Kónyáné dr. Kutrucz Katalin (MDF)

1995. november 14.

DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): Akkor talán megkérem képviselőtársaimat, engedjék meg, hogy végigmondjam, utána ha kérdés, a folyosón szívesen válaszolok. Tehát az a helyzet, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény ismeri az előzetes normakontrollt. Valóban! Ennek két formája van: törvényjavaslatot lehet normakontrollra küldeni az Alkotmánybírósághoz, valamint a köztársasági elnök úr teheti meg a már megszavazott, de még ki nem hirdetett törvénnyel. Az, amit másodikként mondtam, egy viszonylag könnyen járható út, az elsővel azonban problémák vannak. Az előző ciklusban az akkori legnagyobb ellenzéki párt és a mostani kisebbik kormányzópárt több ízben fordult Alkotmánybírósághoz az első fajta előzetes normakontroll kérése érdekében. Egyébként törvényjavaslatot küldhet az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontroll kérésével ötven országgyűlési képviselő és országgyűlési bizottság is. Akkor az Alkotmánybíróság több döntésében is itt vannak előttem kimondta, hogy az Alkotmánybíróság nem végzi el a normakontrollt pusztán a törvényjavaslat alapján, mert az a gyakorlat az Országgyűlésben, hogy egy törvényjavaslat számos módosuláson megy keresztül. Fentiek alapján tehát ezt a fajta normakontrollt úgy értelmezi az Alkotmánybíróság, hogy erre csak akkor van lehetőség, ha a szavazások már megvoltak és csak a végszavazás van hátra.

Akkor azonban még nem volt új Házszabály! Tehát akkor még lehetett ezt úgy értelmezni, hogy megvannak a részszavazások, és az akkori Házszabály szerint nem lehetett olyan koherenciazavart kiküszöbölni, amely nem a törvényjavaslaton belül keletkezett, hanem a törvényjavaslaton kifelé mutat, akár úgy, hogy más törvénnyel nincs összhangban a törvényjavaslat, akár úgy, hogy az alkotmánnyal nincs összhangban. A mai Házszabály ezen a helyzeten változtatott, ma ugyanis van lehetőség egészen a zárószavazásig ilyen fajta kiküszöbölő módosító indítványok megtételére. Tegnap a vámtörvénynél nem is tudom pontosan mennyi talán 28 , de meglehetősen nagy számú ilyen indítvány volt. Ha komolyan veszem az Alkotmánybíróság korábbi döntéseit, ebből az következik, hogy komolyan, a visszautasítás esélye nélkül csak akkor lehet Alkotmánybírósághoz fordulni, ha már megvolt a koherenciazavart kiküszöbölő részszavazás is, vagyis valóban a mai Házszabály szerinti zárószavazás előtt.

Ha megnézem, a menetrendünk elmondja, hogy mikor lenne zárószavazás, tehát melyik az a legkorábbi időpont, ami után hiszen a koherenciazavart kiküszöbölő szavazások is ezen a napon vannak , már lehet Alkotmánybírósághoz fordulni. Ennek alapján azt lehet mondani, hogy ez az időpont december 5-e, mert nálunk az adótörvényeket a Mikulás hozza, vagy hozná a magyar állampolgároknak. (Közbeszólás: Virgácsot!) Hát, virgácsot is hozhat a Mikulás! Ez egy ilyen virgács lenne. Tehát ez a legkorábbi időpont, amikor Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Ez megtörténhet, hiszen december 5-e egy keddi nap. Ha az Alkotmánybíróság nagyon-nagyon gyorsan, rendkívüli eljárásban, de természetesen a tőle megszokott alapossággal elvégzi a vizsgálatot, akkor a vizsgálat eredményéről legkorábban december végén értesülhet a parlament. Ha pedig a parlament csak december végén értesül, akkor tudja csak végszavazásra vinni a törvényt. Akkor abban a nem várt esetben, ha az Alkotmánybíróság azt mondaná, hogy tartalmilag semmiféle alkotmányellenesség nincs nem valószínű, hogy ezt mondja, de ha ezt mondaná is , akkor sem lesz alkotmányos a két törvény. Ugyanis az adóeljárásról szóló törvény eléggé nagy horderejű változtatást hoz létre, a személyi jövedelemadó törvény teljesen új. Ebből következően az Alkotmánybíróság egyéb gyakorlatának megfelelően már most nyugodtan lehet mondani, hogy a tartalmailag alkotmányosnak kimondott mert feltételezem, hogy annak fogja mondani törvény azért lesz alkotmányellenes, mert nem lesz elegendő felkészülési idő, hiszen január elején hatályba kell lépnie.

(9.50)

Adóeljárási szabályokat év közben nem lehet megváltoztatni, és arra sem volt még precedens, hogy a személyi jövedelemadó-táblát év közben változtassák meg, ez vagy január 1-jén lép hatályba vagy soha. Tehát van egy sajátos helyzet, ami meggyőződésem szerint azt jelenti, hogy a következő évi költségvetés már most, ezen a szinten megbukott.

Kérdés az, hogy ki ezért a felelős. Meggyőződésem, hogy ezért a kormány a felelős. Mert igaz ugyan és itt ma a személyi jövedelemadó törvény vitájában is elhangzott , hogy a kormány még mindig nem tudja, hogy mit akar a személyi jövedelemadó törvénybe beletenni, azért most persze le fogjuk zárni az általános vitát. De tisztelt Képviselőtársaim! A kormány ennyire bizonytalan, mint amilyen most, már júniusban is volt. Ezen a készültségi fokon ez a törvényjavaslat már akkor is létezett. Ezt megerősíti Ungár Klárának, az SZDSZ vezérszónokának felszólalása, aki azt mondta, hogy június-júliusban fel volt készülve ezt mondja a vezérszónok. Tehát a kormány már nyáron ide tudta volna küldeni, a parlamentbe ezt a törvényjavaslatot. Akkor alaposan meg lehetett volna vitatni az egészet, lett volna elégséges idő arra, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljunk akár valamelyik bizottság, akár 50 képviselő , és lehetett volna egy alkotmányos, tisztességes, korrekt személyi jövedelemadó törvényt meghozni, amelyet januárban be lehetett volna vezetni. Nem ezt történt, nem tudom, hogy miért nem így történt, de a kormány felelőssége óriási.

Tudomásunk van arról is, hogy erről a problémáról mert az alkotmányossági aggályokat a kormány érezte már júniusban, júliusban is szakértőket kérdezett meg. A szakértők ezeket az aggályokat elmondták, ennek ellenére nem gondolta végig a kormány, hogy mi a tisztességes és korrekt eljárás, és hogyan lehet január 1-jén új személyi jövedelemadó törvényt bevezetni, hanem helyette nem tudom mit, nem tudom miért csinált. Gondolom, erre majd Akar államtitkár úr válaszolni fog, érdemben persze nem nagyon tudom elképzelni, hogy mit tud mondani. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Bízunk benne!) De tény, hogy a kormány végiggondolatlansága, bizonytalansága, határozatlansága, nemtörődömsége vagy talán azért, mert az a szakértelem, ami olyan sok plakáton kinn volt még másfél évvel ezelőtt, nem olyan nagymértékű ilyen helyzetbe hozta az Országgyűlést, hogy úgy kénytelen megszavazni természetesen a kormánypárti része, szerencsére nekünk ez nem feladatunk a költségvetést, hogy már most tudja, a költségvetés bevételi oldala nem teljesülhet azért, mert a kormány felelőtlenül, késedelmesen terjesztette elő az adótörvényeket, azokat az adótörvényeket, amelyekről már maga is tudta, hangsúlyozom, hogy problémák lehetnek. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)