Körösfői László (MSZP)

1995. november 28.

KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványomról szeretnék néhány gondolatot elmondani.A szakképzésnek jelenleg az egyik legnagyobb gondja a megfelelő számú és szakmai színvonalú gyakorlati képzési helyek biztosítása, méghozzá úgy, hogy a közoktatási törvényben biztosított első szakma megszerzésének ingyenessége is garantálva legyen. A rendszerváltást követően nagy számban szűntek meg, illetve alakultak át nagyvállalatok, ezek helyét egyre növekvő számban foglalják el a kis-, illetve középvállalkozások. Ezek száma, főleg a korszerű képzési feltételekkel rendelkezőké, még mindig nem éri el a képzési helyek iránti keresletet. Így sajnos egyre elterjedtebbé válik az a gyakorlat, hogy a munkáltatók a szakképzési törvény tilalma ellenére jelentős összegeket kérnek a szülőktől a képzés biztosítása fejében.

Ennek megszüntetése vagy legalábbis csökkentése érdekében két dolgot lehet tenni:

Az egyik lehetőség az, hogy a tilalmat bizonyíthatóan megszegőkkel szemben szankcionálási lehetőségeket kell foganatosítani. Ez megtörtént a szakképzési törvény két hónappal ezelőtt elfogadott módosítása következtében, miszerint a gyakorlati képzés ellenőrzéséért felelős Gazdasági Kamara jogosult öt évre kizárni a gyakorlati képzés nyújtásából a tilalmat megszegőket.

A másik lehetőség az, hogy a gazdálkodó szervezeteket a jelenleginél nagyobb mértékben kell érdekeltté tenni a gyakorlati képzésben való közvetlen részvételben. Így várható, hogy növekedni fog ezen vállalkozások száma. Ennek elősegítése érdekében nyújtottam be módosító indítványomat is.

Az Országgyűlés 1995. október 10-én elfogadott törvényével megerősítette a szakképzésről szóló, 1993-ban elfogadott törvény alapvető koncepcionális elemeit. Így például azt, hogy a gazdálkodó szervezetek lehető legszélesebb részvételével történjék a gyakorlati képzés. Ennek elősegítése érdekében viszont a jelenleginél ösztönzőbb adókedvezményeket kell biztosítani számukra. Ezért a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványom szerint a jelenlegi, tanulónként 2000 forintos havi adóalap-csökkentés mértéke 3000 forintra emelkedne.

Ez az 50 százalékkal emelt adóalap-csökkentési lehetőség természetesen a gyakorlati képzés mindkét módon történő esetére vonatkozna. Arra az esetre is, ha a gyakorlati képzés az oktatási hely, a gazdálkodó szervezet és a szakképző iskola között történik megállapodás alapján, és arra az esetre is, ha a gyakorlati képzés tanulószerződés útján történik.

Szeretném megjegyezni, hogy ugyanezt a törvénymódosítást nyújtottam be a társasági adóról szóló törvényjavaslathoz, annak érdekében, hogy a megemelt adóalap-csökkentési lehetőség a társasági adózás alapján adózó vállalkozókat is megillesse.

Tisztelt Ház! Végezetül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az Állami Számvevőszék a szakmunkásképzés eredményességének ez év májusában végzett ellenőrzése nyomán ajánlásai között is megfogalmazta az adótörvények módosításának szükségességét. Indoklásában leszögezte, hogy erre azért van szükség, hogy a gazdálkodó szervezetek, kisiparosok képzésben való közvetlen érdekeltségének növelése, a szakképzés gyakorlati feltételeinek biztosítása növekedjék.

Az általam elmondott indokok alapján kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy módosító indítványaimat támogassák. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)