Csákabonyi Balázs (MSZP)
DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnöke, előadó: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság 1995. november 22-én és 29-én megtartott ülésén kivételes eljárás keretében megvitatta az igazságügyi szakértői kamaráról szóló, T/1538. számon beterjesztett törvényjavaslatot, továbbá az ahhoz benyújtott módosító javaslatokat is.A bizottság a vita során megállapította, hogy a szabályozás szükségszerű és indokolt, mert szerves részét képezi az igazságszolgáltatás fejlesztésének, és kapcsolódik ahhoz a vonulathoz, amelynek során több szakmai kamara alakult meg. E kamarák közös jellemzője, hogy köztestületként működnek és törvényben meghatározott módon közfeladatokat látnak el. A kamarák, így az igazságügyi szakértői kamara is önkormányzattal, nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amely a feladata ellátásához szükséges jogosítványait önigazgatás útján érvényesíti.
Magyarországon az igazságügyi szakértők száma rendkívül jelentős. A jelenlegi igazságügyi szakértői nyilvántartásban 4242 szakértő szerepel. Mindannyiunk előtt ismert az a tény, hogy a szakértői testület eredményes működése az igazságszolgáltatás szempontjából alapvető követelmény.
Mindezekre tekintettel a törvényjavaslatot bizottságunk igenlően fogadta, és a javaslat elfogadását támogatja.
A módosító indítványok megvitatása során különösen két törvényhely tekintetében alakult ki jelentős vita.
Az első: az ajánlás 1. pontjában Dávid Ibolya képviselő javaslata, amelyben a törvényjavaslat 1. § (2) bekezdésének a kiegészítését szorgalmazza. A képviselő asszony módosító javaslata szerint a kamara szervezi a szakértők biztosító társaságokkal való kapcsolatait, gondoskodik a szakértők tevékenységéhez kapcsolódó biztosítási szerződések nyilvántartásáról, és indokolt esetben a szakértőket biztosítási szerződés megkötésére kötelezheti.
A vitát ez utóbbi rendelkezés, ez a fordulat generálta. Míg a kormány képviselője a biztosító társaságokkal való kapcsolattartást és a biztosítási szerződések nyilvántartásáról szóló módosítást elfogadhatónak tartotta volna, a biztosítási szerződés megkötésére történő kötelezés lehetőségével nem értett egyet.
A módosító indítvány előterjesztője és a vitában felszólaló bizottsági tagok is kiemelték azt, hogy míg a közjegyzői kamarai tagság, az ügyvédi kamarai tagság, és e két hivatás gyakorlása garanciális szempontból is felelősségbiztosítás meglétéhez kötött, addig a szakértői tevékenység a törvényjavaslat szerint ilyen kötelezettséggel nem terhelt.
A módosító javaslat, figyelemmel a kamara autonómiájára is, csak lehetőségként veti fel a biztosítási szerződés megkötésének kötelezettségét, és azt indokolt esetben a szakértői kamara hatáskörébe utalja. Tekintettel ennek a módosító javaslatnak garanciális jellegére, különösen arra, hogy a joggyakorlatban a szakértői vélemények nem kizárólag a bíróságok és nyomozó hatóságok megbízásából készülnek, hanem jelentős mértékben és számban közvetlenül állampolgári megbízás útján, így az utóbbi esetekben a jogkereső közönség anyagi kártérítési lehetőségének a megteremtését szolgálnák.
Az alkotmány- és igazságügyi bizottság a kormány képviselőjének nemleges álláspontjával szemben Dávid Ibolya képviselő asszony módosító javaslatát egyhangúlag támogatta.
Tisztelt Országgyűlés! A másik vitatott pont a törvényjavaslat 2. §-a (2) bekezdésével kapcsolatos: Hack Péter módosító javaslata, ami a 2. § (2)-(4) bekezdésének elhagyására irányult. Azt a célt szolgálta, hogy a törvény ne hozzon létre kétféle státusú szakértőt: egy részről azoknak a szakértőknek a csoportját, akik közalkalmazotti jogviszony alapján szakértői intézményben, illetőleg a rendőrség állományába tartozó szakértőként végzik munkájukat, és más szakmai kamarák tagjai, más részről pedig az igazságügyi szakértők döntő többségét, akiket az igazságügy-miniszter a névjegyzékbe felvett ugyanis ezek e névjegyzékbe történt felvétellel és az igazságügy-miniszter értesítése alapján a törvény erejénél fogva válnak a lakóhely szerint illetékes területi kamara tagjaivá.
(18.50)
A két fordulóban megtartott vita során a kormány képviselője és a módosító indítványt előterjesztő Hack Péter képviselőtársunk álláspontja közeledett egymáshoz, és ennek eredményeképpen az alkotmány- és igazságügyi bizottság nyújtott be módosító indítványt, amely az ellentmondást jelentős részben megszünteti és csak a kizárólag közalkalmazotti jogviszony alapján szakértői intézményben, illetőleg a rendőrség állományába tartozó szakértőként végzett tevékenység az, ami nem vonja maga után a kötelező igazságügyi szakértői kamarai tagságot.
Tehát ennek értelmében, ha ezek a szakértők másodállásban, mellékfoglalkozásban vagy vállalkozásban is folytatnak szakértői tevékenységet, akkor a kamarai tagság a számukra is kötelező.
A bizottsági ülésen ezt a módosító javaslatot a kormány nem támogatta, azonban ez is elnyerte a bizottság teljes támogatását mármint a Hack Péter által benyújtott módosító javaslatok. Egyébként Hack Péter képviselőtársam közölte, hogy módosító javaslatai sorsáról nyilatkozni kíván majd a plenáris ülésen.
Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság a fentiek szerint a törvényjavaslat elfogadását támogatja, a módosító javaslatokkal kapcsolatban pedig az írásban kiküldött ajánlással foglalt állást. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)