Pusztai Erzsébet (MDF)
DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Némiképp meglepett az szja-val kapcsolatos előterjesztés, hiszen éppen a személyi jövedelemadó újonnan benyújtott táblájával kapcsolatban mondta azt a miniszter úr, hogy erről most nem beszél, mert egy újságban már megjelent. Én nem tudok arról, hogy az illetékes újság egy hivatalos dokumentum lenne a parlament előtt, és nem gondolnám, hogy a képviselőknek az illetékes újság megfelelő számát kellene tanulmányozniuk ahhoz, hogy a pénzügyminisztériumi expozé helyett tájékozódjanak a személyi jövedelemadó-tábla hatásairól. Hiszen megint az a legnagyobb gondunk az előterjesztéssel, hogy benyújtottak hozzánk módosító indítvány formájában egy új adótáblát, de fogalmunk sincs róla, hogy ennek pontosan milyenek a hatásai.Nem tudom, nem értem, nem világos számomra, hogy miért kell most már a második évben újra és újra követelni az ellenzék és a kormánypártok részéről is, hogy a személyi jövedelemadó-táblák és egyáltalán az intézkedések hatásait bemutassák nekünk. A Pénzügyminisztériumban biztos, hogy minden egyes kidolgozott, nem tudom, hány változatú személyi jövedelemadó-tábla mögött ott van a hatástanulmány, ott van az adóteher-változás ne csak a Pénzügyminisztériumban legyen ott, hanem a képviselők kezében is! Hiszen csak akkor tudjuk, hogy egész pontosan miről szavazunk, akkor tudjuk megállapítani, hogy az adóterhek hogyan alakulnak a különböző rétegek között. Legalább most mondta volna el a pénzügyminiszter úr, hogy egész pontosan milyen lesz ez a megoszlás!
Amikor végre megkaptuk az idén is követelőzés után az előzőleg benyújtott adótáblával kapcsolatos grafikonokat, akkor láthatták kormánypárti képviselőtársaink is: azért nem olyan szép az az előterjesztés, hogy a magas jövedelműek számára nőnek az adóterhek. Szeretnénk látni ennek az adótáblának az összefüggésrendszerét is, tehát kérjük, hogy a bizottsági tárgyalások idejére legyen a képviselők kezében a hatás kimutatása!
Érdeklődve vártam az új adótáblát, az új módosító indítvány formájában megjelenő rendszert; érdeklődve vártam, hogy vajon az Érdekegyeztető Tanács ülésén felvetődik-e az a kérdés, amit már az általános vita során egyszer elmondtam, és most meg kell ismételnem: a nullkulcsos sáv megszüntetése, az adójóváírás és egyáltalán az adótábla bármiféle változtatása ismételten sem veszi figyelembe, hogy abból a jövedelemből hányan élnek. A pénzügyminiszter úr tavaly, illetve még idén tavasszal, a szociális bizottság ülésén többször is kifejtette, hogy igen, tulajdonképpen a gyermekes családok gyermeknevelési költségeinek elismerését másképp, nem szociális támogatási formaként, hanem az adórendszeren keresztül kellene elismerni. Ez ismételten nem történik meg; olyannyira nem, hogy a mostani módosítás sem veszi figyelembe egyáltalán azt, hogy hány gyermeket tartanak el, hányan élnek meg abból a jövedelemből.
Nagyon szép dolog az, hogy a korábbi nullkulcsos sávnak megfelelően le lehet írni az adóból azt az összeget, ugyanakkor azonban megszüntették a gyermekek után járó adókedvezményt erre az évre, a családi pótlék egy fillérrel sem emelkedik, a legrászorultabb rétegek számára sem, az infláció növekszik, az áfaterhek egy többgyermekes család számára lényegesen magasabbak, és most megint ott tartunk, hogy a gyermekes családok számára a többletkiadásnak semmiféle elismerése nem történik meg.
Pénzügyminiszter úr, lehet, sőt biztos, hogy ebben az országban viszonylag kevesen vannak olyanok, akik elérik azt a szintet, hogy havonta 80 ezer forint bruttó jövedelemhez jussanak. Ez igaz; de ha 80 200 forint lesz a bruttó jövedelmük, akkor nemcsak hogy 30 ezer forinttal megnő egy évben az adóterhük, hanem most már azt is tudjuk, hogy 48 százalékos sávba fog kerülni a jövedelmük, ez után fognak adózni. Ez az adórendszer nem veszi figyelembe, hogy ebből az összegből két vagy három gyermeket tart-e el a szülő, még akkor sem, ha az illető egyedül tartja el a gyermekeit. Márpedig ha a 80 ezer vagy 82 ezer forintos bruttó jövedelem három vagy négy ember között oszlik meg, akkor az bőven a létminimum alatt van ma már!
Mind e mellett az infláció mellett a családi pótlék nem nő, az összes teher növekszik. A következő évre egy átlagcsaládra számítható energiaköltség növekedése 50 és 70 ezer forint között lehet. Pénzügyminiszter úr, a többgyerekes családok számára ez már valóban elviselhetetlen teher!
(14.50)
Nem világos számomra, hogyan szándékoznak végrehajtani azt a híres államháztartási reformot, amelynek eddig a legfőbb elemei úgy jelennek meg, mint a szociális kiadások csökkentése. Ugyanakkor a másik oldalon a családok számára a jövedelemnövekedésre nincs lehetőség. Hiszen általános reáljövedelem-csökkentést határozott el a kormány függetlenül attól, hogy eddig milyen körülmények között és hány gyermekkel élt egy család. Ha megfigyelték most a Központi Statisztikai Hivatal jelentéseit, akkor azok máris visszaigazolták a tavasszal felsorakoztatott összes aggályunkat.
Ebben az évben a születések száma tovább csökkent, a második félévben minden bizonnyal még alacsonyabb lesz, hiszen a tavaszi döntések hatásai igazából ősszel fognak megmutatkozni. A kormány nincs tekintettel erre a demográfiai helyzetre. A kormány nincs tekintettel arra, hogy a jövőről van szó, amikor a gyermekről van szó. Ez nem pusztán idézőjelbe téve humanitárius szempont, hanem nagyon kemény gazdasági összefüggések is megjelennek ebben. Nem válaszoltak arra azóta sem, hogy a rövid távú hatásokon túl hogyan gondolkodnak hosszú távon erről a demográfiai helyzetről, hogyan gondolkodnak arról, hogy persze takarékossági szempontból lehet tovább szorítani, de mit fognak tenni öt és tíz év múlva például a nyugdíjrendszerben és egyáltalán hogyan fog alakulni az ország gazdasági helyzete.
Az intézkedéseik hosszú távú hatásait még egyetlen egyszer sem mutatták be, pénzügyminiszter úr! Én többször kértem, válaszoljanak arra, hogy ha a demográfiai helyzet tovább romlik márpedig romlik ezeknek az intézkedéseknek következtében , 2010-ben, 2015-ben milyen terveik vannak például a nyugdíjrendszer fenntartására. Tehát ezekre a kérdéseinkre nincsenek válaszok, és megkapjuk az új adótáblát nagy örömmel, hogy sikerült valamiféle megállapodásra jutni, és ez az adótábla megint nem foglalkozik a családok terheivel.
Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Nagyon szeretném, ha egyszer választ kapnánk ezekre a hosszú távra vonatkozó kérdéseinkre, mert semmiféle gazdasági problémát nem szabad egy vagy két évre megoldani anélkül, hogy annak hosszú távú hatásait felmérnék. Nagyon örülnék, ha egyszer ezekről a kérdésekről is hallanám a véleményét. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)