Surján László (KDNP)
DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! A gazdasági kamarákról szóló törvény 1994-ben csak törvény által létrehozott köztestületek számára engedélyezte a "kamara" szó használatát. Ez a rendelkezés gátat akart vetni a kamara kifejezés elértéktelenedésének, és használatát olyan társadalmi szerveknek engedi meg, amelyek az államtól vállalnak át feladatokat, azokat ily módon mintegy társadalmasítják, és hozzájárulnak a túlzott állami központosítás visszaszorításához. A modern kamarák a régi céhek utódai, és ezáltal egy-egy szakma sajátos érdekeinek védői, értékeinek kifejezői. A gazdasági kamarák mellett még 1994-ben megszületett a Magyar Orvosi Kamaráról és a Magyar Gyógyszerészeti Kamaráról szóló törvény. Az Országgyűlésben éppen most folyik kivételes eljárás keretei között az igazságügyi szakértői kamaráról szóló törvényjavaslat vitája.
Ez utóbbi azt jelenti számomra, hogy a jelenlegi kormány sem zárkózik el attól a gondolattól, hogy egyes jól meghatározott és a gazdasági kamarák szervezetébe nehezen beilleszthető területeken elősegítse kamarák alakulását. Az alkalmazott művészetek területén jelen pillanatban az egyesületi jog alapján öt "kamara" elnevezésű szervezet működik. Ezek a kamarák úgy ítélik meg, hogy tevékenységüket egyesületi keretek között nem tudják hatékonyan ellátni, valódi köztestületté szeretnének válni. Kezdeményezésükre már 1994-ben megindult az átalakulás, elkészült egy törvénytervezet, amelyet idő hiányában nem lehetett letárgyalni.
Konkrét kérdéseim a következők. Lát-e lehetőséget miniszter úr az említett területen egy önálló szakmai kamara felállítására? Ha igen, mikor? Ha nem, miért nem? Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)