az adóbevételek színvonala, ami elmarad a realitásoktól. Irreális és pitiáner célokat viszont nem lenne szabad kitűzni; gondolok itt mindenekelőtt az első vendégéjszaka adómentességének eltörlésére, egy éjszakára ugyanis szállás igénybevétele gyakorlatilag kideríthetetlen.

A lakosság sanyargatásának fokozását jelenti a gépjárműadó tételének felemelése, rugalmas mértékének bevezetése, amelyek további sarcolást engednek meg. Ennek indokaként a törvényjavaslat azt hozza fel, hogy folyamatosan emelkednek az adóztatási költségek, és így alig marad fenn valami a befolyt adóból. Nem a költségeket akarják tehát racionalizálni, hanem azok fedezetére akarnak forrást kiszakítani.

A személy- és a tehergépjárművek adója legalább a duplájára, de az önkormányzatok döntése alapján akár többszörösére is nőhet. Meg kell jegyezni, hogy a családok kétharmada rendelkezik személygépkocsival. A mai élet velejárója a motorizáció. Sokan enélkül munkájukat sem tudják ellátni. A költségek viszont rohamosan emelkednek az üzemanyagon, a járművön levő adók, vámok gyors növekedése miatt. Az állami bevételek viszont szinte semmit sem fordítanak az infrastruktúra fejlesztésére. A gépjárműadónak pedig elvileg útfenntartási célokat kellene szolgálni, ugyanakkor a befolyt összeg fele, ami az önkormányzatoknál marad, általában más célra fordítódik.

Összefoglalva: a helyi adók és a gépjárműadók emelése csak társadalmi és gazdasági feszültségek kiélezésére alkalmas. Rontja a lakosság és az önkormányzatok kapcsolatát. Visszaveti az amúgy is gyenge színvonalú lakásépítést, vállalkozásellenes. A törvényjavaslatot egyébként még korrekciókkal sem látjuk elfogadhatónak.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.