Balsay István (Fidesz)

1995. november 14.

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Rendkívüli és országos közügyben kértem szót. Gondolom, az én hozzászólásomat is minősíteni fogják a jelenlévők és azok is, akik esetleg rádión vagy televízión keresztül hallják, amiről beszélek, hiszen a Fidesz-Magyar Polgári Párt a lakásügyet, a bérlakások ügyét, azok megvásárlásának ügyét mindig is nagyon fontos kérdésnek tartotta.A mai hozzászólásomnak az ad aktualitást, hogy éppen dr. Salamon László elnök úr előterjesztésében a magyar parlament a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló LXXVIII-as törvényt módosította; "a vételi joggal írásban 1995. november 30-áig lehet élni" szabályt a közeljövőben lejáró határidőre módosította a bérlakások esetében.

Feltétlenül fontos, hogy erről beszéljünk, hiszen a november 30-áig meghosszabbított határidő rövidesen lejár. Aktualitását adja mondanivalómnak az is, hogy 1996-ban az Emberi Települések II. Világkonferenciáját, a Habitat II-t rendezik meg, amelyet újabban már hivatalosan városi csúcsnak is neveznek. Szeretnék emlékeztetni arra is, hogy több alkalommal szóltunk és fogunk is szólni arról, hogy a települések, a településen élők a fűtés, a szigetelés, a vegyes tulajdon különböző gondjai miatt milyen nehéz körülmények közé kerültek, azok is, akik megvásárolták lakásukat és azok is, akiknek erre nem volt módjuk. Végül egy ajánlással szeretném majd zárni hozzászólásomat.

Tisztelt Ház! A Belügyminisztérium értékelése szerint az önkormányzatok többsége az eredeti hatálybalépés időpontjáig elkészítette az eladásra vonatkozó rendeleteit. Ennek megfelelően az 1994. március 31-ével hatályba lépő új rendelkezések alapján tulajdonképpen a szükséges változtatásokat kellett a rendelkezéseken átvezetniük. A rendelkezések, amelyek elsősorban a vételár megállapítására, a megfizetés kérdéseire adtak választ, a döntési jogot legkésőbb '94 június végéig hirdették meg.

Úgy ítéljük meg, hogy az önkormányzatoknál és a lakásukat megvásárolni kívánó polgárok esetében is elsősorban a vételi jogból történő törvényi kizáró ok, valamint a törvény alapította elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szabályok megfelelő vagy nem megfelelő értelmezése jelentett problémát. Az önkormányzatok, a bérlakásszövetségek és az állampolgárok között elég sok esetben jelentkezett vita. Az önkormányzatok többsége helyesen értelmezte és tudomásul vette a kizáró okokat, egyes önkormányzatok azonban az elidegenítés korábbi főszabályát is tehát ha az önkormányzat el kívánja adni az ingatlant, a bérlő részére kell felajánlani figyelmen kívül hagyták, gazdasági társaságokba apportálták épületeiket, illetve épületeik egy részét, és erre hivatkozással utasították el a bérlők törvény alapította vételi igényét.

Hasonló meggondolásból tilalmi listákat is összeállítottak vagy különböző településrészeket övezeti átsorolásra hivatkozással rehabilitációra kijelölt területként zártak ki az eladásból. A hivatkozott döntéseiket általában testületi határozatok fogalmazták meg, így a határozatok bírói úton történő megtámadása viszonylag gyors eredményre vezetett. Ugyanakkor a bérlőket a vételi igényt elutasító döntéssel szemben külön is megillette és megilleti és erre külön szeretném most is a figyelmet felhívni a bírói úton való jogorvoslat, így a bíróságok ezekben az előforduló esetekben döntéseikkel kötelezték és ha ismételten előfordul, kötelezni is fogják az önkormányzatokat a vételre irányuló szándéknyilatkozatok befogadására.

Az önkormányzati rendeletekben megállapított vételár mértékét az esetek többségében reálisan, az üres forgalmi érték 50 százalékában állapították meg. Előfordult az indokoltnál magasabb, a forgalmi érték 70-80 százalékban történő vételárérték megállapítása is. Az önkormányzatok a bérlők fizetőképességének ismeretében a részletfizetésre előírt határidőt általában 25 évben határozták meg, míg a szerződéses kamat mértékét átlagosan 10-12 százalékban állapították meg. Ahol a Ptk.-nak a szerződéses kamat mértékéhez igazodó 20 százalékos kamatmértékével számoltak, éltek a kamatcsökkentés és kamatmentesség biztosításával is. Az egyösszegű megfizetés esetére szinte kivétel nélkül árengedmény-lehetőséget is biztosítottak, az árengedmény mértéke általában 20-50 százalék között mozgott.

Néhány kívánnivalót hagyó döntés is megszületett. Ez olyan esetekben fordult elő, ahol az önkormányzat nem határozott meg indokolható feltételt az elővásárlási jog gyakorlására vagy meghatározott ugyan, de a törvény rendelkezéséről eltérően más vételárat és megfizetési feltételt állapított meg. Ezekben az esetekben tapasztalható 80-90 százalékos vételárérték előírása, illetőleg alacsonyabb mértékű árengedmény megadása, magasabb részletfizetési kamat kikötése is.

Tisztelt Ház! Szeretnék arról is beszélni, hogy az ENSZ Emberi Települések Központja, röviden a Habitat 1976. évi konferenciáján 64 ajánlást fogadott el. Ezt ma nem ismertetem, ezek közül hármat emelnék ki, amelyet különösen fontosnak tartok eme késői órában is, amikor a tisztelt Ház előtt pedagógusok és közalkalmazottak tízezrei tiltakoznak életkörülményeik javításáért.

Az első, amelyet nagyon fontosnak tartok, hogy minden ország dolgozzon ki olyan településpolitikát, amely átfogja a népesedési folyamatokat, a gazdasági és társadalmi tevékenységeket és az országos gazdaság- és társadalompolitika része legyen. Indokoltnak tartják a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzájárulási feltételek biztosítását, az eszközrendszert és még sok olyan követelményt, amelyek a jobb településfejlesztésért dolgozók álmai közé tartoznak.

(13.40)

Kiemelkedő szakmai, tudományos és gyakorlati horderejű ajánlások foglalkoznak a településtervezéssel. Ismerve a hazai gyakorlatot, egyes pontok nagy figyelmet érdemelnének, például az, hogy a tervek elsősorban tereljék és ne korlátozzák a tevékenységeket, vagy a különböző színterekre településrészre, településrégióra, országra vonatkozó tervek között a tartalmi összhangot biztosítani kell, a településtervezésben a környezeti, gazdasági, társadalmi elemeknek együtt kell megjelenniük. A városok terjeszkedését nagyobb területbe illesztve kell tervezni, a város és környéke szoros együttműködésére figyelemmel a tervezés ne kampányszerű, hanem állandó folyamat legyen, hogy ilyen módon a változásokra is gyorsabban tudjon reagálni.

A harmadik téma, amivel a Habitat foglalkozott, a lakásügyet fogja át. Alapvető ajánlás az, hogy minden ország készítsen lakáspolitikát, majd erre alapozva határozzák meg a finanszírozási, hozzájutási feltételeket, a preferált technológiákat, a szegények lakáshoz jutását segítő megoldásokat, a központi és helyi önkormányzati szervek feladatait, az üzleti világ bevonásának, érdekeltté tételének módjait. Az sem elhanyagolható követelmény, hogy a lakások, az infrastruktúra és a szolgáltatások tervezését integráltan, azaz egymással kölcsönös kapcsolatban végezzék.

Tisztelt Ház! 1996-ban, jövő év júniusában Isztambulban rendezik meg az Emberi Települések II. Világkonferenciáját, a Habitat II-t. Az ENSZ tevékenysége szempontjából kettős jelentőséggel emelkedik ki a konferencia. Az egyik az, hogy húsz esztendővel a szervezet megalakulása után számvetés készül az eredményekről és a teendőkről, a másik momentum pedig az, hogy a Habitat II. zárja majd le azt a gondolatsort, amelyben a Föld globális problémáira keresnek választ tudósok, politikusok az ENSZ égisze alatt. A Habitat II. alkalmával az ENSZ Közgyűlés határozata értelmében két témakör kerül megvitatásra. Az egyik a fenntartható településfejlődés egy urbanizálódó világban, a másik pedig amelylyel, gondolom, mindannyian egyetértünk -: megfelelő hajlékot mindenkinek.

Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy a Magyar Köztársaság parlamentjének és kormányának ki kell dolgoznia az ENSZ Közgyűlés határozata értelmében saját érdekünkben, saját jövőnk érdekében is egy olyan politikát, amely e két témakörre elfogadható, Magyarországon bevezethető, fenntartható megoldást és választ ad. Szeretnék az elmúlt napok lakással kapcsolatos cikkeiből csak szemelvényekben idézni. "Bizonytalan helyzetben a bérlők" ez a főváros lakásproblémáiról és bérlők gondjairól ír , "Túlkapacitás a hőszolgáltatóknál", "Robbantással fenyegették meg a Tarjánhőt", és hallhattunk parlamenti hozzászólásokat a székesfehérvári, a hatvani, de korábban más városok távhő-ellátásáról is. Feltétlenül javaslom és örülök, hogy tisztelt pénzügyminisztériumi államtitkár úr is jelen van , hogy kerüljön sor még az 1996. évi költségvetésben olyan tételek megnevezésére, amelyek akár világbanki kölcsönből, akár a német szövetségi kormány által adott kölcsönből lehetővé teszik lakások, telepszerű, többszintes épületcsoportok hőszigetelését, korszerűsítését, különös tekintettel azokra a fűtési módszerekre, ahol ma egy-egy fizetni nem tudó bérlő hiányosságai miatt, egy-egy család nehéz helyzete miatt százakat, vagy akár ezreket is kizárhatnak a távfűtésből és más közösségi szolgáltatásokból.

Mindannyiunkat érintő gondról beszélek. Mi, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselői arra tettünk fogadalmat, hogy a lakással kapcsolatos ügyeket nemcsak a fiatal családok kérdésében, hanem akár bérlők, akár saját tulajdonnal rendelkező lakástulajdonosok esetében is napirenden tartjuk. Javaslatainkkal szeretnénk hozzájárulni ahhoz a kérdéskörhöz, amelyet egészében és részleteiben is a magyar parlament és a kormány immár évek óta maga előtt görget. Örülhetnék is annak, hogy a Pénzügyminisztérium lett gazdája a lakáskérdéseknek.

Ez az öröm azonban néha azzal a gondolattal is párosul, hogy a Pénzügyminisztérium a sok gondja mellett miként tud ennek az ügynek jó gazdájává válni, és immár a hatodik minisztérium, amelyik ezt a kérdést is zászlajára tűzheti.

Tisztelettel kérem államtitkár urat, elnök urat, hogy a magyar parlament és a magyar kormány is az egyik legfontosabb kérdéssel, a lakhatással, a jövő generáció egy nagyon fontos kérdésével is behatóan foglalkozzék, és ezek között a Habitat II. megfogalmazott céljai is mindig szerepeljenek: emberi hajlékot mindenkinek, és megfelelő, fenntartható és működtethető lakásokat. Azon a fejlődési úton, amelyet a Magyar Köztársaság költségvetésében is maga elé tűzött, próbáljuk mi is teljesíteni itt és most, Európa szívében.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)