Pál Béla (MSZP)

1995. november 28.

PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! E Házban ma délelőtt is többen szóltak ellenzéki és kormánypárti képviselők egyaránt azokról a módosító javaslataikról, amelyek a kultúra helyzetén igyekeznek könnyíteni. Azt gondolom, teljesen indokolt ez az aggodalom, hiszen, bár valóban kényesen kell őrködnünk a költségvetés egyensúlyán és a költségvetés helyzetének javításán, de legalább ennyire kell őriznünk kulturális értékeinket is, hiszen ami ma a kultúra területén elvész, ami ma a kultúra területén nem születik meg, arra egyszerűen nem lesz lehetőség, hogy pótoljuk. Tehát úgy gondolom, legalább olyan módon kell őriznünk kulturális értékeinket is, mint a költségvetés egyensúlyát. Módosító javaslatainkról szeretnék szólni, amelyeket a kulturális szféra, a kultúra helyzetének, a kultúra néhány területének a könnyítése érdekében terjesztettünk elő néhány képviselőtársammal.

(12.50)

Négy ilyen módosító javaslatról szólnék önöknek. Az elsőt abban a témakörben terjesztettük elő Lendvai Ildikó, Schiffer János és Bakonyi Tibor képviselőtársammal együtt, hogy a 16. § (1) bekezdésében a költségvetési szervek tevékenységével és az általuk kezelt kincstári vagyon hasznosításával összefüggő 13 százalékos befizetési kötelezettség alól javasoljuk mentesíteni a Magyar Rádión, a Magyar Televízión és a Magyar Távirati Irodán kívül amelyek a költségvetési törvényjavaslatban szerepelnek a nemzeti kulturális intézményeket is. Azokat a nemzeti kulturális intézményeket, amelyek az 1. számú melléklet XVIII. fejezet 8. címszó alatt szerepelnek, és amelyek között olyan intézmények szerepelnek ez egyébként 24 intézményt és költségvetési szervet érint , mint a Magyar Országos Levéltár, a Nemzeti Színház, a Magyar Állami Operaház, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum, a legjelentősebb könyvtárak, a legjelentősebb múzeumok, a Nemzeti Filharmónia, a Magyar Állami Népi Együttes, a Budapest Táncegyüttes és engedjék meg, hogy mind a 24 jelentős költségvetési szervet, intézményt ne soroljam fel.

Mint bizonyára minden képviselőtársam tudja, a költségvetési intézmények bevételeit terhelő 13 százalékos befizetési kötelezettséget az 1995. évi költségvetésről szóló törvény vezette be. A '95. évi stabilizációs program intézkedései azonban indokolttá teszik, hogy fokozottan ösztönözzék a költségvetési szerveket a vagyon hasznosításából származó bevételek növelésére.

A szigorodó központi költségvetés tehát arra késztette a nemzeti kulturális intézményeket is, hogy az alaptevékenységük körében végzett szolgáltatásaikért díjat kérjenek, illetve e díjak mértékét növeljék. Innentől kezdve tehát e témakörben minden állampolgár érintett, aki a kultúra termékét, a kultúra szolgáltatásait valamilyen formában igénybe akarja venni. Az ebből származó bevételek ugyanis mentesülnek a befizetési kötelezettség alól, így az anyagi gondokkal küszködő intézmények éppen a díjemelésben váltak elsősorban érdekeltté, mivel ennek bevétele teljes mértékben náluk maradt. A befizetéstől való mentesség kiterjesztésével tehát a társadalmi és művelődési szempontból kevésbé érzékeny bevételnövelő tevékenységek keresésére is ösztönöznénk a kulturális intézményeket, azzal együtt, hogy az állampolgárok számára is hozzáférhetőbbé tehetnénk a kultúra értékeit.

A második módosító javaslatunk, amelyről szeretnék most a tisztelt Ház előtt szólni és ezt Lendvai Ildikó képviselőtársnőmmel terjesztettük elő , egy apró korrekciót tartalmaz. Itt az előbb említett felsorolásból tehát a XVIII. fejezet 8. cím alattiból, amely a nemzeti kulturális intézmények felsorolását tartalmazza , kimaradt két intézmény, két nagyon fontos intézmény: a Műcsarnok és a Nemzeti Galéria, amelyek '95-ben a 9. cím alatt szerepeltek. Javasoljuk a felsorolásba mindkét intézményt beírni.

A harmadik módosító indítványunk, az a XVIII. fejezet 10. cím 3. alcím, 14. előirányzat, a kulturális célfeladatok 563,4 millió forintos támogatási előirányzatából az 5., az egyéb működési célú támogatások kiadásaira tervezett 372,3 millió forint nevesített megosztását javasoljuk az alábbiak szerint: közművelődési pályázatok támogatására javaslunk 78 millió forintot, könyvkiadási pályázatok támogatására 95 millió forintot, könyvszakmai támogatásra 100 millió forintot, egyéb működési célú támogatásokra pedig 99,3 millió forintot. E támogatás nevesítésével lehetővé válna, hogy a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, illetve a Magyar Könyvalapítvány által végzett feladatok támogatást kapjanak, annak ellenére, hogy a két nevezett alapítvány a '96-os évtől már nem szerepel a költségvetésben. Az általuk ellátott feladatok fontossága miatt is kívánatos lenne a két támogatási összeget külön előirányzatként jelölni.

A Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány támogatása 1995-ben 87,2 millió forint, a Magyar Könyvalapítványé 121 millió forint volt. A könyvszakmai támogatás nevesítése is hasonló célt szolgálna. 1995-ben a fejezeti címben külön támogatásként szerepel a könyv, folyóirat és szellemi export támogatása 40 millió forinttal, új előirányzatként a könyvszakmai intervenciós keret 50 millió forinttal, amelynek célja a könyv- és lapkiadással foglalkozó kis- és középvállalkozások piaci helyzetének a stabilizációja volt. Ezen a soron lehetne az új, 1996-ban induló könyvszakmai kamattámogatási program támogatását is tervezni.

A negyedik módosító indítvány, amellyel kapcsolatban képviselőtársaim támogatását kérném és amelyet Schiffer János képviselőtársammal együtt nyújtottunk be, arra vonatkozik, hogy a '96. évi költségvetésben a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei a korábbi évekhez képest összevonásra kerültek. A településüzemeltetés 17.1.2 előirányzati szám alatt tervezett közművelődési, sport, kommunális kiadásai közül a módosító indítvány kiemeli és a korábbi évekhez hasonlóan külön soron hozza az 1995. évi normatíva összegével megegyezően a helyi kulturális, közművelődési feladatok ellátásához való hozzájárulást. Úgy gondoljuk, hogy e feladatok elkülönítése a költségvetésben azért is szükségeltetik, mivel nagyon sok közművelődési, sport- és egyéb intézmény ellehetetlenülését akadályoznánk meg ezzel, és biztosíthatnánk azt, hogy ezek a pénzek tényleg arra a célra kerüljenek a költségvetésbe és aztán az intézményekhez is, amire az állami költségvetés szánja.

Végezetül még két dologról szeretnék beszélni. Az egyik ellentétes az általam eddig elmondottakkal, hiszen eddig azokról a módosító indítványokról szóltam, amelyek támogatását kértem képviselőtársaimtól. Van jó néhány olyan módosító indítvány a tisztelt Ház előtt a költségvetés tárgyalása során, amely honfoglalás 1100. évfordulójának a következő évben megrendezésre kerülő megünneplésére szánt összegeket csökkenti. Én arra kérem képviselőtársaimat, hogy ne támogassák ezeket a módosító indítványokat. Úgy gondolom, mindannyiunknak az az érdeke, hogy a honfoglalás 1100. évfordulója megünneplései méltó módon mutassák be a magyarság múltját, jelenét és jövőjét itt, Európában. Mint bizonyára önök által is ismert, az e célra szánt összegek már az elmúlt évi pótköltségvetés során is csökkentésre kerültek.

Én nagyon kérem önöket, hogy ne támogassák azokat a módosító indítványokat, amelyek ezeket az összegeket csökkentik, hiszen ez most tényleg annyira szűk költségvetési keretet tartalmaz, amely mindenképpen szükséges az évforduló méltó megünnepléséhez. És ahhoz, hogy az évforduló megünneplését kihasználjuk arra is, hogy a kulturális infrastruktúrát valamilyen mértékben fejlesszük, hiszen e tételszám alatt szerepel az az összeg is, amelyet múzeumi rekonstrukcióra szánunk. Én nagyon kérem képviselőtársaimat, ezeket a módosító indítványokat, amelyek e tételek megváltoztatására irányulnak és arra, hogy ezekből az összegekből vegyenek el más célra, ne támogassák.

Végezetül engedjék meg, hogy még egy gondolatot elmondjak az előbb nem kaptam kétperces hozzászólásra szót. Én csak egyetlen gondolatot szerettem volna én is rövid, kétperces hozzászólásban elmondani. Az előbb a személyi jövedelemadóval kapcsolatos vitánál teljesen egyetértve azzal, amit Trombitás Zoltán képviselőtársam is elmondott , én csodálkozva hallgattam, amikor Sepsey Tamás képviselő úr, tőle egyáltalán nem megszokott módon, hiszen ez nem tartozik az ő stílusához, rossz ízűnek minősített egy módosító indítványt. Talán nem haragszik, Sepsey képviselő úr, ha most egy kicsit, talán tréfásan, én azt javaslom önnek, hogy bár ebédidő van, ezt a módosító indítványt nem ízlelgetni kellene akkor nem rossz ízűnek találná , hanem értelmezni. És ha értelmezné, akkor azt gondolom, azt is észre lehet venni, hogy például az általunk beadott módosító indítvány kimondottan tartalmazza az egyházakkal való megegyezést. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

(13.00)

(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)