Isépy Tamás (KDNP)
DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! Nem akarom eljátszani a tisztelt Ház színe előtt a kérődzés biológiai folyamatát, a fárasztó ismétléseket is szeretném elkerülni, hiszen Szájer József képviselőtársam egy napirend előtti felszólalásban már elmondott néhány gondolatot a bíróságok súlyos helyzetéről. A költségvetési vitában mindketten foglalkoztunk e fontos hatalmi ág anyagi ellehetetlenülésével, most viszont, ahogy a szlogen mondja, új helyzet van: S. O. S. vészjelzések érkeznek, s ez a körülmény teszi a felszólalás tárgyát a Házszabály rendelkezéseinek megfelelően országos jelentőségű, rendkívüli és halaszthatatlan üggyé. Egy főcím és egy alcím a Magyar Nemzet november 22-ei számából: "Elfogyott a dologi kiadásokra szánt pénz. Tizenhat bíró felmentését kérte." A cikk beszámol arról, hogy a Fővárosi Bíróságon már elfogyott az ez évre tervezett dologi kiadásokra szánt pénz. A bíróság elnöke a hiányt állítólag a bér jellegű megtakarításokból kívánja pótolni.
Az utóbbi híradás valóságtartalmát vitatom. Ilyenre a Fővárosi Bíróság elnöke nyilván nem szánta rá magát; habár az intézkedést logikusan azzal indokolhatta volna, hogy az ember többet bír el sérülés és gyűrődés nélkül, mint az élettelen tárgy a bírónak talán még meg lehet magyarázni, hogy a bérmegtakarítást eszközbeszerzésre kell fordítani, papírt viszont pénz nélkül nehéz elővarázsolni, pedig az ítéleteket valamire le kell írni.
Ilyen átcsoportosítás biztosan nem történt. Viszont nyilván igazak a felmondó levelekből vett idézetek. Az egyik távozó bíró így panaszkodik: "A munkakörülmények egyre romlanak. Négyen dolgozunk egy szűk kis szobában. Ez a színvonalas munkát igen nehezíti. Gyakran a munkavégzéshez szükséges munkaeszközök is hiányoznak, mint a papír, írószer, fénymásológép." A levél utal arra, hogy távlatokban a mostani anyagi és lakáskörülményeik jelentősebb javulása teljesen kilátástalan. S azzal fejeződik be, hogy "Bár a bírói hivatást a jogászi munkák közül messze a legszebbnek tartom, mégis élek egy kedvezőbb lehetőséggel, s ügyvédként dolgozom tovább." Egy ugyancsak tiltakozó bíró leveléből: "Tudtam örülni a félévenként kiutalt golyóstollbetétnek."
Tisztelt Képviselőtársaim! A jogállami követelményeknek eleget téve megteremtettünk egy széles körű jogorvoslati rendszert. A sérelmet szenvedett állampolgár szinte minden ügyben bírósághoz fordulhat. Ezt a jogorvoslati rendszert a bíróságok működtetik de ki működteti a bíróságokat? A bíróságokról szóló törvény és az igazságügy-miniszter statútuma szerint a bírói függetlenség sérelme nélkül az igazságügy-miniszter biztosítja a bíróságok működéséhez szükséges személyi és anyagi feltételeket, csak éppen eszközrendszere nincs ehhez, mert nem ő ül a pénzeszsákon még akkor is, ha egy kicsit lyukas a zsák.
A bíróságokról szóló törvény szerint az Országos Bírói Tanács egyetértése szükséges a bíróságok éves költségvetési tervének előterjesztéséhez, s ha a tanács nem ért egyet, akkor legfeljebb a sóhivatalhoz fordulhat, mert a rendelkezésnek nincs szankciója. Tetszenek érezni: ez egy ördögi kör, azzal a többlettel, hogy egyúttal be is zárul, és láthatatlanok a kitörési pontok. Azért tetszenek érezni: ha a bíróságok a személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt működésképtelenné válnak, akkor az egész jogorvoslati rendszer a jogállamiság Potemkin-homlokzatává válik. Tehát sürgősen tenni kell valamit!
Most rútul elveszem a kétperces hozzászólás lehetőségét, a poénját, mert a felszólalás bejelentése óta még újabb helyzet van: a csütörtöki kormányülésen az Országos Bírói Tanács tüzérségi támogatásával az igazságügy-miniszter úr átmeneti győzelmet aratott, a kormány engedett a bíróságok követelésének.
(13.10)
Azért nevezem átmenetinek, mert a bírói tekintély csillaga a tündökléshez most kapott egy kis napfényt, de a belső sugárzáshoz nem eseti, hanem folyamatos energiaellátás szükséges, mert különben kialszik és lehull ez a csillag.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)