Csépe Béla (KDNP)

1995. november 26.

CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ebben az újra megnyitott általános vitában a házbizottság ajánlása szerint a szakmai kérdésekhez kell ragaszkodnunk, a beterjesztett konkrét módosító indítványokhoz. Én is tartom magam ehhez, azonban szorosan a szakmai résznél maradva nem lehet megkerülni bizonyos társadalmi, politikai, eljárási következtetéseknek a levonását. Ezt előre bejelentem.Ugyanakkor természetes, hogy összefügg a két újra megnyitott általános vita, a költségvetési és a személyi jövedelemadóé, ezért, habár most a személyi jövedelemadó van először terítéken, óhatatlan, hogy a kettőről együttesen is szót ejtsek.

Ezeknek az előrebocsátásával meg kell állapítanom, hogy ez az általános vita, az újra megnyitott általános vita tulajdonképpen rendkívüli körülmények között zajlik, és ezért ebből bizony politikai következtetéseket is le kell vonni.

Önmagában az a tény, hogy a költségvetésben egy igen jelentős módosító csomag került benyújtásra, továbbá, hogy a személyi jövedelemadónál maga az adótábla lett új ez a kettő együtt tulajdonképpen arra utal, hogy itt nem egy egyszerű formai okból megnyitott általános vitáról van szó, hogy be tudjuk adni a módosító indítványokat, hanem itt egy óriási fordulat van tulajdonképpen a beterjesztett törvényjavaslathoz képest. Mert ez a kettő igenis kiemelkedő jelentőségű. Hiszen a közalkalmazotti bérkérdést illetően mintegy 30 milliárd forintról van szó, az szja-tábla pedig a mindenkori adótörvényeknek, költségvetéseknek a központi kérdése.

Ezért merem azt állítani, hogy itt rendkívüli körülmények között zajlik ez a mai, rövidre fogott általános vita, és a rövidesen sorra kerülő részletes vita arra utal, hogy bizony ezt az ország életét, gazdaságát jelentősen befolyásoló törvénycsomagot nem megfelelő körülmények között tárgyaljuk. Ennek persze sok oka lehet, erre lehet mentséget találni a kormány részéről, de ezt szükségesnek tartjuk ilyen módon lerögzíteni.

Éppen ezért meg kell állapítanunk azt is, hogy tulajdonképpen itt a parlament elég formális szerepet játszik. Ismeretes mindannyiunk előtt, hogy az ÉT-tárgyalások elhúzódása okozta tulajdonképpen ezt a kapkodást és ezt a mai napra kialakult helyzetet. Tehát lényegében nem a parlamentben dőlnek el a dolgok, aminek persze van egy természetes oldala is, hiszen szükséges az egyeztetés a társadalmi szervezetekkel is, de lényegében mégiscsak a parlament hozza meg a törvényeket. Akkor, amikor a közgyűjteményi és az oktatási dolgozók a parlament előtt tüntettek, azt fejezték ki, hogy ők mégiscsak a parlamentet tartják a törvényhozás házának, és tulajdonképpen itt lesz a végső döntés.

Éppen ezért ezen konkrét módosító csomaggal kapcsolatban sajnos meg kell jegyeznünk, hogy itt a parlament egy bizonyos fokig háttérbe szorul, mégpedig eléggé jelentős formában. És ehhez a megállapításomhoz hozzá kell még csatolnom a következőket.

Ismeretes, hogy a költségvetési törvénymódosítási csomagban szerepel a lakáscélú kamatok emelésével szükséges költségvetési intézkedés, ami természetes, hogy ebbe most belekerül. Azonban az a körülmény, ami ezt megelőzte, konkrétan pénzügyminiszter úrnak bejelentett lemondási szándéka, összefüggésben az Alkotmánybíróságnak a döntésével, és annak a kilátásba helyezése, hogy csak akkor marad a posztján, hogyha bizonyos mozgásteret biztosít majd számára a két kormánypárti frakció, erőteljesen nyomot hagyott a közvéleményben, és itt már szóba is került mai napon a parlamentben, de tulajdonképpen az Alkotmánybíróság szerepének a megkérdőjelezése van mindebben az előzményben.

Éppen ezért ezt a most újra megnyitott általános vitát sajnos két ilyen, elég súlyos körülmény között folytatjuk le. Egyik a parlament szerepének formálissá tétele, a másik pedig az Alkotmánybírósággal kapcsolatos, tehát egyáltalán a jogállammal kapcsolatos problémáknak a fölmerülése. Ezeknek az árnyéka mindenképpen rávetül erre a most megnyitott általános vitára éppen a konkrét javaslatokkal kapcsolatban. Minthogy a parlamentről van szó és az Alkotmánybíróságról, demokráciánk két alapintézménye kérdőjeleződik meg bizonyos fokig ezen a mai napon.

Szorosabb értelemben véve megjegyeztem az előbb, hogy a helyzet kialakulásában tulajdonképpen az ÉT-tárgyalások elhúzódása játszott szerepet. Bírálatunkat a kormány felé többször elmondtuk, hogy a társadalomnak a nem megfelelő kezelése következtében állt elő ez a helyzet. Ez a kormány nem tudta megkötni a társadalmi-gazdasági megállapodást, ugyanakkor természetesen keresi a megoldásokat, és pénzügyminiszter úr jelezte is itt, hogy kilátás van egy ár-bérmegállapodás, több évre szóló ár-bérmegállapodás megkötésére. Igen ám, de mindezeket úgy kellett volna időzíteni, hogy éppen a parlamentre mint legfőbb törvényhozó testületre figyelemmel mindezek előbb szülessenek meg, nem pedig így az utolsó, a huszonnegyedik órában. Úgyhogy ennek alapján mertem ezeket a kijelentéseket tenni.

Ugyanakkor az ÉT-tárgyalások és az ott megszületett döntések, megállapodások kapcsán is el kell mondanom a következőket. Lényegében nem ismerjük eléggé az ÉT-tárgyalások eredményeit. A sajtóból valamit összeszedtünk, pénzügyminiszter úr a mai napon tájékoztatást adott egyes dolgokról, de nekem például elég sok hiányérzetem van még. Most önmagában az a körülmény, hogy itt tulajdonképpen a munkavállalók és a kormány megegyezéséről van szó, ezt az ÉT-megállapodást igen kérdésessé teszi, hiszen a munkaadók ebben a hármas körben, mondhatnám, bizonyos szempontból a legjelentősebb részt képezik. Azért mondom, bizonyos szempontból, mert hisz nem akarom elemezni a kormány és a munkavállalók jelentőségét, de a gazdaság helyzetét illetően azért mégiscsak a főszerep a munkaadók kezében van, illetőleg ők jelentik a főszereplőt. Minthogy az ő megegyezésük ebben nincs benne, ezért ez egy igen részleges megállapodás.

Továbbmenve ebben a gondolatmenetben, el kell mondanunk azt is, hogy az önmagában üdvözlendő, hogy végül is valami utat tört magának. Mi a költségvetés vitája elején, a vezérszónoklatok körében már elmondtuk, hogy ez a benyújtott költségvetés nem eléggé realista, mert nem veszi figyelembe azokat a társadalmi feszültségeket, amelyek ebben az országban vannak. Érthetetlenül álltunk akkor is az előtt, hogy a közalkalmazotti rétegnél lényegében nulla százalékos béremelés volt előirányozva, hogy a kormány hogy kezelheti ezt a réteget így, és mi örömmel üdvözöljük, hogy most mégis utat tört magának valami, ha nem is az igazi, és most már a versenyszférához hasonlíthatóan részükre is előirányozza a 19,5 százalékos béremelést. Ugyanakkor eme társadalmi feszültségek kezelése továbbra sem megoldott. Egyrészt azért, mert a munkaadói oldal hiányzott a megegyezésnél, másrészt mert a közalkalmazottak részéről, beleértve még sok-sok más ágazatot is, továbbra is sztrájkfenyegetések vannak, demonstrációk vannak kilátásba helyezve. Tehát nem tudjuk ezt a megállapodást úgy értékelni, mint ami egy feszültségmegoldó megállapodás lett volna.

(15.20)

Legfeljebb a feszültséget részben oldja, de semmiképpen nem oldja meg. Ezek a dolgok ide tartoznak, az általános vitához, hiszen ilyen konkrét lépéseket tárgyalunk, mint amilyenekről pénzügyminiszter úr szólt.

Ebben a csomagban kiemelkedő szerepet játszanak az egyéni vállalkozók. Azért mondom, hogy kiemelkedő szerepet, mert nagyon sok módosító tétel érinti őket, és a személyi jövedelemadó rendszerében elfoglalt helyük miatt továbbra is a munkaadói oldal egyik legproblematikusabb részét képezik. Ezért ki kell emelnem az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos problémákat ebben az általános vitában is.

Az ÉT-tárgyalásokról számunkra hozzáférhetővé vált sajtómegnyilvánulásokból tudjuk azt, hogy ezeken a tárgyalásokon az egyéni vállalkozók ügye is kiemelt helyet kapott, és tudomásom szerint a kormány ígéretet tett részükre, hogy a jelenlegi nem megfelelő szabályozási helyet az szja-n belül felülvizsgálják vagy az szja-n belül maradva is egy felülvizsgálatot tesznek , és ez ígéret szerint a jövő év első felében fog megtörténni.

Az itt benyújtott módosító indítványokból, amelyeket a legnagyobb kormánypárt két képviselője nyújtott be, tulajdonképpen már bizonyos intézkedések megtörténtek az egyéni vállalkozók helyzetének javítására így a tartalékolásnak bizonyos szintű megoldása. Nem tudjuk azonban és ez is az ÉT-tárgyalásoknak egyik témája volt, itt sem volt róla szó, a kormány nem erősítette meg , hogy továbbra is fenntartják-e a lehetőséget számukra a személyi jövedelemadóból a társasági adóba való átjelentkezés ügyében. Ilyen módosító indítványt mi benyújtottunk, de nem tudjuk, hogy lényegében mi a kormány álláspontja, csak újsághírek alapján merjük ezt feltételezni. Ez valamennyire megoldja a problémát, de csak valamennyire, és mi is szükségesnek tartjuk, hogy a közeljövőben ismét sor kerüljön e réteg helyzetével, illetve adózásával kapcsolatosan a jelenlegi szabályok felülvizsgálatára.

Mindezt azért mondom, hogy előre is jelezzem: most nemcsak a legnagyobb kormányzó párt két képviselője nyújtott be módosító indítványokat amelyek nyilván azonosak a kormány módosító indítványaival , hanem a mi frakciónk is benyújt most, ebben az újra megnyitott általános vitában módosító indítványokat, éppen ezt a kérdést és a személyi jövedelemadó táblázatát illetően. Erre még később vissza szeretnék térni.

Az adótáblával kapcsolatban: ezt a munkaadók által el nem fogadott adótáblát mi sem tudjuk elfogadni, és ezzel kapcsolatban két dolgot vetnénk fel. Ismételten a családi jellegű jövedelemadózás bevezetésének szükségességét, amit előbb-utóbb, úgy gondoljuk, a kormány is be fog vezetni, csak ez sajnos állandóan halasztást szenved. A másik pedig, hogy módosító javaslatunkban inkább helyesnek tartanánk a jelenleg funkcionáló adótábla megmaradását, mint ennek az itt beterjesztett adótáblának a bevezetését.

Ebből következik módosítóindítvány-csomagunknak a lényege. Ez pedig az, hogy az egyéni vállalkozók problémáját nem kell újra halasztani egy évvel, hiszen ez az ígéret nyilván homályos és időben csak úgy valósítható meg, ha majd a következő év január 1-jétől valamifajta megoldás kibontakozik. Úgy gondoljuk, ez a kör mindenképpen megérdemli azt, hogy a társasági adóban működő vállalkozó társaságokhoz hasonlóan adózhasson, ezért azt kezdeményezzük, hogy az szja keretében adózhassanak ők 18 százalékkal, nem a teljes jövedelmük után, de az után a jövedelmük után, amelyet tartalékolni kívánnak. Ezért mi a tartalékolásra és az adózásukra egészen másfajta megközelítést gondolunk, és ezt is tartalmazza módosító javaslatunk. Ugyanakkor természetes, hogy a nem e körbe kerülő jövedelmük esne az szja-táblázat alá, és az szja-táblázatot ezért is gondoljuk a jelenlegi formában megtartani.

Amennyiben ez nem valósítható meg, akkor erőteljesen felmerül az úgynevezett jóváírási, alkotmányossági probléma. Erre figyelmeztetjük pénzügyminiszter urat, hogy amennyiben az egyéni vállalkozók a jelenlegi tervezetek, módosítások alapján is kikerülnek a jóváírás lehetőségéből, akkor ez alkotmányossági problémát fog felvetni. Ennek a kiküszöbölésére, valamint az szja adóalanyainak a megfelelő adóztatására nyújtjuk be ezt a módosító indítványt, amely szerint tehát az egyéni vállalkozók 18 százalékkal adóznak a termelésben hagyott jövedelmük után, egyéb jövedelmük után az szja szerint. Itt vagy a jelenleg funkcionáló tábla szerint, vagy pedig, ha nem, akkor adójóváírással ők is. Ebben az esetben viszont nem merül fel alkotmányossági probléma.

Mindezek után még egyszer visszakanyarodva az alapkérdéshez: a mai napon lezajlik az általános vita. A bizottságok gyorsított ütemben a plenáris ülés alatt tárgyalni fogják ezeket a tételeket, elsősorban a kormány módosító javaslatait, amelyeket az MSZP-s képviselők nyújtottak be.

Nyugtalanok vagyunk abból a szempontból, hogyan lehet így szakmailag megfelelő munkát végezni, hiszen holnapután már részletes vita fog folyni, és rövidesen szavazni is kell a módosító javaslatokról. Mindezen aggodalmunk ellenére mi is az általános vita mostani megnyitása mellett szavaztunk, tehát ebből a szempontból felmentést adtunk a Házszabály alól annak érdekében, hogy azért valami kialakulhasson még ebben az évben. De mindezeket az aggályokat és figyelmeztetéseket el kellett mondanunk, elsősorban pénzügyminiszter úr címére, aki ebben a, mondhatnám, drámai helyzetben mindenképpen főszerepet játszik.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)