Sepsey Tamás (MDF)

1995. november 27.

DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Bauer Tamás Képviselőtársam! Én önt nem kívánom meggyőzni. Tudom, hogy önt megingathatatlan, szent meggyőződés hajtja, hogy ez az elképzelhetetlen és nem bizonyított megtakarítás fogja a jövő költségvetését megmenteni az újabb pótköltségvetéstől.

Én örültem volna, ha képviselőtársam reagált volna arra, hogy a magyar jövedelemadó-bevallások most megfelelnek-e a tényleges jövedelmeknek vagy sem. Örültem volna, ha a képviselőtársam elmondja, hogy nem volt igazam, mert az igazgatási költségek semmit se fognak jelenteni, tehát igazából fel sem merül olyan pótlólagos kiadás, amely a vélt megtakarítást csökkentené. Örültem volna, ha a képviselőtársam cáfolja, hogy a magyar népesség vészesen fogy, hogy egyre kevesebb gyerek születik. Örültem volna, ha a képviselőtársam odafigyel és levonja a következtetést, hogy ezeknek a hátrányos hatásoknak a következtében nem lehet támogatni ezt a törvényjavaslatot, és pillanatnyilag nincs szükség a családi pótlék jelenlegi rendszerének módosítására, mert ha nem emeljük az összegeket, akkor az infláció azoknak az értékét amúgy is tönkreteszi.

De igazságtalanságot okozni, úgy beavatkozni az eddigi rendszerbe, hogy tudva-tudja mindenki, hogy jóval nagyobb lesz a sérelmet szenvedettek száma, mint amilyen sérelmet egyébként a költségvetés szenved el ezen többletkiadással, úgy hiszem, ez az, amire felelős törvényhozó nem mondhat igent. Mert ebben az Országgyűlésben nemcsak közgazdászok vannak, hanem vannak olyanok is, akik úgy gondolják, hogy a magyar népesség megtartása és a növekedés biztosítása mindannyiunk feladata. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps.)