Lányi Zsolt (FKGP)
LÁNYI ZSOLT (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Amikor az MSZP IV. kongresszusa előtti napon értesült a közvélemény Bokros pénzügyminiszter úr lemondásáról, akkor őszintén meg kell mondanom a mi választóink, akikkel beszéltem, rendkívül nagy örömmel üdvözölték ezt a tettet. Bölcs dolognak tartották, hogy a pénzügyminiszter úr lemond, hiszen a társadalom nem fogadta el, mindenki ellene fordult, és ilyen esetben valóban jobb, ha valaki lemond.
Én azonban mondtam akkor a barátaimnak, hogy azért ne reménykedjenek, mert a pénzügyminiszter úr nem lemondott, csak felajánlotta a lemondását; és egyáltalán ő egy lemondó típus, mert ezt többször megtette, úgyhogy ne örüljünk előre, mert ez még egyáltalán nem lefutott dolog.
Ez eddig rendben volna, azonban utána Bokros Lajos indokolt, indokolta lemondásának okát. Abban első helyen vagy legalábbis igen kiemelten szerepelt az, hogy neki mint pénzügyminiszternek a különféle adóztatásokban és a különféle pénzügyi megoldásaiban rendkívül szűk a mozgástere. Ezt a mozgásteret elsősorban az Alkotmánybíróság döntései szűkítették le teljesen, ezért nem tudja tovább vállalni a pénzügyminiszteri teendők ellátását hazánkban.
Horn Gyula természetesen nem fogadta el a lemondását és megnyugtatta, hogy majd valamit megpróbál tenni a kormányzat, hogy ez a mozgástér kiszélesedjen, hogy ez a mozgástér nagyobb lehetőségeket biztosítson a pénzügyi kormányzatnak.
Ez az ígéret és Bokros pénzügyminiszter úr támadó fellépése az Alkotmánybírósággal szemben elég veszélyesnek látszik a magyar demokrácia, a magyar jogállamiság szempontjából. Azt, hogy Bokros Lajos pénzügyminiszter úr nincs megelégedve az Alkotmánybíróság döntésével, meg tudom érteni, valóban gátolja őt a jelenlegi magyar alkotmány azoknak az intézkedéseknek a megtételében, amelyek a bankári szemléletben a költségvetés számára biztosan pozitív eredményt mutatnának a társadalom negatív érzéseivel szemben
Azonban a nagyobb baj az, hogy ezután Bokros pénzügyminiszter úr az MSZP IV. kongresszusán ünnepelt sztárrá vált, "I love Bokros" feliratú trikókat árultak és osztogattak... (Zaj, közbeszólások a kormánypártok soraiból: Lajos!)..., szóval egy igen népszerű ember lett, amiből én azt a következtetést vonom le, hogy a Bokros Lajos úr mozgásterének növelésével kapcsolatos alkotmánybíróság-ellenesség az MSZP kongresszusán is támogatást kapott. (Zaj, felzúdulás a bal oldalon. Dr. Szabó Imre: Mi közöd hozzá?)
Az Alkotmánybíróság támadását a kormány bármelyik tagja vagy az ország bármelyik állampolgára által a jogállamiságot és a demokráciát veszélyeztető lépésnek tartja a Független Kisgazdapárt frakciója és úgy ítéli meg, hogy ez a kormány támadása az Alkotmánybíróság ellen, a kormány diktatúrájának az első lépcsőfokát jelenti.
Ezek után kérdezem: vajon Göncz Árpád köztársasági elnök úr, aki az alkotmányunk legfőbb őre kell hogy legyen, hol van, miért hallgat, miért nem foglal állást, miért nem védi meg a demokratikus alapintézmények egyik legfontosabbját, az Alkotmánybíróságot? Szó nem hallatszik róla.
Tisztában vagyok vele, hogy Bokros pénzügyminiszter urat idegesítik bizonyos alkotmánybírói döntések, mert gátolják az elképzeléseiben. Tudom, hogy őt szíven ütötte a kamattörvény alkotmányellenességének megállapítása, amit a Független Kisgazdapárt kezdeményezett, és ez felháborította őt. (Zaj, közbeszólások a kormánypártok soraiban.) Azonban ez nem ok arra, hogy az Alkotmánybíróságot támadja, mert a Független Kisgazdapárt úgy érzi, hogy a Bokros-csomaggal ellentétben a Független Kisgazdapárt és az őt ebben támogató és az alkotmányossági jogokat védő Alkotmánybíróság legalább nagyon sok százezer érintett embernek Bokros-csomag helyett egy karácsonyi csomagot tudott adni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
(9.10)