Pusztai Erzsébet (MDF)

1995. november 28.

DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Miniszterelnökség fejezethez két módosító indítványt nyújtottam be. Az egyik a Házat-Hazát Alapítvány támogatását tartalmazza, a másik a Magyar Máltai Szeretetszolgálatét. Azóta már tájékoztattak róla, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak máshol, más címen található valamilyen támogatási összeg, de őszintén szólva nem túlzottan érthető számomra, hogy ebben a költségvetésben a korábbi évekhez képest ugyanolyan célokat szolgáló összegeket miért kellett a legkülönfélébb címeken megjelentetni, ha csak nem azért, hogy az ember ne egészen pontosan tudjon eligazodni a költségvetésen. Mindenesetre nagyon szeretném ha képviselőtársaim támogatnák a Máltai Szeretetszolgálat számára a magasabb összeget, hiszen ez a szolgálat ma Magyarországon, amikor a szociális feszültségek növekednek, óriási jelentőségű munkát végez, és hatalmas összegekkel egészíti ki ezt a költségvetési támogatást. Nagyon komoly jelzés értéke van annak, ha az állami költségvetésből ezt a szolgálatot támogatjuk, hiszen a nyugati támogatók figyelembe veszik, láthatják: a kormányzat számára is fontos, hogy egy ilyen szolgálat tevékenykedjen. Tehát kérem önöket, támogassák azt, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat magasabb összegekhez jusson. A másik a Házat-Hazát Alapítvány támogatása, amelyre idén, évek után egyetlen fillért sem tervez a költségvetés. A korábbi években 50 millió forintot kapott ez az alapítvány, amelynek a tevékenysége mára ugyan nem egyedülálló, de amikor elkezdte a munkáját Magyarországon, akkor az volt. A házépítéseknek ez egy olyan formája, ahol a közösségi munkát veszik igénybe, pályáztatás útján szorítják le a lakások építéséhez szükséges összegeket, önkormányzatokkal szerződnek olcsóbb telek reményében.

(10.30)

Nagyon sok helyen kötöttek meg ilyen szerződéseket. Ez a támogatás ahhoz szükséges, hogy ez az alapítvány működni tudjon. Igazából nagyon jó lenne, hogyha ilyen szisztéma szerint tudna működni, lényegesen nagyobb összegből, nonprofit intézményként a lakásépítkezés Magyarországon, hiszen óriási jelentősége van annak, hogy az emberek együttes munkával, közösségként hozzájuthassanak elérhető méretű lakásokhoz. Igen, tudom, hogy a szociálpolitikai kedvezmény megnövelése emelt valamelyest a lakásépítkezéseken Magyarországon. Az azonban egyértelmű, hogy ez nem elegendő, hiszen Magyarországon a területi különbségek miatt a lakáshiány nagyon nagymértékű, másrészt pedig majd a végeredményből lehet igazán meglátni, hogy valóban azoknak a családoknak épületek-e ezek a lakások, akik igazából rászorultak. Tehát semmilyen összeg nem elegendő ahhoz, hogy Magyarországon a lakáshiányt enyhítse, hogy a fiatalok lakáshoz jutását segítse, és ennek csak egyetlen és nagyon kicsiny eleme a Házat-Hazát Alapítvány működése, ami azért rendkívül fontos, mert ide is nemzetközi támogatást lehet szerezni.

Sok-sok dollárt hoztak már az országba támogatásként. Szeretném, ha tudnának arról, hogy a jövő évben, '96-ban Jimmy Carter elnök aki ennek a programnak Amerikában az egyik támogatója , jön Magyarországra egy munkahétre, hiszen ez a házépítés úgy történik, hogy nemcsak a várható háztulajdonosok, hanem mások is saját élőmunkájukat ajánlják fel. 1996-ban tehát egy hétig itt lesz Jimmy Carter elnök, nem kis mértékben ráirányítva országunkra a világ figyelmét, és itt fog dolgozni a házépítéseken. És éppen ebben az évben az állami költségvetés az alapítvány támogatására egyetlen fillért sem tervez.

Kérem, képviselőtársaim, az a száz- vagy más indítvány szerint ötven- millió forint, azt hiszem, sokszorosan megtérül abban az esetben, ha az alapítvány támogatásával a kormány is kifejezi azt, hogy fontosnak tartja ezt a programot.

A továbbiakban a Népjóléti Minisztérium fejezetéről szeretnék beszélni. Nagyon nehéz az embernek az állami költségvetés részletes vitájában szólni, mert most itt, a részletes vita napjának reggelén is azt hallottuk, hogy a két kormányzó párt számos kérdésben nem ért egyet és bár lezártuk már az általános vitát most egyezkednek azon, hogy majd az állami költségvetés mely tételeit és hogyan fogják igazítani a végleges szavazásoknál. Nagyon nehéz így vitatkozni, kedves képviselőtársaim, és nagyon nehéz állást foglalni, mert lehetséges, hogy olyasmi mellett érvelünk, amiben már önök is egyetértenek, és lehetséges, hogy csak fölöslegesen járatjuk a szánkat csak utólag fog kiderülni.

A Népjóléti Minisztérium költségvetéséből tehát amiről nagyon sok érdekes dolgot lehetne elmondani külön-külön is néhány tételt szeretnék kiemelni, ahová módosító indítványt nyújtottunk be.

Az egyik: a népegészségügyi intézetek egyébként Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat néven futott eddig. A költségvetés saját szövegét olvasom: "A támogatásoknak az '95. évi pótköltségvetés alapján számított bázishoz képest szerény mértékű növekménye a feladatellátás minimális szintjének biztosítására szolgál."

Nagyon szerettem volna és szeretném továbbra is tudni, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat esetében mit értenek azon, hogy "a feladatellátás minimális szintje", hiszen ez a szolgálat nem egy akármilyen pénznyelő köztisztviselői hálózat ahogy úgy általában beszélni szoktak arról, hogy csökkenteni kell a köztisztviselői létszámot , ez a szolgálat a közegészségügyért és népegészségügyért felelős szolgálat. Ám ez nem sokban zavarta a kormányt, hiszen lineáris 12 százalékos létszámcsökkentést hajtott végre ennél a szolgálatnál is az elmúlt évben. Nem nézték át, hogy egyes megyéknél korábban milyen racionalizálás történt, hogy vajon elegendő lesz-e a megmaradt létszám a feladatok ellátására kiadták a 12 százalékos létszámcsökkentést. Mit jelenthet ez a gyakorlatban?

Gondolják végig, hogy a vendéglátóhelyek száma az utóbbi években sokszorosára növekedett. Kedves Képviselőtársaim! Ennek a szolgálatnak alapvető feladata az, hogy a vendéglátóhelyeket közegészségügyi szempontból ellenőrizze. Ma ott tartanak, hogy nincs elég ellenőrük és nincs elég benzinjük arra, hogy végigjárják ezeket az intézményeket. Ehhez már csak azt teszem hozzá, hogy nem elég végigmenni, sok esetben bakteriológiai vizsgálatot kell végezniük egy-egy kitört helyi járvány ellenőrzésére, hogy vajon honnan származhat a fertőzés.

Képviselőtársaim! Ha ezt a munkát a közegészségügyi szolgálat nem tudja elvégezni, akkor ennek igencsak súlyos következményei lesznek. Vajon mennyit fog az jelenteni az országnak, ha elterjed rólunk, hogy a vendéglátó helyeken nem lehet biztonságosan étkezni, mert annak a veszélyével ül be valaki egy átlag vendéglőbe, hogy esetleg hasmenést kap? Mit fog ez jelenteni az idegenforgalomban, és mennyit fog ez jelenteni forintban és dollárban, kedves képviselőtársaim? Takarékoskodni csak ésszerűen szabad, lehetőleg úgy, hogy holnap ne kerüljön sokkal többe minden. Nem tartozik az ésszerű takarékosság körébe az, amikor az Állami Népegészségügyi Szolgálaton próbálnak takarékoskodni. Tavaly a pótköltségvetésben csökkentették a finanszírozását, ehhez képest az idei emelkedés minimális.

Nem tudom, nem értem, hogy mit jelent az, hogy "a feladatellátás minimális szintje". Vajon mi lesz az, ami ellen már nem fog tevékenykedni, nem fog küzdeni a tisztiorvosi szolgálat? Újabban érdekes betegségek bukkannak fel a környékünkön a kolerától a diftériáig. Én arra gondoltam, vajon ez azt jelenti majd, hogy ezek ellen még éppen küzdünk, mert ezek olyan újak és veszélyesek, a régi szalmonellózist, vérhast meg egyebet meg majd hanyagoljuk egy kicsit átmenetileg? Vagy pontosan mit jelent az, hogy "a feladatellátás minimális szintje" a Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál?

Ráadásul azt is tudni kell, hogy ez a szolgálat a gyógyító ellátás számára nagyon fontok bakteriológiai és szerológiai vizsgálatokat végez, hogy megállapíthassák pontosan, milyen kórokozók okozták azt a betegséget, amivel a beteg a kórházban fekszik. Ezekre a vizsgálatokra minimális összeget kap a társadalombiztosítástól.

Én a módosító indítványomban azt javaslom, hogy a társadalombiztosítástól a klinikai vizsgálatokra 700 millió forinttal nagyobb összeget kapjon a Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. Így talán lehetőség lesz arra, hogy nem a népegészségügyi feladatoktól kell a tisztiorvosi szolgálatnak az erre szánt összegeket elvennie, és talán lehetőség lesz arra, hogy a feladatellátásnak ne a minimális, hanem az elfogadható szintjét biztosíthassa a Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat.

Képviselőtársaim! Ha erre nem teremtenek lehetőséget, akkor hiába beszélnek a megelőzés fontosságáról egyébként is hiába beszélnek, mert még eddig minden megelőzésre szánt összeget csökkentettek , de ha éppen a közegészségügyért felelős hálózat roppan meg a kiadások fűnyírásszerű lefaragása miatt, akkor az nagyon-nagyon sokba fog kerülni az országnak nemcsak a nemzetközi hírnevünk miatt, hanem az itthoni gyógyítási kiadások növekedése miatt is.

A következő kérdés: az állami szociális intézetek. Itt is a költségvetési törvény saját szövegéből indultam ki. Ezek az intézetek vakok, mozgássérültek és értelmi fogyatékosok speciális ellátását, valamint egészségügyi és szociális rehabilitációját végzik. A költségvetési törvény szerint '96-ban a tervezett mértéket jóval meg fogja haladni ezen intézmények kiadása, mert a folyamatosan emelkedő élelmiszer-, energia- és gyógyszerárak a fogyatékosok bentlakásos ellátásában nem elhanyagolható tételt jelentenek.

(10.40)

Kedves Képviselőtársaim! Ezek az intézmények nem tudnak bevételt növelni és nem tudnak máshonnan pénzhez jutni. Hogyan fogják feloldani azt a dilemmát, hogy az élelmiszer- és energiaárak növekedése folytán képtelenek a feladatuk ellátására? Ezért javasoltam 30 millió forint többletet ezekhez az intézményekhez, mert azt gondolom, előre kell gondolkodni a költségvetésben és nem akkor, amikor majd kiderül, hogy már nem elég a pénz az élelmiszeradagra sem.

A harmadik tétel az Országos Mentőszolgálat, ahol nagyon szép ötletük támadt azzal, hogy betegszállításonként majd 100 forintot beszed a mentőszolgálat, és ettől csökkenteni lehet az egyéb irányú támogatásait. Csak éppen azt nem gondolták végig, hogy hogyan fogja ezt az összeget beszedni. Az más kérdés, hogy a 100 forintos összeg beszedése csekkenkénti feladással egyébként kiadásban mennyibe kerül. De van még egy érdekes kérdés: mi történik akkor, ha valaki nem adja fel ezt a csekket. Akkor mit tud tenni a mentőszolgálat?

Kedves Képviselőtársaim! A tervezett összegnek a fele is alig folyik be a mentőszolgálathoz. Persze be lehet tervezni ebbe a költségvetésbe mentőnként a 100 forintot a papír elbírja , de legyenek tisztában vele, hogy ez nem folyik be a mentőszolgálathoz. Legyenek tisztában vele, hogy ez egy papíron lévő szám, de a valóságban nem működik. Márpedig azt hiszem, mindannyian, közösen egyetértünk abban, hogy a mentés állami feladat, és egy mentőszolgálat működése mivel az első ellátást nyújtja az embereknek alapvetően fontos. Nem gondolom, hogy ezen kellene úgy takarékoskodni, hogy a papírra leírt számokról azt hisszük, valódi bevételt jelentenek az intézménynek. Éppen ezért javasoltunk a mentőszolgálat számára 100 millió forintos többlettámogatást.

A következő rendkívül érdekes kérdés a gyermek- és ifjúságvédelem intézeteinek költségvetési támogatása. Megmondom őszintén, nem hittem a szememnek, amikor elolvastam a törvény szövegét. Felolvasom önöknek is, mert rendkívül tanulságos. "A gyermek- és ifjúságvédelem intézetei a javítóintézeti nevelésre utalt és állami gondoskodásba vont fiatalkorúak ellátását, oktatását, foglalkoztatását végzik. Dologi kiadásaik az infláció ellenére évek óta változatlanok, bérjellegű kiadásaik nagysága nem teszi lehetővé az indokolt szakemberlétszám biztosítását." Egy bekezdéssel lejjebb: "Az alkalmazottak bérének emelését elbocsátások, leépítések után lehet megoldani."

Hát, kedves képviselőtársaim, a papír tényleg mindent elbír. Komolyan gondolják ezt? Kit akarnak elbocsátani ezekből az intézményekből? Az állami nevelt gyerekeket? Mert hogy a szakemberlétszám a jelenlegi feltételek között sem biztosítható! Elolvasta valaki ezt a törvényjavaslatot, mielőtt benyújtották? Végiggondolták, hogy mit jelent az, amit ide leírtak? Kinek az elbocsátására számíthatnak ezek után a gyermek- és ifjúságvédelem intézeteiből? A javítóintézeti nevelésre utalt gyerekeket hazaküldik? Vagy az állami gondozott gyerekeket szélnek eresztik? Mert hogy az alkalmazotti létszám már most sem elég a feladatok ellátására!

Ebből következik természetesen, hogy igyekeztünk valamelyes többletösszeget biztosítani ezeknek az intézményeknek is, hogy legalább részben feloldjuk azt a hajmeresztő ellentmondást, amit a költségvetési törvényben önök benyújtottak, és amit elfogadni is szándékoznak, jelzem, mert a módosító indítványainkat sorban nem támogatták a különféle bizottságokban, csak a szociális bizottságban.

Évek óta létezik a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alapítvány, amelyik jelentős összeggel kezdte meg működését, többpárti kuratóriuma van, mindenki megelégedésére működik évek óta. Számtalan iskolában a tornaterem felszerelését tudták ebből a támogatásból biztosítani, pályázati rendszerben gyermekek táboroztatását. Tökéletesen betöltötték azt a feladatot, ami a nevükben található: nemzeti ifjúsági és szabadidősport az egészséges életmódért.

Ebben az évben a népjóléti tárca költségvetésében 6, azaz hatmillió forint támogatás található erre a célra. A korábbi években ez az összeg kezdetben még 500, majd 300, aztán 200 millió forintról szólt. Ehhez képest a 6 millió forintra csökkentés valami egészen elképesztő változás és egészen elfogadhatatlan is. Az egészségügyi vitanapon önök is nagyon szépen elmondták, hogy milyen nagyon fontos az egészséges életmód, hogy sokat kell tenni azért, hogy az emberek egészségesebb életet éljenek. Ez az alapítvány éppen ezt a célt szolgálja.

Akkor, amikor az egészségvédelmi célú pénzeket a pótköltségvetésben több száz millió forinttal csökkentették, akkor, amikor jelenleg a szöveg szerint ugyan 20 százalékkal nő az előirányzat bár a tavalyi 960 millió forintos előirányzathoz képest az 1,1 milliárd bizony nem 20 százalékos növekmény a 30 százalékos infláció mellett , de reálértékben az egészségvédelemre szánt összegek is csökkennek, akkor még ennek az összegnek a csökkentése is rendkívül súlyos érvágás az egészséges életmódért küzdő legkülönfélébb szervezetek, különösen az iskolák számára, hiszen az ő számukra jelentette ez a legnagyobb mértékű támogatást. Kérem kedves képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a módosító indítványt, és úgy, ahogy az elmúlt években is, az idén is majd a társadalombiztosítási költségvetésben megteremtjük hozzá az összeg másik felét, hogy a hagyományos rendben működhessen tovább ez az alapítvány.

Még egy módosító indítványt nyújtottam be: a családvédelmi hálózat fejlesztésére szánt 0 forint helyett 40 millió forintot javasolok. Úgy emlékeztem, az elmúlt években nagyon sokszor hallhattuk, hogy a jelenlegi kormánypártok számára is rendkívül fontos a család mint egység, ők is családközpontú politikát szándékoznak folytatni, a családtámogatás különös jelentőségű, a családstabilitás növelése rendkívül fontos, részben a szociális problémák megelőzésében, és igen nagy részben a legkülönfélébb mentálhigiénés problémák, szenvedélybetegségek megelőzésében. Mi elindítottuk ezt a folyamatot, aminek persze csak az első lépéseit tudtuk megtenni, és azon dolgoztunk, hogy fokozatosan a már meglévő, nem tökéletesen kiépített családvédelemmel kapcsolatos intézményrendszert, a családsegítő központokat, a család- és nővédelmi tanácsadók hálózatát, valamint az általunk létrehozott családvédelmi szolgálatot mellétéve még a nevelési tanácsadókat egy olyan országos hálózattá építsük ki, amelynek részei egymásnak segítve, egymással egységben működve a családok számára bármilyen probléma esetén segítséget, támogatást tudnak nyújtani.

Önök tavasszal elmondták, milyen borzasztó fontos, hogy a családsegítők rendszerét tovább építsük, hiszen milyen nagy szerepük lehet a rászorultsági elvű szociálpolitika végrehajtásában. Ehhez képest egyetlen lépést sem tesznek annak érdekében, hogy a családvédelem intézményrendszerén bármilyen formán is segítsenek. Ebben a költségvetésben egyetlen fillér nincs ilyen célokra. Nem látom világosan, hogy akkor hogyan szándékoznak a családvédelmet valamilyen, ha kis lépésekben is, de fejleszteni, építeni. Nagyon örülnék annak, ha bármilyen nehéz is az ország helyzete azért a legfontosabb hálózatok építéséről nem mondanának le. Mert ha semmit sem építenek, akkor néhány év múlva a helyzet sokkal rosszabb lesz, mint amilyen volt. Kérem tehát önöket, hogy ezt a minimális összeget, ezt a 40 millió forintot fordítsák a családvédelmi hálózat fejlesztésére. Én pedig felajánlom a segítségemet a Népjóléti Minisztériumnak, amennyiben a hálózat építésével kapcsolatos ötletekről és gondolatokról van szó. Nagyon sokat dolgoztam rajta, szívesen folytatnám ezt a munkát, amennyiben egyáltalán igényt tartanak rá.

(10.50)

Én nagyon szeretném, ha képviselőtársaim, akik itt ülnek és nem a bizottságban, a különféle bizottsági üléseken, mert azok nem tudják végighallgatni a módosító indítványok indoklását, és az ember nem tud minden bizottságban ott ülni és elmondani, hogy miről szólnak a módosító indítványok... Kérem kormánypárti képviselőtársaimat, mondják el a saját frakciójukban ezeket az érveket. Láthatják jól, nem extrém követelőzésről és nem extrém összegekről van szó; csak valamilyen lehetőségéről annak, hogy fokozatosan építkezni tudjunk, és ne mindent szétverjünk magunk körül. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiban.)