Csépe Béla (KDNP)

1995. november 28.

CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először én is a kamatemelési problémához szeretnék egypár megjegyzést fűzni, hiszen ez konkrét tartalma a módosító indítványoknak.Az Alkotmánybíróság, mint ismeretes, a már életbe lépett magasabb kamatot megsemmisítette, és mi az Alkotmánybíróság döntésének indoklásából úgy látjuk ahogy már előttem is elhangzott , hogy tulajdonképpen a szerződés módosítását támadta meg és nem foglalt állást konkrétan százalékos ügyben. Ennek az oka az indokolás szerint az és itt az Alkotmánybíróság nem keveredett ellentmondásba saját magával , hogy az 1990-es, 1991-es döntését, amelyben akkoriban a százalékos mértéket nem találta alkotmányellenesnek az akkori gazdasági piaci körülmények között, nem lehet átültetni a jelenlegi helyzetbe, mert jelenleg most már más gazdasági helyzet van. Most kizárólag a szerződésmódosítás alapján mondta, hogy ez alkotmányellenes. A mi véleményünk szerint ebből valóban az következik, hogy akkor a 17 vagy akár az 1 százalékos módosítás is alkotmányellenessé válhat.

Mi semmiképpen nem akarjuk megelőlegezni az Alkotmánybíróság esetleges döntését tehát nem arról van szó, hogy mi eleve alkotmányellenesnek minősítjük , nyilván majd az Alkotmánybíróság eldönti, csak jelezzük ezt, és felhívjuk a kormánypártok figyelmét erre a veszélyre.

Még idetartozó kérdés hiszen a közvéleményt is foglalkoztatta , hogy a Ptk.-nak van egy rendelkezése, mely szerint a kamatszint nem lehet 20 százaléknál magasabb. Ezt semmiképpen nem lehet úgy értelmezni, mint ahogy a közvéleménybe először be lett dobva, hogy akkor semmiféle piaci körülmények nem indokolhatják a magasabb kamatokat, hiszen ott van a Ptk.-ban, hogy ez egyéb jogszabály alapján lehetséges. A százalékos mérték tulajdonképpen 20 százaléknál magasabbra is emelkedhet, tehát ilyen értelemben nem lett volna alkotmányellenes a 25 százalék sem, viszont éppen ez mutatja, hogy itt most nem százalékos mértékű vitáról van szó, hanem kizárólag arról, hogy az Alkotmánybíróság úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben, piaci körülmények között nem lehet szerződést módosítani, ezért intézzük a kormánypártokhoz a figyelmeztetésünket és aggályainkat, de nem mondjuk előre, hogy alkotmányellenes, hiszen ilyet nem mondhatunk. Ehhez a tételhez ennyit.

Engedjék meg, hogy egy-két javaslatunkat indokoljam, illetve felhívjam a tisztelt Ház figyelmét a módosító javaslatokban megfogalmazott problémákra.

Surján László és Latorcai János képviselők benyújtottak egy módosító indítványt, amelyben azt kívánják biztosítani, hogy az állami felsőoktatási intézmények hallgatói által fizetett tandíjak a felsőoktatási intézmények előirányzatait képezzék. Ezt nagyon fontosnak tartjuk, hiszen mi úgy emlékszünk, hogy olyan természetű ígéret volt a művelődési tárca részéről, hogy ebben az évben, tehát '95-ben még a költségvetésbe folyhat be ez az összeg, de a jövő évben már nem. Ezt szeretnénk a módosító indítványban biztosítani.

Ugyancsak Surján László és Latorcai János képviselők kívánják az egyetemi doktori képzésben nappali tagozaton résztvevők pénzbeli juttatásának normatíváját a tervezetben szereplő 216 000 Ft/fő/évről 240 000 Ft/fő/évre megemelni. Az egyetemi doktori képzés annyira fontos a jövőnk szempontjából, hogy mi úgy véljük, hogy nem kellene ezt az alacsony szintet meghagyni, nem olyan túl nagy az emelkedés, tehát ennek komolyabb költségvetési vonzata úgy látjuk nincs.

Én magam is beadtam módosító indítványokat, ebből szeretném kiemelni az egyiket, illetőleg majd még egyet. A hadigondozottak világtalálkozót szerveznek a jövő évben. Ez lenne az első magyarországi hadigondozotti világtalálkozó. Tisztában vagyok vele, hogy ilyen célra alapítványoktól vagy esetleg az illetékes tárcának erre a célra a költségvetésben tartalékolt összegéből is lehet támogatást kérni, azonban én ezt az indítványomat azért nyújtottam be, mert kiemelten fontosnak tartom, elsősorban humán szempontból, hogy ez a találkozó sikeres legyen. Nyilvánvaló, hogy a hadigondozotti szervezetek szegények, a hadigondozottak nagyon elesett, szegény emberek, akik ezt nem tudják saját erőből előteremteni, itt valami állami támogatás kellene.

Ugyancsak módosító indítvánnyal kívántam megemelni a műemlékvédelemre előirányzott összeget. Olyan háttér van a javaslatom mögött, hogy értesítettek, hogy egy mozgalom indulna, hogy a kárpótlási jegyeket mivel a felhasználásuk nagyon sokszor problematikus, sok kárpótlási jegy van kint , műemlékvédelemre is felhasználhassa azt, aki úgy dönt, természetesen a kárpótlásijegy-tulajdonos döntése alapján. Erre lehetőséget kívánnék biztosítani, s az állam visszavásárolná ezeket a visszavásárlás időpontjában érvényes áron.

(9.30)

Ha jelzi a kárpótolt, hogy erre a célra kívánja fordítani, akkor megkapja a pénzét, és ebből lehetne a műemlékvédelmet jobban elősegíteni.

Végül a költségvetésnek egy olyan tételéről szeretnék beszélni, amely igen jelentősen befolyásolja azokat a sarokszámokat, amelyekről az államháztartási törvény alapján tulajdonképpen már november 30-áig kellett volna határoznia a parlamentnek. Ez nyilvánvalóan már nem lesz meg, de van egy vita amely újsághírek szerint ma is folyik , mégpedig a személyi jövedelemadó-tábla sorsáról. Ez befolyásolja ezt a költségvetési tételt, amely mint ismeretes 480 milliárd forintos. A pénzügyminiszter úr többször kijelentette, hogy ez olyan jellegű tétel, amelyből semmiképpen nem lehet engedni. Ilyen módon tulajdonképpen az egész költségvetésnek egy oszlopáról van szó, amellyel nyilvánvalóan kapcsolatban áll a bevezetésre kerülő szja-tábla.

Az MSZP-s képviselők által benyújtott módosító indítványnak részét képezi az a tábla, amely tulajdonképpen most a módosító javaslatok témája az szja-n belül, de ennek van költségvetési kihatása. Mert tegyük fel, ha az nem kerül elfogadásra, és esetleg maradna a jelenlegi tábla, akkor nyilván nem jönne be az az összeg, amit a Pénzügyminisztérium mindenképpen kíván. Ezzel kapcsolatban úgy gondoltuk, hogy ez habár MSZP-s képviselők nyújtották be egyenlő egy kormányjavaslattal, hiszen azt nyilvánvalóan megértjük, hogy a kormány formailag már nem nyújthat be ilyen módosítást. Igen ám, de kiderült, hogy mégsem kezelhetjük kormányjavaslatként, mert immár nyilvánosságra került, hogy a kisebbik kormányzó párt ezzel a táblával sem és még egyéb tételekkel sem ért egyet, és a mai napon is folynak ilyen tárgyalások.

Úgy gondolom, ezt a részletes vitában mindenképpen meg kell említenünk, azzal a gondolattal, hogy mi magunk sem értünk egyet ezzel a módosító indítvány formájában beterjesztett táblával, elsősorban azért, hiszen az ÉT munkaadói oldala sem értett vele egyet, mert ez a magas marginális kulcs a 48 százalék tulajdonképpen a munkaadói oldalt hozza nehéz helyzetbe. Bár a társasági adóban megvannak a kellő ösztönzések, de a személyi jövedelemadóban nem sikerült az egyéni vállalkozók részére a kellő ösztönzést megadni, és ez a gazdasági növekedést mindenképpen befolyásolhatja, hiszen érthető, hogy minden vállalkozó végső soron azért dolgozik, hogy az egyéni boldogulása meglegyen, tehát ilyen módon vitatkozunk mi ezzel. Azt el tudjuk fogadni, hogy a magasabb jövedelmeknél valamilyen módon történjen ilyen emelés, de ezt mindenképpen túlzottnak tartjuk, éppen gazdasági szempontból. Hiszen a vállalkozók által elérhető jövedelemnél s most az egyéni vállalkozóknál maradva az a képtelen helyzet van az szja-ban, hogy amennyiben ez életbe lép, akkor ők, ha az annyira kívánatos módon növelnék termelésüket, akkor a kisebb vállalkozók is már ebbe a sávba esnek, és ők a teljes jövedelmük után 48 százalékkal lennének kénytelenek adózni, ami semmiképpen nem ösztönző. Ezért az szja...