Hack Péter (SZDSZ)
DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, az eddigi felszólalásokból is érzékelhető volt, hogy ennek a törvényjavaslatnak a jelentősége meghaladja a személyi érintettség körét illetően azt a több mint négyezer szakértőt, aki Magyarországon ma a szakértői nyilvántartásban szerepel. A törvényjavaslat egyfelől az igazságszolgáltatás egészének fontos reformlépéseként került elénk, másfelől a szakértőt igénybe vevő hatóságok, illetőleg a szakértőt megbízó polgárok szempontjából egy rendkívül jelentős lépés, hiszen megteremti annak lehetőségét, hogy a szakértői tevékenységgel kapcsolatos kifogásokat, esetleges panaszokat egy fórum: a kamara erre létrehozott fóruma elbírálja.Úgy gondolom, hogy ennek a javaslatnak mind a két eleme támogatásra méltó és támogatásra érdemes, ezért az SZDSZ támogatja is a javaslat egészét.
Emlékezetes, hogy az elmúlt hat esztendőben sok jelentős, az igazságszolgáltatás területét érintő jogszabály született, így szeretnék utalni a bírák és az ügyészek helyzetét rendező előmeneteli törvény elfogadására, szeretnék utalni a bírósági törvény módosítására, az ügyészségi szolgálati viszonyról egy évvel ezelőtt elfogadott törvényre. Utalok az igazságszolgáltatást érintő jogszabályok körében az ügyvédségről szóló nagyon fontos jogszabályra még az előző ciklusban, vagy utalnék a közjegyzői kamarákról szóló, szintén lényeges változásokat és az igazságszolgáltatás ezen fontos területén meghatározó jelentőségű változásokat létrehozó törvényekre.
Ilyen értelemben az igazságügyi szakértők, akik az igazságszolgáltatási tevékenység részét képezik, méltatlanul voltak mindeddig elfeledve, adóssága a törvényhozásnak, hogy az ő munkakörülményeiket, érdekképviseletüket szabályozó jogi kereteken változtasson. Hozzá kell itt tennem, hogy természetesen a szakértői munkával kapcsolatos bizonyos alapvető problémákat, így például a szakértői díj alacsony voltát, illetőleg a szakértők munkafeltételeinek hátrányos voltát ez a törvény nem fogja rendezni, ez a törvény nem tartalmaz változtatásokat a szakértői díjak vagy például az igazságügyi szakértői intézetekben dolgozó szakértők tiszteletdíja vonatkozásában.
Szeretném megjegyezni, hogy ez a törvény azonban rávilágít azokra az ellentmondásokra, amelyek a szakértői munka mindennapjaiban jelentkeztek az anyagi háttér hiánya miatt. Ennek hatására nyújtottam be és a bizottság támogatta is azt az indítványomat, amely az Igazságügyi Szakértői Intézetben dolgozó szakértők tiszteletdíját valamelyest a bírói tiszteletdíjakhoz közelítette volna. De ez nem témája a mai törvényjavaslatunknak, csak annyiban, hogy ennek a törvényjavaslatnak van egy olyan pontja, amely minden jogász számára aki ezt a javaslatot elolvasta szembeszökő volt.
Csákabonyi Balázs alelnök úr már említette azt az ominózus 2. §-t, amely különbséget tesz a szakértői intézményekben tevékenykedő szakértők és az egyéb szakértők között. Ennek a szakasznak elvi, jogpolitikai vagy jogi indokai nincsenek. Tulajdonképpen nehéz megmagyarázni ennek a paragrafusnak a hátterét mással, mint azzal, hogy a szakértői intézményben tevékenykedő szakértők anyagi helyzete olyan rossz, hogyha még mellette kötelező szakértői kamarai tagságot is előír számukra a törvény, akkor ezekből az intézetekből a kormány tájékoztatása szerint nagy számban vándorolnának el szakértők.
Úgy gondolom, nagyon kívánatos lenne, hogy ezt a sajnálatos helyzetet ne a kamarai tagdíj vagy a kamarai kötelező tagság alóli kivétel szabályával oldjuk meg, hanem a szakértői tiszteletdíjak rendezésével, egy normális munkakörülmény megteremtésével, de mindaddig, amíg ez nem tehető meg, úgy ítélem meg, hogy addig a törvényalkotás során számolnunk kell a realitásokkal. Így számomra elfogadható az a javaslat, amit az alkotmányügyi bizottság terjesztett elő, és ami arról szól, hogy változatlanul nem lenne kötelező a kamarai tagság az intézményben dolgozó szakértők számára, ha csak az intézmény keretei között végeznének szakértői tevékenységet.
Erre szerintem az alkotmányügyi bizottság javaslata az eredeti előterjesztésnél pontosabb, félreérthetetlen szövegváltozatot ad, és szeretném itt is hangsúlyozni, hogy abban a pillanatban, ha a szakértő az intézeti munkakötelezettségén kívül is másodállásban vagy vállalkozás keretében szakértői tevékenységet végez, akkor viszont a kamarai tagsága kötelező.
Nem azért kötelező, mert ez egyfajta büntetése a magánszakértői tevékenységnek, hanem azért kötelező, mert úgy ítéljük meg, hogy a szakértőt igénybe vevő hatóságok és a szakértőt megbízó polgárok érdeke is az, hogyha esetleg valamilyen konfliktusuk támad a szakértővel, valamilyen szakmai kifogást szeretnének előterjeszteni, akkor legyen fórum, ahová fordulhatnak. Értelemszerűen, ha a szakértő másodállásban vagy vállalkozásban végzi ezt a tevékenységét, akkor a munkahelyén az ezzel kapcsolatos kifogásokat rövid úton el fogják utasítani. Értelemszerűen attól, hogy valaki az Orvosi Kamara tagja, a szakértői tevékenységével kapcsolatos kifogásokat az Orvosi Kamara nem fogja elbírálni, mert azt fogja mondani, hogy az orvosi szakmai szabályoktól nem tért el a magatartása, legfeljebb az igazságügyi szakértői normáktól tért el.
Fontosnak tartom azt is, hogy magának a kamarának annak ellenére, hogy nem lesz mindenki kötelezően tagja a kamarának feladata a törvény értelmében, hogy a nem kamarai tag szakértők számára is továbbképzést szervezzen, hogy az ő szakmai munkájukat is támogassa.
Úgy gondolom, hogy ezzel az alkotmányügyi bizottsági módosító indítvánnyal elhárul az a konfliktus nem a legszebb módon, tehát jogilag nem a legvonzóbb módon történik ez meg , ami engem arra indított, hogy a törvényjavaslat 2. §-ához módosító indítványt nyújtsak be. Erre tekintettel a 2. §-hoz benyújtott módosító indítványomat, amit korábban egyhangúlag támogatott az alkotmányügyi bizottság, visszavonom.
(19.00)
Így könnyebbé téve a szavazást és lehetővé téve, hogy az alkotmányügyi bizottság kormány által is támogatott indítványáról döntsön a Ház.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ez a törvény arra mindenképpen alkalmas volt a bizottsági vita során is, hogy ráirányítsa a figyelmet az igazságszolgáltatás részét képező szakértői tevékenység jelenlegi nehéz helyzetére. Bizottságunkban érzékelhető volt az egyetértés valamennyi párt oldaláról, hogy a jövőben is szeretnénk az igazságügyi szakértői tevékenységet figyelemmel kísérni, szeretnénk a magunk részéről: a bizottság részéről és az SZDSZ szónokaként is mondhatom és az SZDSZ részéről is segítséget nyújtani azoknak a szakértőknek, akik érdekképviseletekbe tömörülve szeretnének a helyzetükön javítani. Úgy érzem, törvényjavaslat egészét javította az, hogy a szakértők érdekképviseletei jelen voltak a bizottsági tárgyaláson, kifejtették a véleményüket, eljuttatták észrevételeiket a bizottsághoz. Ez összességében javította a megszületendő törvényjavaslatot. A kormány is értékelte azokat a módosításokat, amiket az érdekképviseletek felvetettek. Így ezúton is azt hiszem köszönetet mondhatunk az érdekképviseletek segítségéért. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)