Kónyáné dr. Kutrucz Katalin (MDF)
DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Érdeklődve figyeltem a mai vitát is a személyi jövedelemadóról és tegnap este az adóeljárásról szóló törvény kapcsán is.
(9.40)
Akkor feltettem két kérdést az államtitkár úrnak. Engedjék meg, hogy ezeket megismételjem. Nem térek el a tárgytól, elnök úr, rögtön ki fog derülni, hogy a kettő szorosan összefügg egymással.
A tegnapi vitában kénytelen voltam elmondani, hogy a magyar parlament képviselőinek meglehetősen sanyarú a helyzete, mert a kormány szándékairól vagy szamizdatból értesülnek lásd: 3/A melléklet , vagy pedig újságokból, és miután a plenáris ülésen nem hangzik el semmi, kénytelenek vagyunk egyéb információkra hagyatkozni. A tegnapi Magyar Hírlapban azt olvastam és most felolvasnám önöknek is , hogy "Az Érdekegyeztető Tanácsban a kormány elfogadta a szociális partnerek azon javaslatát, hogy az adózás rendjéről szóló törvény módosítását előzetes alkotmánybírósági kontrollra bocsássák. Erre azért van szükség írja a Magyar Hírlap , mert a munkavállalók és a munkaadók szerint az APEH adóbecslési joga és kibővített nyomozati jogköre ütközik az alaptörvény egyes részeivel." Csak jelzem, hogy ha a kormány ezzel egyetértett, ezek szerint a kormánynak is alkotmányossági aggályai vannak a saját javaslatával szemben. Meg kell jegyeznem, hogy ezek az alkotmányossági aggályok több felszólaló részéről elhangzottak a parlamentben is, és ezek között a felszólalók között nemcsak ellenzéki képviselők voltak, hanem kormánypárti képviselők is.
Ugyanakkor a kormány ettől a rendelkezéstől várja természetesen nem egészben, hanem részben a feketegazdaság bizonyos mértékű visszaszorítását, és az adóelkerüléseket is csökkenteni kívánja ezzel. Ebből az következik és ez van a törvényjavaslat indoklásában is , hogy a kormány meghatározott mennyiségű bevételt várt a költségvetés számára ezeknek a szabályoknak a hatályosulásából. Hogy mekkora ez az összeg, ezt nem sikerült megtudnom. Az egyik kérdésem tegnap az volt államtitkár úrhoz, hogy mégis körülbelül milyen bevételre számít a kormány ebből a részből. Gondolom, nem 10 vagy 100 forintra, mert akkor nem lenne érdemes megcsinálni. Erre nem kaptam választ.
A másik kérdésem az volt, hogy valóban így van-e, ahogy az újságban lehetett olvasni. Erre sem kaptam választ, de cáfolatot sem kaptam, tehát kénytelen vagyok az ellenkező bizonyításáig elhinni azt, ami az újságban le van írva.
Ugyanakkor a személyi jövedelemadó törvénnyel kapcsolatban ugyancsak alkotmányossági aggályok fogalmazódtak meg. Ezeket nem akarom részletesen ismertetni, csak utalnék arra, hogy ezek az alkotmányossági aggályok elhangzottak például a kisebbik kormányzópárt vezérszónokának szájából: az elmúlt héten mondta el arról a pulpitusról. Azt mondta, hogy alkotmányossági aggályok vannak a nullakulcs megszüntetésével kapcsolatban, és ha ez így van, akkor tulajdonképpen az adótáblákkal kapcsolatban vannak alkotmányossági aggályok. Itt egy számot is megjelölt, hogy ha itt valami probléma van, és az alkotmányossági aggály beigazolódik én nem számoltam utána, de miért ne hinném el egy párt vezérszónokának , rögtön kiesik a költségvetésből 30 milliárd forint. Vagyis olyan helyzetben vagyunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy a költségvetés megalapozását szolgáló két törvényjavaslattal kapcsolatban a kormánypárti és ellenzéki képviselőknek, valamint a kormánynak egyaránt alkotmányossági aggályai vannak.
Ebből mi következhet? Az, amit a kormány ígért az Érdekegyeztető Tanácsban, vagyis hogy Alkotmánybírósághoz kell fordulni. Ha pedig Alkotmánybírósághoz kell fordulni és miért ne hihetnénk saját kormányunknak , akkor bizony, tisztelt képviselőtársaim jövőre nem lesz új adóeljárásról szóló törvény és még kevésbé lesz új személyi jövedelemadó törvény! Mert az Alkotmánybírósághoz nem lehet csak úgy fordulni. Az Alkotmánybíróságról szól egy törvény és ez a törvény megmondja, hogy ebben a helyzetben mit lehet csinálni. Ennek egyenes következménye, hogy a tisztelt kormánynak egy dologról most már nagyon komolyan el kell gondolkodnia: arról, hogy mi lesz a '96. évi pótköltségvetésben, mert a költségvetés máris megdőlt.
Ha megengedik, elmondom, hogy miért dőlt meg. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint... Egyébként csak jelzem, hogy ebben a fázisban a kormány nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz ebben a kérdésben, mert erre nincs joga. (Bauer Tamás: A benyújtott törvényjavaslatról kérheti...) Abban nem, nemzetközi szerződés. El kell olvasni az Alkotmánybíróságról szóló törvényt azért tartok most órát. (Szalay Gábor: De fordulhat, csak választ nem kap rá!) Hát fordulhat, de nem kap választ rá, ennek pedig nincs értelme, hogy úgy forduljunk valahova...