Kósa Lajos (Fidesz)
KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnöknő! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! (Az ülésteremből éppen távozóban lévő dr. Bokros Lajoshoz:) Kedves távozófélben levő Pénzügyminiszter Úr! (Dr. Schamschula György: Sajnos csak innen távozik!) Parlamenti beszédemben tulajdonképpen három elemet szeretnék kiemelni, és előrebocsátom, hogy azt hiszem, ez a beszéd a nagy leleplezések beszéde lesz. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Halljuk! Halljuk!)Először is az első leleplezés: két hónappal ezelőtt Bokros Lajos pénzügyminiszter úrhoz egy általános vitanapon azonnali kérdést intéztem, mégpedig annak kapcsán, hogy akkor már háromszor jelentette be távozási szándékát különböző ügyekben, a tb-vagyonátadással, Csányi elnök-vezérigazgató szétválasztásának ügyével, illetőleg a 16 milliós végkielégítéssel kapcsolatosan. (Derültség az MSZP padsoraiban.) Mindannyiszor azt mondta, ha ezek a dolgok megtörténnek, akkor le fog mondani. Ekkor azt kérdeztem tőle, jónak látja-e, hogy folyton lemondással fenyegetőzik, mert egy idő után elveszíti hitelét az ő ilyen vonatkozású szándéka.
(15.30)
Akkor önök is hallhatták azt ígérte a pénzügyminiszter úr az én megnyugtatásomra, hogy ne aggódjak, ha komoly lesz a lemondási szándéka, akkor engem mindenképpen értesít előre telefonon. Miután bekapcsoltam a tévét, láttam, hogy Bokros Lajos lemond, engem nem hívott fel telefonon, tehát azonnal tudtam, hogy ez valami vicc vagy valami olyan akció Bokros Lajos részéről... (Taps, derültség.).., amely nem veendő komolyan, hanem csak valami politikai manőver számlájára írható; úgyhogy az első leleplezés mindjárt ez. Esetleg majd szólok önöknek, ha Bokros Lajos véletlenül komolyan gondolja a lemondási szándékát; tudni fogom, hiszen remélem, hogy megtartja ígéretét és engem felhív. (Derültség, zaj.)
A második leleplezés: mindenfajta híreszteléssel ellentétben ami a sajtóban megjelent , az ÉT-ben nincsen ár-bérmegállapodás, és nincsen megállapodás az adótáblákban sem, hiszen a munkaadói oldal ezt élesen ellenezte, illetőleg az ottani tárgyalásokon a munkavállalói oldal egy része kijelentette, hogy nincsen felhatalmazásuk a megállapodás aláírására, csak a tárgyalásra van felhatalmazásuk. Éppen ezért hamis mindenfajta olyan hivatkozás, hogy az általános vita megnyitása most azért szükséges, mert az ÉT-ben végre létrejött a megállapodás, és ennek kapcsán beterjesztette a kormány a személyi jövedelemadó törvény vonatkozásában az adótáblát, és az a helyzet, hogyha valaki figyelmesen olvassa az újságokat, akkor rá is jön erre.
De hogy mi árulja el leginkább ennek a ténynek az igaz voltát, az egyszerű és nyilvánvaló tény: annak a módosító indítványnak, amiről most a kormány azt állítja, hogy az ÉT-megállapodás után új változatként benyújtotta a Ház elé, annak a módosító csomagnak a dátumozása november 14-e. Ha megnézzük ezt a papírt, akkor azt látjuk, hogy ez a módosítás már több mint két hete létezik, szó sincs arról, hogy az ÉT-ben megállapodásra törekedett volna a kormány vagy bármifajta megegyezéses szöveget hozott volna a parlament elé. Feltételezem, hogyha ez lett volna, akkor van annyi esze az illető beterjesztő képviselőnek, hogy nem november 14-i dátumot ír a módosító indítványokra. Ezt írta rá, ezzel viszont leleplezte magát, így én az ország elé tárhatom: szó sincs semmifajta ÉT-megállapodásról. November 14-i a módosító indítvány, ez a csomag régen készen volt, a kormány mindössze eljátszotta azt a nagy és gondolom egyébként mindenkinek tetsző jelenetet, hogy az ÉT-ben az utolsó pillanatban is meg akar állapodni. Ezzel csak a figyelmes képviselőket, a munkaadókat és a munkavállalókat nem tudja megtéveszteni.
Tisztelt Képviselőtársak! Komolyra fordítva a szót. (Zaj, közbeszólások a bal oldalról: Ideje!) Ebben a módosító csomagban, aminek a kedvéért megnyitottuk az általános vitát, van néhány olyan elem, amely mindenképpen figyelemre méltó. Az egyik az, hogy a kormány észrevette azt a tévedését, amit az úgynevezett adójóváírás kapcsán elkövetett, és a mostani adótáblákban, amit beterjesztett most függetlenül a százalékoktól , kiküszöbölte azt a hibát, hogy egy bizonyos jövedelemhatár felett nem a bérből és fizetésből élőket, hanem az összevont jövedelemből élőket hozta kedvezőbb helyzetbe. Ez egyébként fontos felismerés, mert az eredeti beterjesztés a kormány szándékával teljesen ellentétes hatást ért volna el, körülbelül 750 ezer forintos éves jövedelem esetében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megszűnik az a probléma, hogy vajon megfelel-e minden alkotmányossági és adózási elvnek az, hogy azonos jövedelemből élők más-más adót fizetnek a jövedelmük után, attól függően, hogy csak bérből és fizetésből élnek, vagy egyéb jövedelmük is van és összevont jövedelem után adóznak. Értelemszerűen ezt a kérdést majd az Alkotmánybíróság fogja vizsgálni, ezt nem én vetem fel először, Ungár Klára SZDSZ-es képviselőtársam korábban, az első általános vitán elmondta az ezzel kapcsolatos SZDSZ-es aggályokat.
Ettől függetlenül azt hiszem, hogy az az adótábla, amit itt a kormány beterjesztett, és az a 48 százalék, ami a kormány módosító indítványában szerepel, számos vonatkozásban elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan azért, mert egyrészt nem bírja az Érdekegyeztető Tanácsban részt vevő partnerek jóváhagyását. Nem mintha erre a jóváhagyásra szüksége lenne a parlamentnek, de abban az esetben, ha a kormány komolyan szándékozik venni a saját kijelentéseit, akkor mindenképpen meg kellett volna várni, hogy ne csak a kormány képviselői szerint, hanem az ÉT-ben részt vevő képviselők szerint is olyan adótáblát terjesszen be a kormány a parlament elé, ami valóban mindkét oldalon legalább bizonyos szervezetek támogatását élvezi. Ha ezt nem teszi meg a kormány, akkor a parlament kénytelen arra hagyatkozni, amit már az eredeti beterjesztés során is figyelembe lehetett volna venni, magyarul: nem a szociális partnerek véleménye számít, hanem az számít, hogy a költségvetés bevételi oldalán mennyi bevételnek kell szerepelnie az szja-ból származóan. Ez 480 milliárd forint, és ebben az esetben arról lehet vitatkozni, hogy vajon ez az adóteher elviselhető terhet jelent-e az adózó állampolgárok számára vagy sem.
Azt hiszem, ez az adóteher százmilliárdos növekményt jelent a tavalyihoz képest az szja-ból, ez olyan mértékű, amivel nemcsak az a baj, hogy szinte elviselhetetlen terhet jelent a lakosság számára, hanem félő az, hogy ezek az adóbevételek nem is fognak realizálódni, és az annyira áhított költségvetési egyensúly az szja oldaláról borulni fog. Különböző számítások vannak arra vonatkozóan, hogy az ilyen mértékű adóteher mennyire csökkenti az adózó állampolgárok teherviselési képességét és mennyire teljesítmény-visszatartó hatású.
Ezeket a számításokat azonban nyilván a kormányzat is ismeri, talán nem véletlen az, hogy a képviselők ezeket nem kapták meg részletesen.
Tisztelt Képviselőtársak! Nyilvánvaló, hogy ennek az általános vitának a megnyitásakor már új módosító indítványokat beterjeszteni a kormány szándékához képest nem nagyon van értelme, én ugyanis azt hiszem, hogy néhány részletkérdéstől eltekintve az ellenzéki képviselőknek nincsen esélyük arra, hogy érdemben tudják módosítani ezt az szja-tervezetet, hiszen a 480 milliárdos bevételi követelmény olyan erősnek látszik a kormányzati nyilatkozatokból, hogy az adótáblákhoz érdemben hozzányúlni nem lehet. Természetesen módosító indítványokat meg lehet fogalmazni, én inkább azt szeretném a tisztelt koalíciós képviselőktől kérni, hogy azokban az esetekben, amikor a bevételt nem érinti jelentősen az szja néhány elég fura rendelkezése, amit önök beterjesztettek, fontolják meg az ellenzék javaslatait.
Az egyik ilyen tétel az a bizonyos lakáseladás utáni szja-vonzat, az a 10 százalék. Azt gondolom, ha valaki megnézi a módosító indítványokat és az eredeti szöveget, akkor rájön arra, hogy az, amit most a kormány beterjesztett, nem jó, mert pont a fiatal családosok azok, akik gyakrabban adják el a lakásukat mert csak apránként tudnak nagyobb lakáshoz jutni , mint az az öt év, amit a törvény előír, és ebben az esetben nekik adózniuk kellene. Ezt el kellene kerülni, erre vonatkozóan vannak módosító indítványok, nem hiszem, hogy ez a bevételkiesés borítja fel az önök költségvetési számait. Kérem, hogy ezt a módosítást mindenképpen támogassák.
Hasonlóképpen van még néhány "apróság" ebben az szja-törvényben, aminek kapcsán arra kérem önöket, fontolják meg az ellenzék érveit. Persze, nincsen vérmes reményünk arra vonatkozóan, hogy az egész szja-törvényt módosítani lehet, kíváncsian várom, hogy látunk-e még esetleg adótáblát, amit egy újabb ÉT-megállapodás kapcsán a kormányzat beterjeszt. Erre egyébként még komoly lehetőség lehet később a vitában valamelyik bizottság révén.
Hadd szögezzem le, hogyha nincsen ÉT-megállapodás, akkor ennek az egész újbóli megnyitásnak az értelme erősen kérdéses. Ezt a színjátékot pedig nem érdemes eljátszani, mert senkit nem téveszt meg, ugyanis akik figyelik ezt a folyamatot, azok tudják, hogy miről van szó. Itt nem számít az, hogyha a kormányzat bejelenti, hogy van ÉT-megállapodás ha nincs , mert a résztvevők pontosan tudják, hogy ennek mennyi a valóságtartalma. Ez csak egyvalamire jó: a kormány hitelét ronthatja, szerintem ezt kár kockáztatni, mert ebben az szja-törvényben még számos olyan ütközőpont lehet, amiben a kormány nagy politikai küzdelmekre és esetleg tekintélyének csökkentésére számíthat, főleg az adózó polgárok részéről.
Tisztelt Képviselőtársak! A részletes vitában nyilván majd részletesen el lehet mondani azokat a módosító indítványokat, amelyekre én az előbb megpróbáltam nagy vonalakban felhívni a figyelmet. Remélem, hogy a bizottsági viták során sikerül önöket meggyőzni néhány módosítás elfogadásáról. Köszönöm a szót. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)