Bernáth Varga Balázs (FKGP)
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Időkeretünkből alig van néhány percem, de ezt a néhány percet arra kívánnám fölhasználni, hogy magam is néhány gondolatot fogalmazzak meg a mai költségvetési vita keretében.
E költségvetési javaslat szerint az önkormányzati szabályozórendszerben jelentős változások következnek be. Legfontosabb formai átalakulás a normatívák számának csökkenése. Ez nem tartalmi módosítás, ugyanis a normatívák leírásának szövegében szereplő szorzószámok valójában hasonlóak a korábbi normatívákhoz.
(13.00)
Ha ehhez még hozzávesszük a személyi jövedelemadó lakóhelyre vissza nem kerülő részéből meghatározott normatívákat például településüzemeltetés, megyei támogatás , akkor ténylegesen a korábbinál többet, 38 normatívát alkalmaz a költségvetési javaslat. A gond csak az, hogy ezt egyszerűsítésként mutatja be a javaslat indokolási része, ezen túl pedig a normatívák tartalmában semmiféle változás nem következett be. Így tehát a támogatási rendszer továbbra sem ösztönöz a megtakarításra.
A másik gond, amelyet látok, hogy a saját bevételi lehetőségektől függetlenül minden önkormányzat esetében ugyanakkora összegű a támogatás. Ezenkívül a támogatási rendszer nem készteti az önkormányzatokat a társulásra ahol van intézmény, oda jár a támogatás. A normatív állami hozzájárulások túlnyomó többsége intézményi mutatóhoz, és nem az igénybe vevők számához kötött. Ez nem ösztönöz a társulásra és a meglévő ellátási különbségeket állandósítja.
A formai módosítások mellett viszont a költségvetési javaslat tartalmi változásai sok esetben rejtve maradnak. Így a leglényegesebb átalakulás: a személyi jövedelemadó megosztásának új mechanizmusa. Látszólag az szja-átengedés mértéke nő, a helyi önkormányzati költségvetésben súlya nem változik. Valójában azonban a megosztott 100 milliárd forint személyi jövedelemadónak csak a 70 százaléka maradna helyben, a többi beolvad a támogatási rendszerbe település-üzemeltetési, megyei és más kiegészítő támogatásként. Ezt a 30 milliárdnyi önkormányzati bevételt nem lehet átengedett szja-nak tekinteni, hanem ez személyi jövedelemadóból finanszírozott állami támogatás.
A másik tartalmi változás az eddig egyedi elosztású támogatások rendszerében zajlott le. A központosított előirányzatok 135 milliárddal csökkennek, és az egyéb kiegészítő jellegű támogatások államháztartáson belüli pénzátvétel összege viszont növekszik 16,9 milliárddal. Ezek a változások részben egybeesnek az elkülönített alapok rendszerének átalakulásával, részben azonban az elosztási mechanizmusok átrendeződését hozza magával. A megyei támogatások összege 55 százalékkal lesz nagyobb, mint 1995-ben. Ezzel párhuzamosan viszont a települési szintre juttatott kiegyenlítő támogatások összege csökken. A megyék további erősödése várható a jelenlegi költségvetési tervtől.
Az elkülönített alapok is beépülnek a megfelelő költségvetési fejezetbe. A minisztériumok az egyszerűbb megoldásokat keresve nyilvánvalóan könnyebben fognak majd megyei programokat, célokat támogatni, hiszen nem lesz semmiféle késztetés arra, hogy a sok, de kis léptékű települési önkormányzati pályázattal foglalkozzanak. Ez a szervezeti változás nyilvánvalóan a megyék szerepének az erősítését is szolgálja.
Mindezek a változások az önkormányzatok összességét tekintve azonban nem vagy alig érzékelhetők. Az államháztartás egészén belül az önkormányzatok súlya a korábbi évekéhez hasonló, 23,7 százalék. A bevételi szerkezetben látszólag kedvező változások indultak meg. A tényleges elosztási jogcímeket és módszereket tekintve az állami támogatottság változatlan, a helyben képződő és a helyben maradó bevételek aránya pedig csökken. Hiányzik az önkormányzati költségvetési elemzések közül annak részletes vizsgálata, hogy a formai és a tartalmi változások hogyan érintik az egyes önkormányzati csoportokat, például közigazgatási kategóriaként vagy településméretenként milyen hatású lesz az átengedett személyi jövedelemadó részarányának csökkenése, az oktatási normatívák jelentős emelése. Nem látható az sem, hogy az egyes csoportokon belül hogyan alakul a nyertes és a vesztes önkormányzatok száma.
A költségvetés célrendszerét tekintve a támogatási politika két általános célt jelöl ki: a területi kiegyenlítést és az oktatás ágazati céljának kiemelt támogatását. Arról már volt szó, hogy ez hogyan jelenik meg a tényleges bevételi mechanizmusok között, a két cél előre helyezését azonban a törvényjavaslat nem indokolja meg. Valójában a kétfajta célkitűzést a jelenlegi támogatási rendszerben össze is mossa a javaslat, amikor a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásakor azzal érvel, hogy a forráshiány keletkezésének okai között a közoktatási intézmények működési kiadásainak növekedése játszott szerepet.
Ez az önkormányzati finanszírozási modell egy olyan szabályozórendszer kialakítása felé halad, amelyben minden intézménnyel rendelkező önkormányzat megkapja az egyforma nagyságú, de minimális összegű állami támogatást. A saját bevételi lehetőségek csökkentésével, a nettó finanszírozás következményeivel a helyi mozgástér csökken, így a rendszer lefelé nivellál. Ekkor a problémáik saját erőből történő megoldására képtelen önkormányzatok nyilván a differenciált támogatásokat, a fejlesztési eszközök irányított elosztását fogják igényelni. Ezt a központi kormányzat a mai települési önkormányzati rendszerben már nem lesz képes megoldani. Következménye a megyék felértékelése lesz.
Egy másik, jövőre való kiható változás: a kincstár létrehozása első lépésben az önkormányzatokat csak a nettó finanszírozás bevezetésével érinti. Tehát a korábbiakban a Tákiszokon keresztül megkapott időarányos állami hozzájárulások, átengedett adók összegéből előbb a levonásokat és a járulékfizetéseket teljesítik, és csak a fennmaradó összeget kapják meg az önkormányzatok. Ezzel az önkormányzati gazdálkodás mozgástere szűkül le, így szabad pénzeszközeik hasznosításából elért bevételeik nagysága is csökken. Ezért nem várható, hogy a betervezett kamatbevételt 10 milliárd forintot , valamint az értékpapír-vásárlás növekvő kiadási tételét az önkormányzatokat illetően a javaslatban rögzített szinten tartani tudja.
Tisztelt képviselőtársaim, az időm lejárt. Szerettem volna még tényszerűen bemutatni, hogyan hat ki a tűzoltóság, a rendőrség és általában a fegyveres alakulatok működésére és nyilvánvalóan az állampolgárok önérzetére, vagyon- és személyi védelmére a kevesebb pénz, amelyet a jelenlegi költségvetés tervez finanszírozni e fontos állami szervek részére. Idő hiányában sajnos ezt nem tudom megtenni.
Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)