Bretter Zoltán (SZDSZ)
BRETTER ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Egy szikár ténnyel szeretném kezdeni hozzászólásomat, mely bizonyos értelemben válasz Gáspár Miklós képviselőtársam felvetéseire, illetve az ellenzék számos felvetésére. Ez a szikár tény úgy hangzik, hogy az idei költségvetésben több mint 10 milliárd forinttal emelkedik a tavalyihoz képest a magyar felsőoktatás támogatása. Ez a több mint 10 milliárd forint mintegy 20 százalékát teszi ki a felsőoktatásra vonatkozó összköltségvetésnek, tehát nem lehet azt mondani, hogy ez egy csekély mértékű emelkedés volna. Igenis, ez lényegesen nagyobb szám, mint amire általában a felszólalások vonatkoznak vagy hivatkoznak. Tehát nem igaz, nem állja meg tényszerűen a helyét az az állítás, hogy a magyar kormány a felsőoktatás ellehetetlenítését foglalta volna a költségvetési törvénybe.
Igaz azonban az az érzés, amivel mindannyian küszködünk, akik a magyar felsőoktatásban tanítunk vagy annak részesei vagyunk. Én magam is tanítok a pécsi egyetemen, és tudom azt, hogy milyen nehéz helyzetbe került akár az a tanszék is, amelyiken én dolgozom. Tudom azt, hogy valóban problémát jelenthet, ha papírra van szükség, ha új festéket akarunk a nyomtatóba vagy a xeroxgépbe szerezni. Ennek ellenére azt mondom, hogy ez a problémáknak csak az egyik vonatkozása. Az a vonatkozása, amit nagyon egyszerűen úgy lehetne kifejezni, hogy a mai állapotok mellett és a mai intézményi rendszerben nem maradhat fenn az a struktúra ahogy ezt szoktuk nevezni , amiben a magyar felsőoktatás létezik. Bizonyos fajta kényszerek és ezek költségvetési kényszerek is a mai állapotok mellett valóban beépülnek az intézményrendszer működésébe. Tehát miközben azt állítom és arra az érzésre gondolok, ami sokunkat elfog, akik a magyar felsőoktatásban dolgozunk, hogy itt igenis vannak pénzbeli hiányok; ugyanakkor azt állítom, hogy igenis, van többlet. Ez a többlet viszont célzott többlet; olyan értelemben célzott többlet, hogy világosan megfogalmazott programokra, világosan megfogalmazott célokra fordítható.
Melyek azok a célok, amelyeket ez a költségvetés is maga elé tűz, amelyeket elég világosan megnevez, és amelyekre többletforrásokat, fejlesztési forrásokat biztosít? Mindenekelőtt az a cél, amit a kormányprogramban is megfogalmaztunk és amelyet ez a költségvetés finanszírozni igyekszik, ez pedig a hallgatói létszám emelkedése, de ide értem a doktoranduszlétszám emelkedését, a doktoranduszképzést is.
Azt kell mondanom, hogy körülbelül félmilliárd forint többletforrás jut a hallgatók képzésének finanszírozására, illetve a hallgatók pénzbeli juttatására 1,3 milliárd forinttal több jut jövőre; ez a hallgatói létszám emelkedéséből származik.
(11.50)
Tehát még egyszer hangsúlyozom: 1,3 milliárd forinttal több pénzt fognak maguk a hallgatók kapni jövőre; ez abból adódik, hogy sokkal több hallgató, hozzávetőleg 20 ezerrel több hallgató fog jövőre a felsőoktatási intézményekben tanulni. És hát emellett 360 millió forint a doktoranduszképzés többletköltsége.
A másik olyan cél, amelyet a költségvetés finanszírozni próbál, az integráció célja. És itt két dologra kell gondolni. Az egyik az, hogy van kifejezett integrációs többlet, a másik pedig, hogy van, mondjuk, egy ilyen kisegítési többlet azoknak az intézményeknek és olyan intézmények számára, amelyek bajba kerülnek az év folyamán.
Igen ám, de akkor, amikor például ugye, emlékszünk a miskolci egyetem helyzetére is bajba kerül egy intézmény, akkor itt nem föltétlenül egy minden további nélküli pénzadomány születik meg, vagy nem ebben a formában folyósítódik ez az összeg, hanem elkészül valamiféle ésszerűsítési terv adott esetben egy integrációs terv készülhet el , és ezt igenis a költségvetés finanszírozni igyekszik. Vagyis megint csak valamiféle ésszerű, tervszerű átgondolás alapján próbálja ezeket a pénzeket a felsőoktatási intézményeknek juttatni.
A harmadik forrása ennek a többletnek amelyről beszélek mindenképpen a tandíj lesz. Ez a tandíj hozzávetőleg 2,6 milliárd forintos forrást fog jelenteni a felsőoktatási intézmények számára. És én itt szeretném leszögezni nagyon világosan, hogy a mostani költségvetés a felsőoktatási intézmények számára fogja ezeket a pénzeket tartalmazni. Ugyanakkor viszont megjegyzem azt, hogy véleményem szerint az a módszer, amely nem ebben a költségvetésben van benne, de amelyiket mindenképpen, akár módosított formában be lehet vezetni; vagyis az, hogy az intézmények közvetlenül maguk rendelkezzenek a tandíjbevételek fölött, ez véleményem szerint elfogadható megoldás. Nem föltétlenül kell a tandíjbevételeket összesíteni, központosítani és majd adott esetben pályázati alapon újra elosztani.
Ha eszmei értelemben beszélünk erről a tandíjbevételről, akkor csak fölhívom a figyelmet, hogy ez az az összeg például, amely biztosíthatja megint csak mondom, eszmei értelemben a hallgatói létszámnövekedés forrását. Tehát igenis kapcsolat van a között, hogy van egyfelől egy tandíjbevétel és másfelől viszont lehetőség nyílik még egyszer mondom hozzávetőleg 20 ezerrel több hallgató felvételére a felsőoktatási intézményekbe.
Fontos része a felsőoktatási intézményrendszer finanszírozásának a felújítási többlet. Itt, az Országházban is el szokott hangozni az, hogy a dologi költségek évek óta stagnálnak; tehát nem jut több pénz a dologi kiadásokra. Ugye, erre próbáltam én magam is saját élményeimet idézni akkor, amikor a papírhiányra hivatkoztam. Nos, ez igaz. Igaz, hogy a dologi kiadások évek óta ugyanazon a szinten vannak. Ugyanakkor viszont ebben a költségvetésben megjelenik egy célzott támogatási lehetőség, vagyis a felújítási többlet, amelyik ezeket a dologi kiadásokat, úgymond, valamilyen módon kiegészíti, kompenzálja.
Az utolsó, általam említendő pont a tudomány támogatása. És itt különösen az Országos Tudományos Kutatási Alapra gondolok, amellyel kapcsolatosan számos vitának voltunk tanúi. Itt a Szabad Demokraták Szövetsége egyértelműen azt a megoldást javasolja, amely már éveken keresztül él; vagyis azt, hogy az OTKA elkülönített állami pénzalap maradjon, és legalább a tavalyi forrása meglegyen, vagyis ugyanakkora pénzt tudjon szétosztani. Ennek érdekében a Magyar Szocialista Párttal közösen módosító indítványt adtunk be adunk be , és remélem, hogy azokat a megoldásokat, amelyek itt-ott felütötték a fejüket akár az, hogy az OTKA az Akadémiához kerüljön, akár az a megoldás, amit a mostani költségvetés tartalmaz , ezeket sikerül végül is rendezni; még egyszer mondom, elkülönített állami pénzalapként megtartani az OTKA-t.
Mindezeket összevéve, kedves képviselőtársaim, azt kell mondjam, hogy ez a többletforrás, ez a több mint 10 milliárd forint, amely föltétlenül fejlesztési pénzeket tartalmaz és amely célzott, irányított olyan értelemben, hogy meghatározott, világosan körvonalazható feladatokra szánható; tehát ez az a tétel, ami miatt én magam is és a Szabad Demokraták Szövetsége is támogatni fogja az idei költségvetést. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)