Keller László (MSZP)
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr! Tisztelt Ház! Többórás vita van mögöttünk, amit a személyi jövedelemadó törvényről folytattunk le. Nagyon sok kritikai észrevétel került megfogalmazásra leginkább azért, mert bár a kormány a törvényjavaslat benyújtásával párhuzamosan előre jelezte korrekciós szándékát, nem állt rendelkezésünkre az összevont adóalap adójának meghatározásához szükséges adótábla és az ehhez szorosan kapcsolódó munkáltatói, illetve bérkifizetői adóelőleg megállapítási rendszer.Természetesen a kormány által véglegesnek minősített adótábla nemcsak az ellenzéki képviselők tisztánlátását nehezítette, hanem hasonló természetű problémát okozott a kormánypárti képviselők részére is. Ugyanakkor a peremfeltételeket, vagyis hogy olyan adórendszer működjön, amely elősegíti a gazdaság növekedését úgy, hogy az államháztartás egyensúlya azért javuljon, nos, ezeket a peremfeltételeket világosan megfogalmaztuk. Mivel a több adónem tárgyalása zökkenőmentesen és komolyabb feszültség nélkül haladt előre, és ebből következően ezek költségvetési kihatásai egyre egyértelműbbek voltak, mindenki számára világos volt a személyi jövedelemadó mértékének és a jövedelmi sávok szerkezetének kimenetele. Már a törvényjavaslat feletti vita megkezdésekor egyértelmű volt, hogy a kormány az érdekegyeztetésben résztvevő partnerekkel megegyezést szeretne elérni, ezért már akkor, a vezérszónoklatban is jeleztük: a jövő évi reálbércsökkenés mértéke 2-4 százalék körüli bizonytalansági tényező.
A szocialista képviselőcsoport tagjai is határozottan aggályosnak tartották az érdekegyeztetés elkésett lebonyolítását. De bármily kései is az időpont, azt sokkal fontosabbnak ítéltük, hogy a működési rendünk által még megengedett lehetséges határnapig folyjanak a tárgyalások és kerüljön sor végül is megállapodásra. Nyilván az érdekegyeztetés ez évi tapasztalatait még szükséges értékelni, de már most megfogalmazhatjuk, mint ahogy ez elhangzott a kormány tárgyalópartnerei részéről is, hogy időszerű a közeljövőben törvényt alkotni az érdekegyeztetési mechanizmusról, amely hasonlóan az államháztartási törvényhez megfelelő határidőkhöz köti a feleket és nem hozza kiszolgáltatott helyzetbe az országgyűlési képviselőket.
Nem tölt el bennünket örömmel, hogy az adótábla nem egy végleges, mindhárom fél által aláírt ár-, bérmegállapodást követően került benyújtásra a tisztelt Házhoz. Tudjuk, hogy az általunk benyújtott módosítójavaslat-csomag az eredetihez képest csak szerény mértékű reálbérindex-növekedést valósít meg. Más megfogalmazásban, a reálkereset az eredetileg tervezetthez képest nem 4, hanem 2 százalékponttal mérséklődik.
Számottevő változást jelent azon módosító indítvány, amely az adójóváírás intézményét javasolja átformálni két jelentős ponton. Egyrészt az alsó jövedelmi sávban 185 ezer forint összegig az adóelőleg mértéke a korábbi nulla százalékhoz képest 2 százalék. Ezzel párhuzamosan azonban a munkavállalót terhelő, most 10 százalék nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék a jövő év során nem változik. Másrészt a bűvös 960 ezer forintos adójóváírási határ megszűnik és minden bérjövedelem után az összes jövedelmen belüli béraránynak megfelelően elszámolható az adójóváírás. Ezzel a módosító javaslattal megvalósul az, hogy minden bérjövedelem adójóváírásban részesül, vagyis azt kedvezményezi a törvény igaz, eltérő mértékben , aki munkavállalóként bért kap, és annál nagyobb mértékben kedvezményez, minél nagyobb jövedelme származik az alkalmazotti béréből.
Tisztelt Ház! Az általunk benyújtott módosító javaslatokkal sem lesz egy mindenki számára megnyugtató személyi jövedelemadó törvény. Valóban tudatában vagyunk annak, hogy nem szerencsés eltérő módon számítani a munkáltatók és kifizetők által kifizetett munkabérek adóelőlegét és majdan az összes jövedelem adóját. Arra a következtetésre jutottunk, hogy kívánatos lett volna más alternatív megoldást is kidolgozni arra, hogy a hasonló szándékot milyen más módon érhetjük el. Az idő- és egyéb korlátozó tényezők szorításában sajnos erre nem kerülhetett sor. De a törvény elfogadását követően haladéktalanul el kell kezdeni azon dolgozni, hogy a fent körülírt problémákra kellő időben megtaláljuk a megoldást. Ezt még akkor is meg kell tenni, ha az ellenzékben ülő pártok sem egyöntetűen vetik el az adójóváírás intézményét. Utalni szeretnék a Fidesz-Magyar Polgári Párt vezérszónokára, aki támogathatónak ítélte ezen intézményt. Mindehhez jó alapot teremt a törvényjavaslat jelenlegi formája, amely eltekintve a magas elvonást megvalósító adótáblától új, egységes szerkezetével lényegesen áttekinthetőbben szabályozza a jövedelemadózás rendszerét. Meglátásunk szerint a törvényjavaslat elfogadása összességében magával hozza az eddig láthatatlan jövedelmek világosabbá válását. Igaz, hogy a részletes vita még előttünk áll, de engedjék meg, hogy két módosító indítványra, amely a vezérszónoklatban is jelzett megoldandó problémára jelent az adózók számára előnyös megoldást, külön is felhívjam a figyelmet. Számos vitára adott okot a törvényjavaslat szerinti előlegfizetési elgondolás.
(15.00)
Végül is az érintett munkáltatók véleményét is figyelembe véve egyetértésre jutottunk abban, hogy továbbra is havonta egy alkalommal kell megfizetni a levont adóelőleget. Igaz, ezt a jelenlegihez képest előbb, minden hónap 12-ig, ha pedig kifizetőről van szó, akkor minden hónap 5-ig kell megtenni.
Egy másik, túl szigorúra formált, a mindennapi gyakorlatot figyelmen kívül hagyó szakasz is új megközelítést kapott a módosító javaslatunkkal. Nagyon sok szövetkezet került volna pénzügyileg ellehetetlenült állapotba, ha a tagok kölcsöne után a szövetkezet az eredeti javaslat szerinti kamatot fizethette volna oly módon, hogy az ne számítson a magánszemély egyéb jövedelmének. Módosító javaslatunk szerint nem kell figyelembe venni a tagi kölcsön után fizetendő kamattal összefüggő korlátozó rendelkezéseket abban az esetben, ha a kifizető az 1992. I. törvény alapján átalakult szövetkezet, vagy az ilyen szövetkezetből csoportos kiválás útján létrejött szövetkezet. Ezzel hozzájárulhat a törvény az átalakulásban érintett szövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és ösztönzőleg hat a tagok pénzforrásainak szövetkezeti célokra történő átadására.
Tisztelt Képviselőtársak! A szocialista képviselőcsoport a személyi jövedelemadó törvény formálásával törekedett arra, hogy a rendkívül korlátozott mozgástér ellenére az adóterhelés belső elosztása lehetőleg úgy változzon, hogy annak következtében ne lehetetlenüljön el egyes jövedelmi csoportokba tartozók élettere, a tehervállalás a lehetőségekhez mérten igazságosan valósuljon meg. Ez sajnos korábbi szándékainkhoz képest kedvezőtlenebb megoldások törvényjavaslatba foglalását eredményezte. Természetesen nem örömmel, de annak reményében, hogy a közeli jövőben sikerül a feszültségeket oldó megoldásokat megtalálni, a frakció támogatja a módosító javaslatokkal korrigált személyi jövedelemadó törvényt. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)