Rubovszky György (KDNP)

1995. november 26.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid leszek, mert az eddig lezajlott vitában majdnem minden kérdés szóba került; mégis lenne egy olyan rész, amelyre szeretnék részletesen kitérni. Mint valamennyiünk előtt ismeretes, az 1994. május 20-i, 20/1994-es alkotmánybírósági határozat volt az, amely már kilátásba helyezte azt, hogy semmi ilyen, a határidő módosításával kapcsolatos rendelkezést nem fog elfogadni. Engedtessék meg, hogy a határozatnak ezt a részét szó szerint olvassam. "A jövőre nézve 1995. december 31-i határnappal végérvényesen megtiltja a személyi szám használatát." A határozat kifejti, hogy "az Alkotmánybíróság a törvényi felhatalmazáson túl a személyi szám használatának bármilyen irányú és körű lehetővé tételét nem tartja az alkotmánnyal összeegyeztethetőnek".

Amit ebből az alkotmánybírósági határozatból még szeretnék felolvasni, az talán az utolsó bekezdés második része, ami nagyon lényeges: "Az Alkotmánybíróság utal arra, hogy álláspontja szerint a személyi szám alkotmányellenességét megállapító alkotmánybírósági határozatok és az adatvédelmi törvény hatálybalépése óta eltelt idő, továbbá az ez év végéig még rendelkezésre álló idő elegendő arra figyelemmel már az alkalmazott ágazatspecifikus azonosításokra is , hogy a különböző nyilvántartási rendszereket a törvényalkotó az alkotmányos követelményeknek megfelelően átállítsa, és az alkotmány 59. §-ában az adatvédelmi törvény szabályaival és az Alkotmánybíróság határozataival összhangba hozza."

Tisztelettel, amiért mégis fenntartottam felszólalási szándékomat, az tulajdonképpen az, amit Sepsey Tamás képviselő úr elmondott, és amit előttem Dögei Imre képviselő úr is mondott. A Kereszténydemokrata Néppárt nem fogja megszavazni sem az országgyűlési határozatot, sem a törvénymódosítást. És teszi ezt azért, mert az Alkotmánybíróság ebben az általam idézett alkotmánybírósági határozatban kilátásba helyezte, hogy minden határidő-módosítást alkotmányellenesnek tart, és a Kereszténydemokrata Néppárt nem kíván osztozni ebben az alkotmányellenes állapotban.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az önkormányzati bizottság többségi véleményének előadója azt mondta, hogy ezzel, az ez év júniusában megszületett alkotmánybírósági határozattal visszaállt a régi rend. Ez nagy tévedés, tisztelettel; ez egy olyan sikertelen kísérlet volt, amely hatályba sem léphetett, mert az Alkotmánybíróság a törvényt a törvény hatálybalépése előtt megsemmisítette. Ilyen körülmények között nem visszaállt, hanem hatályban maradt az a régi rend, amely szerint 1995. december 31-ig minden körülmények között meg kellett volna oldani a személyi számmal kapcsolatos problémát.

Mi is nagyon furcsának tartottuk a határozatot, de a határozat megjelenésével és hatálybalépésével kapcsolatos vitát és ellentmondást a miniszter úr az expozé során tett módosító javaslatával tulajdonképpen megoldja, mármint azt, ami a határidőt illeti, mert az eredeti és a Ház előtt lévő országgyűlési határozati javaslat azt a nagyon furcsa helyzetet teremti, hogy a határozat legjobb esetben december 10-én fog hatályba lépni, lévén, hogy zárórendelkezése úgy szól, hogy a kihirdetéstől számított nyolcadik napig; ugye legkorábban ez a határozat holnap születhet meg, és ezt követően számításaink szerint körülbelül december 10-én léphet hatályba, és egy november 30-i határidőt lett volna hivatva módosítani. Ezt a december 20-a megoldja, bár felmerül az a kérdés, amit Sepsey képviselő úr mond, hogy mi értelme van egy december 10-én hatályba lépő határozatnak akkor és most maradjunk a határozat tartalmi kellékeitől távol , ha a törvény kész van. Ha nincs kész a törvény, akkor ennek a határozatnak azért nincs semmi értelme, mert 20-áig nem lehet megalkotni.

Tisztelettel, röviden rögzíteném, hogy 1991-ben kezdődött először az alkotmánybírósági tiltakozás a személyi szám általános használatával kapcsolatban. Akárhány törvényi rendelkezés született azóta, az Alkotmánybíróság valamennyi esetben megvétózta ezeket az intézkedéseket.

Nagyon furcsa a gazdasági stabilizáció kérdéskörében merült fel , hogy azt hallottuk a hét végén, a kormány gazdasági programját akarja megakadályozni az Alkotmánybíróság ezekkel a döntéseivel. Tisztelettel elismerem azt, hogy az országban kevesen olvasnak, alkotmánybírósági határozatot még kevesebben, de azt hiszem, ez a kormánynak kötelessége is lenne. Ez az alkotmánybírósági határozat amely 1995. június 30-án jelent meg egyértelműen leírja azokat az aggályokat, amelyek miatt a személyi szám használatát alkotmányellenesnek tartja, következetesen ellenzi a hosszabbítás mindenfajta módját, kilátásba helyezi és közli azt, hogy mindenfajta hosszabbítás után alkotmányellenes állapot fog bekövetkezni.

(18.50)

Én megértem azt a szükséghelyzetet, ami azt jelenti, hogy a személyazonosító jelek hiányában az államigazgatás és a különböző egyéb intézmények tevékenysége és működése nem lesz teljesen konform az elképzelésekkel.

De tisztelt miniszter úr, erről nem az ellenzék tehet! Ez 1992 óta tudott. Az alkotmányellenességet a kormánynak és a határozatot megszavazó képviselőknek kell vállalniuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)