Kuncze Gábor (SZDSZ)
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két percben kívánok reagálni a képviselő úr felvetéseire, mert azok a kísérleteim, amelyekben arra akartam őt már korábban is többször figyelmeztetni, hogy az élet nem akkor kezdődött, amikor ő bejött a parlamentbe, eddig sorra kudarcot vallottak.Az Alkotmánybíróság 1992-ben hozott, kedves Képviselőtársam, határozatot, hogy 1994. december 31-ig meg kell alkotni ezt a szabályozást. Talán szíveskedjék majd akár egy koncepciót, akár egy törvényjavaslatot mutatni nekem ebből az időszakból, amikor bárki is tárgyalta volna ezt a kérdést.
Előterjeszteni a határozati javaslatot pedig azért kényszerültünk, mert világos volt, hogy a parlamentnek nem lesz lehetősége ezt a törvényt december 31-ig elfogadni, akkor pedig kényszerülünk a határidő módosítására. Mert lehet, hogy nagyon népszerű dolog lenne, ha 1996. január 1-jétől nem lehetne az adóigazgatásban nyilvántartani az adófizetési kötelezettségeket, vagy lehet, hogy népszerű dolog lenne, ha különböző ügyekben, adott esetben nem lehetne választást vagy népszavazást megtartani. De a felelős magatartás nem ez, hanem az hogy 1996. december 31-éig meghosszabbítjuk a határidőt, megfelelő időt biztosítva a kellő felkészüléshez, mert ennyi idő alatt ez nem lehetséges.
Ahhoz azonban, hogy ezt a határidő-módosítást megtehessük, úgy gondoltuk, megfelelő garanciát jelent az az Országgyűlés és mindenki számára, ha az Országgyűlés egy határozati javaslatban kötelezi a kormányzatot amilyet egyébként tett már az előző ciklusban is, csak arra ön nem emlékszik , hogy bizonyos határidőn belül a kormány terjessze az Országgyűlés elé ezt a törvényjavaslatot, az Országgyűlés pedig a lehetséges legrövidebb időn belül, éppen a megfelelő felkészítés elfogadása érdekében, megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében el fogja fogadni ezt a törvényjavaslatot.
Ez a történet. Ehhez képest képviselő úrnak nincsen javaslata. Csak az, hogy ne csináljunk semmit. Ebben az esetben azonban ...