Szili Katalin (MSZP)

1995. november 27.

DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Képviselő Úr! Feltett kérdéseire, a kérdések összefüggéseit is tekintve lévén, csak én ismerem, illetőleg a tárcánk , többféle válasz fogalmazható meg. Abban egyetértünk, a képviselő úr sem vonja kétségbe, hogy az előző ciklusban elért eredmény amelynek alapján Magyarországon már legális a gázautózás anarchizálását semmilyen szempont nem indokolhatja a kialakult viszonyok miatt. Hozzáteszem lévén, volt egy ilyen kérdése is , hogy a Pénzügyminisztérium közgazdasági szempontokból, a Környezetvédelmi Minisztérium pedig környezetvédelmi és környezetgazdálkodási szempontból közelíti a kérdést. Törekvéseink, hogy ezek harmonizáljanak és természetesen egyirányú folyamatokat indukáljanak.

A második kérdéskörben egy kicsit többet szeretnék a környezetvédelmi érvrendszerből önnel ismertetni. A városi forgalomban az átlagosnál jóval nagyobb futásteljesítményű gépjárművek esetében rövidebb a megtérülési idő, környezetvédelmi szempontból pedig külön előnyt jelent, hogy a városi forgalomban nagy futásteljesítményű járművek környezetbarát üzemanyagot használnak. Úgy ítéljük meg, hogy nemzetgazdasági szinten éppen a környezeti károk mérséklése miatt kedvező és kifizetődő a gázautózás preferálása. A hagyományos motorhajtó üzemanyagokhoz képest a legtöbb kibocsátott szennyezőanyag tekintetében kedvezőbbek a paraméterek. Egy pillanatig sem kétséges következésképpen, hogy a levegő szennyezettségének ismert állapotában akár minden egyes karburátoros, benzinüzemű gépjármű átalakításával már tettünk valamit a környezet védelme érdekében.

Következésképpen a tárca terveiből kiemelem, hogy a képviselő úr által vázolt jelenségeknek egy viszonylag jól körülírható része abból származik, hogy gázüzemű berendezések, töltőállomások, a legalitás rövid múltjában ötletszerűen, koncepció hiányában és kizárólag a vállalkozási elképzelésektől indíttatva kerültek telepítésre széles e hazában. El kell érni, hogy rövid időn belül kiépítésre kerüljön egyfajta hálózat.

A legális, illegális tankolás kérdéskörében: bár képviselő úr számításai alaposak, mégis fel kell hívnom figyelmét egy körülményre, amellyel úgy tűnik, nem kalkulált. Az állítás szerint a gázüzemű gépjármű-forgalomban elégetett üzemanyag mintegy 10 százaléka származik csupán az e célra rendelt töltőállomásokról. A becslés jóságát és ezáltal értékét is jelentősen rontja, hogy a hagyományos, benzinüzemű, karburátoros gépjárművek átalakítása nem eredményezi a gépjárművek kizárólagos gázautóüzemét tulajdonképpen egy sajátságos "öszvér"-üzemeltetésre nyílik mód.

Végül: nem indulhatunk ki az állampolgárok nem jogkövető magatartásából. Következésképpen az állami akaratérvényesítés egyéb eszközeire kell e tekintetben a hangsúlyt fektetni.

(15.40)

Gondolok itt az ellenőrzésre, vagy esetleg a tankolócsonkok megváltoztatására.

Egy esetleges újrakorlátozó rendelkezés kettős eredménnyel járna: egyfelől az állampolgárok jogkövető rétegét és közreműködését lehetetlenítené el a fentebb vázolt környezeti érdekek érvényesítésében, másfelől az állami kontrollfunkciók továbberősítésének igényét tenné fokozottan hangsúlyossá.

Én nagyon sajnálom, hogy képviselőtársaim az ön kérdéseit nem ismerhették meg. Nem tudom, a kérdései összefüggésében mi lehetne a kimenete. Netán a képviselő úr azt gondolja, hogy praktikusabb lenne a háztartási gáz árát is felemelni? Nem hiszem, hogy ez a járható út. Én úgy gondolom, hogy ma azzal, ami a különbséget illeti a gáz- és az egyéb, a benzinüzemű anyagok tekintetében, ez megfelelő módon biztosítja ennek a használatát, és nem hiszem, hogy egy jogellenes állapotból kellene kiindulnunk.

Köszönöm, hogy meghallgattak, és kérem képviselő urat, hogy bár egységes, de mégis környezeti szempontú közelítésből fakadó válaszomat fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)