Surján László (KDNP)
DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Vannak a politikában jóslatok és vágyak, van olyan helyzet, amikor előrevetítjük, hogy egy-egy intézkedés nyomán mi fog történni, és aztán jön az igazság pillanata, amikor kiderül, hogy az történt-e vagy sem.Miniszterelnök úr most azt mondotta, hogy javultak a kapcsolatok, mindazok ellenére, ami a nyelvtörvény körül van. Szeretném felidézni a mai sajtóból azt a visszautalást a Duna Televízióban elhangzott tegnapi interjúra, amelyben hallhattuk vagy olvashatjuk most Tabajdi államtitkár úrnak azt a tényszerű megállapítását, hogy számos helyen, több országban romlott a határon túli magyarság helyzete. Azt gondolom, hogy ez tény. E tényből kiindulva kell megkeresni, hogy mik a kitörési lehetőségek a magyar politika számára.
Miniszterelnök úr azt mondotta, hogy az élet megerősítette az alapszerződés szükségességét. Ezzel szemben ott áll az a kellemetlen aprócska tény, hogy az alapszerződés aláírása előtt öt perccel már átértelmezési kísérlet zajlott le, és teljesen egyetértek miniszterelnök úrral, hogy a bécsi konvencióra is hivatkozni kell. Következésképpen Szlovákia ezt az alapszerződést ratifikáció előtt már megsértette. Ezek alapján felmerül a kérdés, érvényesnek lehet-e tekinteni ezt az alapszerződést vagy sem. Miniszterelnök úr most Mečiar miniszterelnök urat kollégájának nevezte, és jogosan tette, hiszen mindketten miniszterelnökök. Korábban azonban a baráti kifejezés is elhangzott, s úgy gondolom, hogy efölött eljárt az idő. Így az ellenzék kiesik egy nagyszerű közmondás kicsit szemtelen alkalmazásától, amely a madarat tolláról, embert barátjáról-ra hallgat... (Taps az FKGP padsoraiból.)..., mert miniszterelnök úr jókor felismerte, hogy ez a barátság nem igaz barátság.
Mit tehetünk? Meg kell mondanom, hogy mindaz, amit miniszterelnök úr felsorolt, szükséges és helyes lépés az aktuális helyzetben. Sőt, azzal sem vádolhatom vagy akarom vádolni a kormányt, hogy most, amikor bekövetkezett az igazság órája, akkor késlekedett volna és nem határolódott volna el időben. Azonban nincs még minden mozgástér kimerítve, illetve felsorolva a miniszterelnök úr által elmondottak, illetve az ellenzéki, eddig megszólalt képviselőtársaim által felsoroltak körében.
Fel kell vetni azt a gondolatot, hogy amennyiben a köztársasági elnök úr Szlovákiában aláírja az államnyelvről szóló törvényt és amennyiben az hatályba lép, mert ma még nem hatályos, akkor megfontolandó a Magyar Köztársaság, illetve az Országgyűlés részéről, hogy érvényesnek tekintse-e azt a ratifikációt, amelyet a kormánytöbbség az ellenzék tiltakozása ellenére megszavazott. A mozgástérben ott van a pártdiplomácia kérdése, amelyre miniszterelnök úr nem tért ki. Mi, kereszténydemokraták büszkék vagyunk arra, hogy a szlovák kereszténydemokraták egyetlen pártként ahogy már Csóti György képviselőtársam említette elutasították ezt a nyelvtörvényt. A pénteki nap folyamán pedig az Európai Demokratikus Unió vezetősége írásban, levélben nagyrabecsülését fejezte ki emiatt Ján Carnogursky úrnak. Ugyanakkor sajnálattal állapítom meg, hogy Peter Weiss úr és pártja, noha világosan kifejtették a vitában, hogy alkotmányellenesnek tartják, mégis megszavazták.
(15.30)
Itt tehát miniszterelnök úrnak adódik egy olyan feladat ha szabad nekem feladatot megfogalmaznom , hogyha Alkotmánybíróságra kell vinni ezt a törvényt, akkor próbálja elérni, hogy a szlovák képviselők Peter Weiss pártjából ugyancsak támogassák ezt az alkotmánybírósági megközelítést.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én is készültem napirend előtti hozzászólásra, de azt hiszem, hogy a legesleglényegesebb pontokat most ebben a hozzászólásban el lehetett mondani.
Én nagyon örülnék annak, hogyha sikerülne konszenzusra jutnunk. És erre egy érdekes jelenség van a mai napon. (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi a felszólalási idő leteltét.) Két bejelentést tett Szlovákia miniszterelnöke, nevezetesen, hogy még az idén csatlakozni akarnak a nyelvi chartához és törvényt hozni a kisebbségi nyelvek védelmében. Úgy látszik, hogy erőfeszítéseink nem hiábavalók. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)