Sasvári Szilárd (Fidesz)
SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Elnök Asszony, Hölgyeim és Uraim! A lakástámogatások tárgyában kértem szót, tisztelt Ház. Hozzászólásom aktualitása az Alkotmánybíróság mai döntése, amely a következőképpen szól: az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a pótköltségvetési törvény azon rendelkezéseit, amelyek a lakáscélú kölcsönök kamatait 25 százalékra emelték.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt már többször nyilatkozott a lakástámogatások rendszerének fönntartása mellett, érvelt a hitelek alacsonyabbá tétele mellett. A költségvetési törvényben növelésre tettünk javaslatot a magánerős építkezések támogatására, az adótörvényeknél pedig kedvezményeket szerettünk volna juttatni olyan embereknek, akik lakás-előtakarékosságot választottak, vagy akik a lakáshiteleket törlesztik.
Az Alkotmánybíróságnak ezen döntése helyreállítja az alkotmányos rendet azoknak a polgároknak az érdekeiben, akik hátrányos megkülönböztetésben részesülhettek volna.
A pótköltségvetésben szereplő kamatemelésnek nem volt alkotmányos indoka, és erre a problémára a pótköltségvetés vitája során ellenzéki politikusok már fölhívták a figyelmet. Ennek kapcsán nem történt más, mint hogy a hitelszerződéseket egyoldalúan módosították, és ez jogos érdeksérelemhez vezetett és ez történt meg az MSZP- és SZDSZ-kormány döntése értelmében.
Különösen fontos ez a probléma, ami ma este itt napirend után szóba kerül, mert a lakáskamatok emelése egyszer már megtörtént a '90-es évek elején, amikor még alkotmányosnak lehetett ítélni az emelést. Itt hadd mondjam azt, hogy nem voltak elfogadhatóak a pótköltségvetésben sem és az Alkotmánybíróság előtt sem azok az érvek, amelyek úgy szóltak, hogy a mostani módosításra azért van szükség, mert költségvetési nehézségek vannak, mert nő az infláció, és az adósságnövekedés is egyre magasabb méreteket ölt.
Nem fogadta el ezt az érvelést az Alkotmánybíróság, sem az ellenzék, még a pótköltségvetés során sem. Hiszen nem történt rendkívüli változás a gazdasági életben, legalábbis '91-hez képest, a '91-es évek előtt sem és a '91-es év alatt sem.
Egy dolgot hadd idézzek önöknek az Alkotmánybíróság döntéséből, kommünikéjéből, hogy pontosan és röviden tudjak érvelni e döntés alkotmányossága mellett. „A határozat szerint különös súllyal esik latba az, hogy a tartós lakáshitel-szerződéseket az állam egyszer már egyoldalúan megváltoztatta. Akkor az adósok választhattak aközött, hogy tartozásuk felét egyösszegben kifizetik, vagy tartozásuk 50 százalékát elengedik és a maradék 50 százalék után piaci kamatot fizetnek, vagy a teljes tartozás megmarad és kamata 15 százalékra emelkedik. Az utóbbit választók joggal hihettek abban, hogy az akkor választott kedvezményt a szerződések lejártáig élvezni fogják, hacsak nem következnek be rendkívüli körülményváltozások.”
(20.40)
Ők a két másik megoldást választókhoz képest a mostani kamatemelés következtében lényegesen hátrányosabb helyzetbe kerülnének. Az Alkotmánybíróság döntése kimondta azt, hogy a kormány döntése sértette a jogbiztonságot és a szerződéses biztonságot, továbbá hogy az állam részéről önkényes beavatkozás történt meg. Ez egy fontos politikai helyzetet is jelent, nemcsak a gazdasági törvényalkotás egész folyamát nézve a Bokros-csomagokra tekintettel, hanem jelen esetben az én felszólalásom szűkebb tárgyát érintve a lakástámogatások terén is.
Tisztelt Ház! Arról szeretnék még néhány szót szólni, hogy az egész lakáshitel, lakáskamat rendszernek milyen eszközei, milyen lehetőségei vannak. Három dolgot hadd emeljek ki! Az egyik az, amiről már itt is szó volt a tartós lakáshitelek kapcsán, ahol a 25 százalékra való megemelés történt volna. Két típusú lakáskamat terheli azokat a polgárokat, akik a lakásépítésben vagy vásárlásban érintettek. Az egyik a halasztott törlesztésű kamatkifizetés lehetősége, a másik pedig az egyenletes törlesztés lehetősége. Mindkettő 32-33 százalékos kamatterhet jelent az adott polgároknak. Azok, akik ilyen kamatterhek mellett hiteleket vesznek fel, tulajdonképpen a hosszú évek során már csak a kamatokat tudják havonta visszafizetni, és nem képesek az adósság lényeges részét kitevő hitel törlesztéséhez is hozzájárulni. Mondom, csak a kamatok törlesztésére képesek, már csak ezt tudják megtenni, ami eladósodáshoz vezethet.
Szeretnék emlékeztetni végül azon felszólalásaimra is, amelyekben a lakásépítések, -bővítések támogatásán keresztül olyan pozitív hatásokra utaltam, amelyek a magyar gazdaságot, különösen az építőipart, de a vállalkozói megrendeléseket is élénkíthetnék. Azt gondolom, hogy ennek segítségével erősíthető a gazdasági növekedés is. A Fidesz-Magyar Polgári Párt érdekelt abban, hogy ebben az országban lakáshoz jussanak az állampolgárok, hogy otthont teremthessenek. Ezért örömmel üdvözöljük az alkotmányos helyzet helyreállítását és bízunk abban, hogy a törvényalkotásban, ha ellenzékiként is, de érvényesíthetjük az ebben a tárgyban meghozott döntésünket, akaratunkat.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)