Selmeczi Gabriella (Fidesz)
SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Nem lehet azt mondani, hogy a kormány beérte volna kizárólag a legszükségesebb változtatások átvezetésével a sokat szenvedett '75. évi II. törvényen. A javaslatok egy része valóban halaszthatatlan, másik része viszont olyan koncepcionális kérdéseket vet fel, amelyek alapos megvitatására talán nem ennek a túlterhelt ülésszaknak az éjszakáin kellett volna sort keríteni. Világos, hogy a nyugdíj-megállapítás folyamatosságához szükség van a törvény módosítására, és nem nagyon kerülhető meg a gyógyszertárak létesítéséről szóló törvényben szereplő határidő módosítása sem. Ám ezzel a sürgősségek esete véleményünk szerint megszűnt.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt már évek óta javasolja, hogy a nyugdíjak emelése követő rendszerre térjen át, így ez ellen nincs semmi kifogásunk. A megoldás elejét veheti a mindenkori pénzügyminiszter kedvenc játékának a várható nettó bérkiáramlás mértékére vonatkozóan és az ezekkel kapcsolatos vitáknak is. A megoldás módja viszont véleményünk szerint problémákat vet fel. Az a probléma, hogy a nyugdíjak emelését az Országgyűlés mindig alsó és felső korláttal végezte. Ezt a gyakorlatot ez a javaslat is meg kívánja tartani, ám a mérlegelés joga a kormányra szállna át. A magunk részéről ezt a megoldást garanciális szempontból nem tartjuk elfogadhatónak, hiszen az emelés alsó és felső korlátjának önkényes meghatározása túlságosan tág teret hagy a kormány számára, hogy a pillanatnyi pénzügyi helyzetnek megfelelően lavírozzon az emelés mértékével.
A következő, véleményünk szerint alkotmányellenes része a törvényjavaslatnak, az a pont, amely felhatalmazná a kormányt, hogy rendeletében térítési díjat állapítson meg az egészségügyi szolgáltatásokért. Ez a megoldás a szocialista jogalkotás legszebb időszakát idézi fel. Ha ugyanis elfogadásra kerül ez a javaslat, akkor egyszerűbb lenne úgy kodifikálni a törvény egészségügyi ellátásra vonatkozó szakaszát, hogy a befizetett járulékáért a biztosított azt és annyiért kapja cserébe, amit a kormány éppen jónak lát. Nyilvánvaló, hogy ez a megoldás a Fidesz-Magyar Polgári Párt számára elfogadhatatlan. Egyébként jelen pillanatban annak is ellene vagyunk, hogy növeljük a térítéshez kötött ellátások körét, hiszen ez a társadalmi szolidaritás felmondását jelentené egy olyan pillanatban, amikor a legnagyobb szükség van erre a bizonyos társadalmi szolidaritásra. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a miniszterelnök úr sem képes még nélkülözni pénzügyminisztere legendás szociális érzékenységét, amint azt a sajtóban olvashattuk.
Ugyancsak a társadalmi szolidaritás felmondásának egy másik része a táppénzzel és a betegszabadsággal kapcsolatos szabályok tervezett megváltoztatása. Lehet ugyan, hogy az a megoldás, hogy csak 15 napra növelik a betegszabadság idejét és a táppénzköltség egyharmadát is a munkáltatóra terhelik, formailag eleget tesz az Alkotmánybíróság határozatának, ám ez a javaslat szociológiai értelemben újraosztja a tehervállalást az egészséges és a beteg emberek között a beteg emberek kárára. Így egyes munkáltatók jól fognak járni, például a pénzügyi szektorban, ahol a legalacsonyabb az egy főre jutó táppénzes napok aránya, ám más ágazatokban a foglalkoztatási lehetőségek további szűkülését fogja a javaslat jelenteni, mint például az építőiparban vagy a nehéziparban. Való igaz, hogy a bérekre rakodó költségek nehezítik a hazai ipar nemzetközi versenyképességét, de ez a megoldás összességében nem csökkenti a munkáltatók bér jellegű kiadásait és az egyes szektorok versenyképessége az ott dolgozók egészségi állapotának függvényében fog változni, ami véleményünk szerint rossz gazdaságpolitikai elv.
Végül itt van, mintegy kakukktojásként, a gyógyszertárak létesítéséről és működéséről szóló törvény módosítása. Világos, hogy a benne foglalt határidő tarthatatlanná vált és módosítani kell. Azt is visszaigazolva látjuk, hogy előkerültek azok a problémák, amelyeket a Fidesz-Magyar Polgári Párt a személyi jog kapcsán a törvény vitájában jelzett. Nevezetesen, hogy nem igazán szerencsés egy Mária Terézia korabeli jogintézményt akkor újra bevezetni, amikor az egyik legfőbb feladatunk éppen a jogrendszerünk Európai Közösséghez hangolása, ahol ezt a jogintézményt már régen elfeledték. Ennek ellenére a Fidesz-Magyar Polgári Párt szerint a gyógyszerészet helyzetének koncepcionális áttekintése nélkül nagyon szerencsétlen dolog határidő-módosításnak álcázva koncepcionális módosításokat végrehajtani egy törvényen.
Összefoglalva: a '75. évi II. törvény módosítása, az előttünk fekvő javaslat a technikai jellegű módosításokat leszámítva olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek egyfelől sértik a jogbiztonságot, másfelől a társadalmi szolidaritás felmondásának irányába mutatnak. Ezért pártom, a Fidesz-Magyar Polgári Párt, ezt a javaslatot támogatni nem tudja. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék padsoraiból.)