Szilágyiné Császár Terézia (KDNP)
DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Államtitkár Úr! Ismét egy földkiadási probléma. A történet hosszú, az idő rövid, elnök úr kegyetlen, ezért megpróbálom gyorsan elhadarni.
1973-ban a tahitótfalui Kék Duna Szövetkezettel egyesült a kisoroszi Dunakanyar Szövetkezet, amelyből 1991-ben kivált, nyilván azért, mivel lehetőség nyílt rá, a földek visszakerüljenek a faluhoz, és lehetőség szerint a valódi tulajdonosokhoz.
A baj ott kezdődött el, amikor a szövetkezet elnöke 1992-ben nem tett eleget az átmeneti törvény előírásainak, a földalapok elkülönítését, kijelölését nem hajtotta végre, a földkiadási kérelmeket nem elégítette ki, az érdekegyeztető fórum munkáját pedig fölöslegesnek tartotta, mivel Kisorosziban nem jelölhető ki kárpótlási földalap a Fővárosi Vízművek jelentős kisajátítása miatt. Így a földtulajdonosok aranykoronái részben csökkentek, a szövetkezet pedig csak részarány-tulajdonosi földalappal rendelkezik. Nincs kárpótlási földalap, így a hivatal nincs kötelezve a földalap-kijelölési határozat meghozatalára. '93-ban ennek ellenére megalakult a földkiadó bizottság, megkezdte munkáját a vonatkozó törvények és a földhivatal területkimutatásaira támaszkodva. A földek a tulajdonosokkal történt egyezségek alapján kimérésre is kerültek. A birtokba adást azonban a szövetkezet nem ismeri el ma sem. A földkiadási határozatokat sorozatosan megfellebbezi, a földművelésügyi hivatal pedig fellebbezési lehetőség nélkül megsemmisíti azokat, s a bizottságot mindig új eljárásra kötelezi.
A szövetkezet elnöke ezután, '95. február 15-én a tulajdonosokkal történt haszonbérleti szerződéskötések nélkül, szövetkezeti közgyűlési határozat mellőzésével 66 hektár területet bérbe adott 30 évre egy amerikai vállalkozónak, aki a területet egyébként '91 óta már bérleti szerződés nélkül használta. A bérlő szerződés nélkül '94ben a területre vonatkozóan művelésből történő kivonatást kezdeményezett a szentendrei földhivatalnál. A hivatal a kérelmet elutasította, fellebbezés után ezt tette a Pest megyei földhivatal is.
Ezek után jött létre a szövetkezet elnökével a bérleti szerződés, mert a szövetkezet elnöke úgy gondolta, hogy egy személyben rendelkezik a résztulajdonosok földjével. Pert indított a Pest megyei földhivatal határozata ellen, a földkiadó bizottság pedig még ma is azt szeretné, ha a tulajdonosok visszakapnák a földet. A vita, a perek tovább folynak, a vesztesek a földtulajdonosok.
Kérdezem ezért: hogyan lehetséges az, hogy a mai napig a részarány-tulajdonosi földként bejegyzett területeket a földkiadó bizottság törvényes úton nem tudja tulajdonba adni, ugyanakkor a szövetkezet elnöke tulajdonosi és szövetkezeti meghatalmazás nélkül 30 évre bérbe adhatta? Hogyan ítéli meg ön azt a szövetkezeti elnököt, (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő elmúlását.) aki a földkiadó bizottságot és a tulajdonosokat birtokháborítás címén bíróság elé citálja? Várom válaszát. (Taps a jobb oldalon.)