Juhász Pál (SZDSZ)
JUHÁSZ PÁL (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Én nagyon összhangban gondolkodom Varga képviselőtársammal, sőt szeretném az ő hasonlatát még élezni is, mármint az elején elhangzott szóképét, amelyben azt mondta, hogy legfeljebb abban hasonlítható az ajándékozáshoz ez az eljárás, hogy véges a keret, de a tartalma egész más, hiszen más pénzének az osztásáról van szó. De éppen azért, mert az adófizetők pénzének az osztásáról van szó, a mi dolgunk az, hogy minél kevesebbet osszunk, mert egyébként az adófizetőkkel szúrunk ki. Ebből jön az az óriási dilemma ami ott van küszködésként a Fidesz ajánlati csomagja mögött is, hogy ebből hogy lehet kikerülni , hogy ha nagyon sok olyan szolgáltatás van, amit az államháztartás tart fenn egészségügy, oktatás, rendőrség és így tovább, minden ilyesmi , és nagyon sok ember él abból, amit az adófizető befizet, akkor az ő érthető egzisztenciális, minőségi igényeik, hogy jobb munkát akarnak végezni, azt jelentik, hogy fenyegetik a szabadpolitikák pénzeit. Például azoknak a szabadpolitikáknak a pénzeit, amit ön is kifogásolt, hogy most megtámadtak: az iparpolitika pénzeit, az agrárpolitika pénzeit, de fenyegetnek olyan egyszerű dolgot is, mint a millecentenáriumi rendezvények megrendezésének a pénze, mert a támogatási pénzek átmentek az egyháztámogatásra.
A másik oldalon pedig abból, hogy a közalkalmazotti szféra jogos igényeit jobban elfogadja az állam, az következik, hogy kevesebb szabad pénze marad a jövő számára, mert a jelen gondja ennyire rajta van.
Ugyanilyen furcsa ellentmondás van az előbb említett lakáskamatok ügye és a ma épülő lakások támogatásának ügye között. A múlt kötelezettsége leköti a mai adófizetőt az ott lévő kamattámogatás , ezért kevesebbet tud a jövőre fizetni.
(16.00)
Ez a gyürkőzés érződik az egész csomagból és a csomag korrigálásából. Igaza van abban, amit kifogásolt: amelyeket módosítani kellene, azokat módosítani kellene, és igaza van abban is, hogy ahonnan végül a forrásokat vette a kormány, az csak részben fogadható el könnyű szívvel, részben nem.
Két megjegyzést a forrásokkal kapcsolatban. (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi a felszólalási idő leteltét.) Pardon, először életemben kiléptem az időből.