Pallag László (FKGP)
PALLAG LÁSZLÓ (FKGP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A T/1644. számú törvényjavaslathoz kívánok egypár gondolatot hozzáfűzni. Az államháztartási törvény rendelkezései ellenére rendre későn történik a társadalombiztosítás költségvetésének benyújtása, elszakad a központi költségvetés előterjesztéséről. Ez önmagában is komoly mulasztás, ami megnehezíti, sőt lehetetlenné teszi a kormány pénzügyi elképzeléseinek megfelelő ellenőrzését. Az pedig, hogy úgy akarják módosítani a társadalombiztosítási törvényt, hogy nincsenek adataink a társadalombiztosítás bevételeiről és kiadásairól, megint a kormány tevékenységének komolytalanságát mutatja.
Hogyan is lehetne megítélni a változtatások megalapozottságát, ha nem ismerjük az anyagi vonatkozásokat? Hiszen ezek a változások szinte kivétel nélkül pénzügyi kérdéseket szabályoznak: bevételeket növelnek, kiadásokat csökkentenek, kötelezettségeket érintenek. Vajon mikor jut el a kormány tudatáig az, hogy a társadalombiztosítás 1995-ben 850 milliárd forinttal gazdálkodik, és enyhén szólva nem látszik világosan a felhasználás hatékonysága? Pontosabban az Állami Számvevőszék különböző jelentései a jéghegy csúcsát mutatva súlyos anyagi, elszámolási problémákra utalnak. De ez látszik mindennapi személyes tapasztalatainkból is; nincsen rendben a tb könyvelése.
Nemrég például több százezer egyéni vállalkozót értesítettek állítólagos tartozásaikról, de már eddig is kiderült, hogy jelentős részüknek nincs semmilyen tartozása. Addig tehát, amíg nem lehet világos képet alkotni a társadalombiztosítás pénzfelhasználásáról és ennek hatékonyságáról, teljesen felesleges a káros forrásátcsoportosításokat végrehajtani és erről dönteni. Ehelyett mindenekelőtt a tb alapos átvilágításáról kellene dönteni, ez lenne a sürgős és logikus feladat.
(17.30)
A piacgazdaságot csak átlátható, egyszerű és stabil szabályozókkal lehet építeni. Sajnos a társadalombiztosítás szabályai is állandóan változnak. Ezek között még ellenőreik sem ismerik ki magukat. Többkötetes gyűjteménnyel közlekednek, amely évről évre bemutatja a változásokat. A gazdálkodók és még inkább az egyéni vállalkozók nem arra vállalkoznak, hogy energiájukat a szabályok sűrű változásainak nyomon követése kösse le. Nekik ugye saját tevékenységükkel kellene foglalkozniuk, ha erre a vállalkozásbarát szociálliberális kormány hagyna valami időt.
Az 1995. évi törvény mostani módosításának jelentős része ráadásul agyrém. Olyan módosítás, amelyet a fogalmazó fontoskodása tett szükségessé.
Tisztelt Képviselőtársaim! Rátérek a konkrét észrevételekre. A társadalombiztosítási törvény új módon szabályozza a nyugdíjemelés módját. Eszerint az előző évi nettó átlagkereset növekedése alapján kerül sor erre, évi két alkalommal. A nettó átlagkereset emelkedését a Központi Statisztikai Hivatal május végéig határozza meg. Itt rögtön problematikussá válik az egész. Mi történik ugyanis akkor, ha a Központi Statisztikai Hivatal ahogy ezt szokta tovább pontosítja majd az ütemet? Hiszen egy menetben semmilyen adatot nem tud produkálni. Folytonosan módosítgat, sokszor évekre visszamenőleg is. Jó kis perek és viták várhatók tehát ettől a remek ötlettől. Egeret vajúdtak a hegyek megintcsak. A kormány eszerint saját statisztikai hivatalának gyenge működését sem ismeri. Ezért is osztogat ott kitüntetéseket.
Újabb gyöngyszem, hogy a társas vállalkozásokban csak akkor lehet szolgálati időt szerezni, ha a vállalkozás a tb-járulékot rendesen fizeti. A törvény továbbá részletesen szabályozza, hogy a tartozás hogyan hajtható be, mikor lehet például egyszerűen megterhelni valakinek a bankszámláját. De az élettel másutt is lépést tart, így a társasházak tartozását a tulajdoni hányad alapján felosztja a tulajdonosok között. Dönt a bíróságokról is. Kimarad viszont nagyon sajnálatos módon a törvény rendelkezéseiből az, hogy miként kártalanítják a tb rossz munkája és hibás nyilvántartása miatt vegzált vállalkozót. Ki fizeti meg a rendesen fizető izgalmának és futkosásának költségeit? Mi lesz akkor, ha valakitől tévesen összeget emelnek le?
A törvénynek meg kellene szüntetnie a társadalombiztosítás "állam az államban" szerepét.
A törvény csökkenti a munkáltatói tb-járulék mértékét. Ki is számítja, hogy szerinte ez mekkora kiadással jár. Ezt a táppénzkiadások részbeni áthárításával, illetve a munkáltatói tb-járulék emelésével akarja kompenzálni. Eközben teljesen elfeledkeznek a feketegazdaság visszaszorításának esetleges hozamáról. Igaz, ilyen hatás csak jóval nagyobb csökkentés mellett és hatékony ellenőrzés esetén bontakozna ki. De sajátos az is, hogy a parlamenti vitával párhuzamosan zajlik az Érdekegyeztető Tanács vitája, ami a munkavállalói tb-járulék emelését elvetette, állítólag. Szóval ez a törvényjavaslat ilyen szempontból is komolytalan. Köszönöm szépen figyelmüket. (Egy-két taps.)