Demeter Ervin (MDF)

1995. november 13.

DEMETER ERVIN (MDF): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! "Mi a fenéről vitatkoztok ott, a parlamentben, ha az önkormányzatok finanszírozásával, a kormányjavaslattal maga a miniszterelnök sem ért egyet?" kérdezik tőlem rendre önkormányzati képviselők és próbálják megtudni, hogy mi a kormány álláspontja az önkormányzatok finanszírozásáról. Én nem tudok mást mondani nekik, minthogy a költségvetésnek ezzel a részével valóban sokan nem értenek egyet. Valóban, én is olvastam, hogy a miniszterelnök úr sem ért egyet saját kormánya javaslatával, és még sokan vannak így, de összességében megállapítható az, hogy a kormánynak jelenleg nincsen támogatott álláspontja az önkormányzatok költségvetési finanszírozásáról, illetve a központi források elosztásáról.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a kérdéskörnek a kapcsán négy témáról szeretnék beszélni. Elsőként arról, hogy mekkora összegű támogatást kapjanak az önkormányzatok, illetve annak hogyan történjen az elosztása. Másodikként arról, hogy hogyan változik a költségvetési javaslatban az önkormányzatok finanszírozása az előző évhez képest, illetve a kormányprogramhoz képest, harmadszor a benyújtott költségvetés bizonytalansági tényezőiről kívánok beszélni nem kevés van , negyedszer pedig a Magyar Demokrata Fórum javaslatairól.

Óriási számháború dúlt már a költségvetési javaslat benyújtását megelőzően is, hogy mekkora összegű legyen az önkormányzatok finanszírozása: 414, 424, 438, számok repkedtek a levegőben anélkül, hogy a hozzá kapcsolódó feladatokat bárki is tisztázni próbálta volna. Amikor a Pénzügyminisztériumban jártam és megkérdeztem az ezzel foglalkozó főtanácsostól, hogy mi a fenét jelent az a 438-as javaslat, miből tevődik össze, ő maga sem tudott erre válaszolni.

Tény és való, hogy jelenleg az önkormányzatok finanszírozása alapvetően központi költségvetésből történik, még nem sikerült áttérni egy olyan rendszerre, ami nagyobb önállóságot biztosítana az önkormányzatoknak. El tudom fogadni esetleg, hogy még nem jött el ennek az ideje, illetve a kormány erejéből az idén még nem futotta erre. Gondolom, mindannyiunk előtt világos, hogy előbb-utóbb át kell térni egy olyan finanszírozási rendszerre, ahol az önkormányzatoknak lehetőség adódik saját bevételeik növelésére, természetesen a központi elvonások egyidejű csökkentése mellett.

Két új feladat jelentkezik az önkormányzatoknál finanszírozási szempontból. Az egyik az, hogy az önkormányzati tűzoltóságokat immáron teljes évben és nem egy fél évig kell finanszírozni, ez egy 4,5 milliárdos többletköltséget jelent, valamint az, hogy 1996-tól a munkaadói járulék is terheli az önkormányzatokat ez egy 8 milliárdos összeg , ez összesen 12,5 milliárd forint. Tehát ha ennyivel megemeljük az önkormányzatok tavalyi évi finanszírozási forrásait, akkor kizárólag a 30 százalékos inflációt kell az önkormányzatoknak elszenvedniük.

Ez a költségvetés a normatív támogatások és az állami hozzájárulások tekintetében 11,5 milliárd forinttal kevesebbet juttat az önkormányzatoknak. A személyi jövedelemadó természetesen a növekedés mértékében az önkormányzatokhoz került. Az elosztási viták mindig a személyi jövedelemadó mértékén folynak, számháború formájában, hogy hány százalék legyen, sokszor talán ezzel szándékosan elterelve a lényegről a figyelmet. Az Antall-Boross kormány, amikor már kialakultnak, illetve viszonylag stabilnak volt tekinthető az önkormányzatok finanszírozási rendszere, a személyi jövedelemadó 30 százalékát tartotta helyben maradó összegként az önkormányzatoknál 1993-ban és '94-ben. 1995-ben megítélésem szerint elismerésként hasonló mértékű, 30 százalékos személyi jövedelemadót hagyott jóvá a jelenlegi szocialista-szabaddemokrata kormány is.

(12.40)

Jó, mellé tett egy 5 százalékos porhintést, ami feladattal megterhelve gyakorlatilag ismét 30 százalékot jelentett. Ebben az évben pedig ez a mérték a javaslat szerint 25 százalék. Az önkormányzati szövetségek 27 és fél százalékot javasolnak. Erre mutatkozik hajlandóság több képviselőcsoportban. Tehát ez is ahhoz az összeghez közelít, amit az Antall-Boross kormány annak idején kialakított, és nem abba az irányba várható eltolódás, mint amit a kormányprogram ígért, de erre még a későbbiekben még kitérek

Amikor az elosztásról, személyi jövedelemadóról beszélünk, mindig néma csend övez egy nagyon fontos kérdést, azt, hogy mekkora legyen a személyi jövedelemadó kiegészítése. Nevezetesen az, hogy ahol kevés személyi jövedelemadó keletkezik, mekkora legyen az az összeg, amire az kiegészítésre kerül. Ezen a területen jelentős visszalépést tartalmaz ez a költségvetési javaslat.

Itt térnék át arra, hogyan változik e költségvetési javaslatban az önkormányzatok finanszírozása a kormányprogramhoz, illetve az előző évhez képest. A kormányprogram azt mondotta és ígérte, hogy az önkormányzati gazdálkodás területén az önkormányzati önállóság növelése érdekében lépéseket tesz, hogy a bevétel ne függjön ilyen mértékben a központi forrásoktól. Erre azonban nem került sor. A kormányprogram azt ígérte, de nem tartotta meg, hogy a tanácsok által alapított vállalatok privatizációjából származó bevételek teljes összegét az önkormányzatoknak juttatja. Ez a költségvetési törvényben 50 százalék, tehát ígéretének felét sem tudta tartani.

De nem tartotta meg azt az ígéretét sem és idézem a kormányprogram önkormányzati fejezetét , hogy vissza kell állítani az önkormányzatok illetékbevételből történő 100 százalékos részesedését. A jelenlegi, most tárgyalt költségvetési tervezetben ez a mérték nem 100 százalék, mint ahogy az ígéret szólt, 50 százalékot kapnak az önkormányzatok, 50 százalék pedig a központi költségvetést illeti.

De nem tartotta meg azt az ígéretét sem a kormány és ismét a kormányprogramból idézek , hogy a gépjárműadó rendszere is felülvizsgálatra szorul, az Útalap jövőbeni szerepének függvényében az adóbevétel teljes összege maradjon helyben. Ez a jelenlegi törvény szerint nem a teljes összege, hanem annak fele, 50 százaléka.

Az előző évhez képest miben változik a központi források elosztása? Mint utaltam rá, az állami hozzájárulások és a támogatás mértéke 11 és fél milliárd forinttal csökken. Fájó pont számunkra és ezért teszem szóvá a címzett- és céltámogatások stagnálása, azaz 1 százalékos növekedése. A cél- és címzett támogatási rendszernél olyan fontos feladatok kerültek ki ezt az Állami Számvevőszék jelentése is tartalmazza , mint az ivóvízminőség javítására szolgáló támogatások, a tornaterem-fejlesztésre szolgáló támogatások, amit még az Antall-Boross kormány vezetett be. De hiányzik belőle a szociális bérlakások építésének a jelenlegi kormány által ígért és törvénybe foglalt támogatása is.

Új elemként jelentkezik a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás, bár ez több bizonytalansági tényezőt tartalmaz a törvény hiányában.

A jelenlegi javaslat megszüntetni kívánja az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatását, amivel mint hallottuk maga a szocialista képviselőcsoport sem ért egyet. Új színt kapott ez a kérdéskör azzal, hogy nem készült el az új közoktatás-finanszírozási rendszer. Az egyik fő érvként szerepelt az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatásának megszüntetése mellett, hogy az intézmények támogatása ezzel az új finanszírozási rendszerrel stabilabb lesz, új alapokra épül, ez nyújtja azt a biztonságot, ami miatt nem kell az "önhiki"-t működtetni. Most azonban új helyzet állt elő azzal, hogy a kormány ezt nem készítette el, illetve a költségvetés ezt nem tartalmazza.

Az önkormányzatok helyben maradó összege a személyi jövedelemadóból 4,2 milliárd forinttal csökken az előző évihez képest. A személyi jövedelemadó-kiegészítés azokat a kicsi önkormányzatokat segíti, ahol kevés jövedelem keletkezik, ahol keveset keresnek az emberek, nagy a munkanélküliség. Ezen a területen 1,3 milliárddal kevesebbet terjeszt elénk ez a javaslat, mint az előző évben. 1995-ben a községeknél 4828 forintra egészítették ki a személyi jövedelemadót, most a tervezet erre a célra mindössze 4500 forintot tartalmaz, a városok esetében pedig a tavalyi 6600 forint helyett is csak 5400 forintot tartalmaz. Önmagában ez az összeg nominálértékben is kevés, de ha figyelembe vesszük a 30 százalékos inflációt, úgy gondolom, hogy teljes mértékben magáért beszél.

Melyek azok a bizonytalansági tényezők, amelyekre utaltam az előbb. Bizonytalansági tényezők a hiányzó törvények. Hiányzik a területfejlesztési törvény, amely annak az ominózus 5 milliárd forintnak a felosztására hivatott területfejlesztési tanácsokat hozza létre. A törvény nem tartalmazza, nem rögzíti a pályázati feltételeket, mint ahogy ezt az Állami Számvevőszék is kifogásolta. De hiányzik a csődtörvény néven emlegetett, önkormányzatok fizetőképességének helyreállítását célzó törvény is. Immáron sokadik alkalommal reklamálom és úgy gondolom, hogy a belügyminiszter úr elveszítette azt az esélyt, hogy bízzanak abban, hogy az ő szava ebben mérvadó, hisz a mai napig, többszöri ígérete ellenére, nem terjesztette a Ház elé.

Bizonytalansági tényezőként értékeljük azt is, hogy a költségvetés önkormányzati részét szinte senki, aki e kérdésben kompetens, nem támogatja. Nem támogatja maga a belügyminiszter sem, ahogy erről értesültünk. Bár nyilván sajátos dolog, hogy a kormány álláspontját egy miniszter nem támogatja, de tény és való, ismerhetjük azon álláspontját, hogy ő ezt nem támogatja. De nem támogatja ezt a költségvetést a Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja és nem támogatja a szabaddemokraták országgyűlési képviselőcsoportja sem. Az önkormányzati szövetségek sem támogatják a költségvetést ebben a formában. Múlt hét csütörtökén pedig egy lényeges új szereplővel szaporodott a nem támogatók köre. Maga a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, Horn Gyula is kijelentette, hogy az önkormányzati szövetségek véleményével ért egyet, ergo saját kormányának költségvetését nem támogatja.

Bizonytalansági tényezőként értékeljük azt, hogy hiányzik a közoktatás-finanszírozás új modellje. Ezt könnyedén el lehet intézni azzal, hogy a kormány nem tudott egyetértésre jutni, és nem lesz bevezetve augusztus 1-jétől új finanszírozási rendszer, mint amire a költségvetés épül. Ám nem lehet eltekinteni attól, hogy ennek a hatásait is megtudják a képviselők. Folyosói pletykákra vagyok kénytelen hagyatkozni. Azok szerint 10 milliárdos összegről van szó. Úgy gondolom azonban, hogy nem folyosói pletykák alapján kellene egy képviselőnek tájékozódni arról, hogy e finanszírozási rendszer elmaradása milyen változást jelent. A pénzügyminisztert, Bokros Lajost személyesen felelősség terheli azért, hogy a képviselők nem jutnak ilyen alapvető információkhoz. Meg kívánom jegyezni, hogy ha itt felszabadul 10 milliárd forint, ismerve a képviselők fantáziáját, egészen komoly ostrom alá fog kerülni, és isten óvja az önkormányzatokat attól, hogy itt nagy számú módosító javaslat érkezzen be erre az úgymond 10 milliárd forintra. Nem lenne szabad az oktatást ebbe a helyzetbe hozni. Az előterjesztőnek és gondolom a tárcának is kicsit erősebb érdekérvényesítő álláspontra kellett volna helyezkednie.

Engedjék meg, hogy végezetül a Magyar Demokrata Fórum javaslatait mondjam el vázlatos formában, hiszen ez a rendkívüli költségvetési tempó és szűkre szabott időkeret csak erre ad lehetőséget. A Magyar Demokrata Fórum javasolja a személyi jövedelemadó kiegészítő részének emelését a hét önkormányzati szövetséggel egyező mértékben. Javasoljuk, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülő önkormányzatok támogatási rendszerét tartsuk meg a következő évre is. Több normatívánál javasolni fogjuk a nominálérték megtartását. Külön kiemelném, hogy nem tudjuk elfogadni ezért ismét életre kívánjuk hívni , hogy megszűnik a sport-, illetve a közművelődési normatíva. Javasolni fogjuk, hogy a cél- és címzett támogatásnál kerüljenek be olyan fontos feladatok, mint az ivóvízminőség javítása, a tornaterem-fejlesztés és a kormány által is ígért szociális bérlakások építésének támogatása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem mondom, hogy ne támogassák ezt a költségvetést, mert ebben nagyon sokan megelőztek engem és kinyilvánították, hogy nem támogatják a költségvetés önkormányzati részét. De tisztelettel azt kérem önöktől, hogy támogassák a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának javaslatait, mert azok a remélem mindannyiunk számára fontos önkormányzatok javát szolgálják. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiból.)

(12.50)