Bokros Lajos
DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés és a személyi jövedelemadó törvény esetében az általános vita újramegnyitására elsősorban azért van szükség, mert múlt pénteken az Érdekegyeztető Tanács jelentős mértékben előrehaladt a tekintetben, hogy a társadalmi partnerekkel egy lehetséges ár-bérmegállapodás körvonalait felvázolja.A magam részéről nagyon nagy jelentőségűnek tartanám, ha ebben az országban megszülethetne egy ilyen ár-bérmegállapodás, mert ez annyit jelentene, hölgyeim és uraim, hogy a gazdasági stabilizáció, a gazdasági egyensúly helyreállítása érdekében tett erőfeszítéseink megkapnák azt a társadalmi keretet, amelyen belül a társadalmi egyensúly is megőrizhető lenne, és amelynek keretei között valóban sokkal gyorsabban és eredményesebben tudnánk előrehaladni a gazdasági stabilizáció útján.
Különös jelentőségűnek tartom azt a tényt, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban ennek az intézménynek a történetében először egy többéves időhorizontú megállapodás keretei villanthatók föl. Bár nyilvánvalóan maga az ár-bérmegállapodás konkrétan, a mértékekre vonatkozóan csak az 1996. évet fogja érinteni, nagy jelentőségű az elsősorban a gazdasági élet kiszámíthatósága szempontjából , ha a szociális partnerek meg tudnak egyezni egy olyan önmérsékletben, amely a maguk részéről jobb hozzájárulást adhat a gazdasági stabilizáció előrehaladásához is.
Nem vagyunk még ennek a hosszú útnak a végén. Az Érdekegyeztető Tanács legközelebbi ülésére december 8-án fog sor kerülni, s vélhetően ez lesz az a pillanat, amikor most már azokra a kérdésekre is választ tudunk adni, amelyek még jelenleg nyitva vannak.
(14.30)
Melyek azok a kérdések, amelyekben megállapodás született, és melyek azok, amelyek még nyitva vannak? Ezt azért szeretném röviden elmondani, mert e tekintetben a megállapodást, az eddig elért eredményeket sajnos nem pontosan lehetett nyomon követni a tömegtájékoztatási eszközökből.
A legnagyobb áttörés ami a pénteki megállapodás eredményeképpen előttünk fekszik , az, hogy a szociális partnerek megegyeztek az új személyi jövedelemadó-táblában. Ez még akkor is egy áttörés, ha ezt a táblát a maga következményeivel maradék nélkül csak a munkavállalói érdekképviseletek fogadták el, és a munkaadói érdekképviseletek egy része kifogást emelt a tekintetben, hogy ennek az új személyi jövedelemadó-táblának a marginális kulcsai már 48 százalékra növekedtek a 900 ezer forint feletti éves bruttó jövedelmek tekintetében. Mégis úgy gondolom, hogy olyan körülmények között, amikor mint ez a korábbi expozémban elhangzott a költségvetésnek a deficit csökkentése és a megállapított-megállapodott közkiadások finanszírozása érdekében mintegy 480 milliárd forintos bevételszerzési követelménye van személyi jövedelemadó címén, ezért nem lehetett eltekinteni attól, hogy a társadalmi szolidaritás abban is kifejezésre jusson, hogy a magasabb jövedelmű rétegek a tehervállalásuk tekintetében legalább olyan mértékben részesedjenek a közterhekből, mint az alacsonyabb jövedelmű rétegek.
Fontosnak tartom ennek kapcsán elmondani azt, hogy ez a bizonyos 48 százalékos adókulcs annál a jövedelemsávnál lépne életbe, ahol a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék érdemben már nem hat, mert ezek már olyan magas jövedelmek, hogy azok után ezt a járulékot már nem kell fizetni. Tehát összességében ezzel a kulcsrendszerrel ki lehetett simítani az adótáblának azt a hatását, ami korábban nagyon sok tekintetben kifogás alá esett, nevezetesen, hogy az átlagnál egy kicsit magasabb jövedelmű középosztálybeli rétegek adóterhelése nagyon nagy mértékben növekedett volna.
Szeretnék beszélni természetesen összefoglalóan a költségvetésről és a személyi jövedelemadóról annak érdekében, hogy ezeknek a törvényjavaslatoknak egészében láthassuk azokat az egyes pontokat, amelyekre vonatkozólag változtatásokat szeretnék tenni.
Szabad legyen először a költségvetési törvényjavaslathoz hozzászólni. Először a központi költségvetés kiadásait növelő tételekre szeretnék utalni. Mint említettem, a módosító javaslatok nagy részben az Érdekegyeztető Tanácson kialakult kompromisszumos megállapodásokat tükrözik. Ennek alapján természetesen a kormány felelőssége előterjeszteni ezeket a megállapodásokat.
A jogszabály-módosítások alapján lehetőség lesz a közalkalmazottak, a fegyveres szervek hivatásos állománya illetményének, a bírák és ügyészek pótlékának a rendezésére és a minimálbér emelésére is. Az indítvány a központi és az önkormányzati költségvetési szervek részére e tekintetben mintegy 30 milliárd forintot különít el. Azt gondolom, hogy ez már csak mértékében is kellőképpen kifejezi a kormányzat szándékát a szociális partnerekkel való megegyezésre. Ez az összeg az elvárt létszámcsökkenések figyelembevételével biztosítja azt a 19,5 százalékos átlagos nominális bérnövekedést, amit az ár-bérmegállapodás megkötése érdekében vállalni szándékozunk.
A helyi önkormányzatokat terheli az a szociális támogatás, amely a háztartási tüzelőolaj-utalványok megszűnése miatt vált szükségessé. Az önkormányzati források szűkössége miatt a szükséges összeget, 7 milliárd forintot a kormány az önkormányzatok rendelkezésére bocsátja.
Az Országgyűléshez benyújtott, a családi pótlékról szóló törvény módosításával összhangban van az a javaslat, amely a családi pótlékkal kapcsolatos kiadások 4 milliárd forinttal való megemelését irányozza elő.
A szociális juttatások további 300 millió forinttal való növelésére tesz javaslatot a kormány az '56-os emlékéremmel és emléklappal, valamint a Nemzeti Ellenállásért emléklappal kitüntetettek nyugdíjkiegészítésének a biztosítására.
Többletforrás szükséges a Magyar Tudományos Akadémia kutatási pályázatainak, tudományos könyv- és folyóirat-támogatásának és nemzetközi tagsági díjainak a finanszírozásához. Ennek a többlettámogatásnak az összege 180 millió forint.
Előirányzat-növelést tartalmaz az indítvány az OTKA előirányzatait és az egyházak támogatásának előirányzatait illetően is.
Jelenleg még nem zárultak le a tárgyalások a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság és az osztrák fél között a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer miatti osztrák hitelről, azonban ettől függetlenül szükséges előirányozni az áramszállítási költségek kamatvonzatát.
Végül, de nem utolsósorban meg kell említenem azt is, hogy az Alkotmánybíróság közelmúltbeli határozatával törölte a kedvezményes kamatozású lakáshitelek kamatainak 25 százalékra történő emelését. A jelenlegi állapot hátrányos helyzetet teremt az adósság felének elengedését és a piaci kamatok megfizetését vállaló adósok számára. A kamatterhek egyenlő megosztásának visszaállítása a kamatmértékek felemelését igényli, mégpedig úgy, hogy az ez ideig nagyobb kedvezményben részesülők előnye csökkenjen. A kedvezményes kamatozású lakáshitelek kamatának javasolt mértéke a jelenlegi 12 százalék helyett 17 százalékra nőne. A mérték ilyen megváltoztatása esetén a központi költségvetés kiadásai 2,4 milliárd forinttal nőnek az eredeti előirányzathoz képest.
A költségvetés bevételeit módosító tételek legfontosabbika a következő: a várható ár-bérmegállapodásban a társadalombiztosítási járulékok elképzeltnél kisebb mértékű csökkenése miatt a vállalkozások költségnövekedése következtében csökkennek a társaságiadó-bevételek. Csökkenést okoz továbbá az adóbevételeknél az, hogy a kormány előzetesen számolt a biztosításokat érintő adóval, azonban ennek évközi bevezetésére nem kerülhet sor, így ez az adóbevételi elképzelés későbbi időpontra halasztódik.
Az adóbevételek növekedését elsősorban az ár-bérmegállapodás és a háztartási tüzelőolaj-utalványok megszűnése miatti szociális támogatás eredményezi. Mindkét intézkedés fogyasztásnövekedéssel jár, ezáltal az áfa 9 milliárdos, a fogyasztási adó 10 milliárd forintos növekményét eredményezve.
Korábban nem számoltunk az Állami Fejlesztési Intézet Részvénytársaság megszűnése miatt pénzbefizetéssel. Jelenleg az valószínűsíthető, hogy a társaság készpénzállománya mintegy 3 milliárd forint összegű lesz, ami jövőre nyilvánvalóan a költségvetés bevételét képezheti.
A szerencsejátékadó-bevételek jelenlegi teljesülése azt valószínűsíti, hogy a jövő évi bevételek az előirányzatnál körülbelül 500 millió forinttal nagyobb összegben teljesülnek már ebben az évben , és a költségvetés osztalékbevétellel is számolhat, amelynek összege 1 milliárd forint.
A kiadási többleteket nem ellensúlyozzák a bevételi többletek. Az egyensúlyközeli állapot eléréséhez a kiadási oldalon egyéb átcsoportosítások, csökkentések szükségesek, amelyekről az indítvány megfelelő javaslatot tartalmaz. A kiadáscsökkenés legnagyobbrészt a belföldi államadóssággal kapcsolatos kiadásoknál következik be, s kisebb mértékben érinti az egyes elkülönített állami pénzalapoktól átvett feladatok támogatásának, illetve a gazdálkodó szervezetek támogatásának a csökkenését. A korábban említett OTKA- és egyházitámogatás-növelés a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezeten belüli átcsoportosítással valósul meg.
A módosító indítvány nem érinti a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási, államháztartási alrendszerek egyenlegét. Az üzemanyag-termékdíjaknak a fogyasztási adóval azonos mennyiségű üzemanyag felhasználására vonatkozó átszámításával az Útalap bevételei 3,5 milliárd forinttal, a Központi Környezetvédelmi Alap bevételei 1 milliárd forinttal növekednek. Az elkülönített állami pénzalapoknál így bekövetkezett pozíciójavulás és a központi költségvetés egyenlegében bekövetkezett romlás úgy változtatja meg az államháztartás egyenlegét, hogy az államháztartás hiányának a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya változatlanul 4 százalék alatt marad. Ehhez hozzájárul az is, hogy az ár-bérmegállapodásnál makrogazdasági hatásként figyelembe vettük, hogy a bruttó hazai termék enyhén, kismértékben nő a törvényjavaslat gazdasági számításainál korábban figyelembe vett értékekhez képest.
(14.40)
Ennek alapja egyébként az is, hogy ebben az évben várhatóan, nagy valószínűség szerint meglesz az a 2 százalékos bruttó hazaitermék-növekedés, ami a jövő évi költségvetési tervezés alapját képezi.
Külön szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a közoktatási finanszírozást érintő javaslatok nagy része is körvonalazódik már az ár-bérmegállapodás keretében, ezért a módosító indítványunk csomagja pontosítja a kormány által elfogadott közoktatási finanszírozási normatív hozzájárulások tételeit. Emellett intézkedünk arról, hogy a közoktatási törvény '96. február 28-áig történő módosításával augusztus 1-jétől megtörténjék az áttérés az új finanszírozásra. Az ennek megfelelő előirányzatot tartalékba helyezzük. E csomagrész intézkedik a korábban 10 milliárd forint összegben meghatározott közoktatási célú tartalék 6 milliárd forintra történő korrigálásáról, mivel 4 milliárd forint átcsoportosul az önkormányzatok által folytatható bérpolitika támogatására.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Legyen szabad még kiegészítésképpen elmondanom néhány rövid gondolatot a személyi jövedelemadóhoz. A tábla már megjelent a Népszabadságban, úgyhogy ennek elemzésétől most tartózkodnék. Ezen túlmenően fontos azonban: az egyéni vállalkozókat érintően a tartalékszámlára vonatkozó rendelkezés kiegészül azzal, hogy az ily módon elhelyezett pénzösszeg kamatozni fog; az átalányadózás választásának nem egy teljes évi működés, hanem fél évi működés is elégséges feltétele; fontos továbbá, hogy a pénteki tárgyalások alapján a szociális partnerekkel megállapodtunk abban, hogy az adómentes munkáltatói természetbeni étkeztetés értékhatára meleg étkeztetésnél havi 1600 forintról havi 2000 forintra emelhető. A szövetkezeti tagi kölcsön és célrészjegy nulla adókulcsos kamatának feltételrendszere változik oly módon, hogy e körben a kifizetőnkénti 200 000 forintos korlát helyett ennél rugalmasabb korlátok érvényesülnek. Végül, de nem utolsósorban a szövetkezeti üzletrész vásárlásánál az igénybe vehető adókedvezményi rendelkezés kiegészül azzal, hogy nem kell visszafizetni a kedvezményt akkor, ha az üzletrész vásárlásától számított három éven túl a szövetkezet felszámolási eljárása jogutód nélküli megszűnést eredményez. Úgy gondolom, hogy ezekkel a módosító indítványokkal a költségvetési és a személyi jövedelemadó törvény tárgyalása folytatható.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem önöket, hogy ezeket a javaslatokat lehetőség szerint vegyék figyelembe, és további módosító indítványaikkal ezek elfogadását, illetve jobbítását segítsék elő. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)