Szigeti György (SZDSZ)

1995. december 3.

SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Három módosító javaslat mellett szeretnék érvelni, ezek fellelhetők az 1605/7-8-9. sorszám alatt; az ajánlás 8., 9., 16., 23. és 24. pontja foglalkozik többek közt ezekkel a módosító javaslatokkal. Nevezetesen azokról van szó, amelyeket a szociális és egészségügyi bizottság előadója már érintett, amelyek bizonyos társadalmi csoportokat akarnak kedvezőbb helyzetbe hozni, rájuk más szabályokat kívánnak megállapítani. Előttünk nyilvánvalóan a jelenlevők előtt van ez a törvényjavaslat. Az Alkotmánybíróság több helyütt megváltoztatta ezt a javaslatot, érintette az egygyermekesek kérdését, a hatálybaléptetés kérdését és azt, hogy milyen eltartotti kört vehetünk figyelembe. Ugyanakkor egy lényeges tételt is kimondott, azt, hogy az eddigi állampolgári jogon járó ellátásokat át lehet alakítani rászorultsági elvű ellátásokra. E körben szeretnénk módosító javaslatot előterjeszteni.

Megismétlem a korábban az általános vitában kifejtett azon véleményünket, hogy a jövedelemkorlátos megoldást nem a legszerencsésebbnek tartjuk. A magunk részéről jobb megoldásnak ítéltük volna, ha az adóalap alá vonják a családi pótlékot, azt megosztják a házastársak között, így bizonyos fokig a családi jövedelmeket jobban tekintetbe tudják venni, az adókulcsokban lévő progresszivitással egy árnyaltabb elvonást tudnak megállapítani, és ugyanakkor bizonyos elvonás után bruttósítás keretében ezeket az összegeket újra lehet osztani rászorultabb csoportoknak. Ez a kérdés eldőlt; előttünk a jövedelemkorlátos megoldás van.

Gondolom, többeknek ismerősek a javaslatok, ezek előfordultak tavasszal is, akkor terjesztettük elő. Ezek az Alkotmánybíróság döntése, illetőleg a törvény végleges elfogadása után módosultak. Három fő csoportot tudnánk megkülönböztetni, ezeket akarjuk kedvezményezettebb helyzetbe hozni. Ezek közül az egyik csoport ügye már megoldódott, a tavaszi javaslatunk ezt is érintette. A jövedelemkorlátos rendszer egységes egészbe foglalva a három célcsoportra a jövedelemhatár magasabb összegben történő meghatározását célozta meg.

A törvény elfogadásakor a háromgyerekes, illetőleg három gyermeknél többet nevelő családokat a törvényjavaslat változatlanul állampolgári jogon látná el családi pótlékkal. Azonban a másik két javaslatunk nem kapta meg a parlamenti többség támogatását. Nevezetesen: az egyik csoport a fogyatékos gyermeket nevelő családokra vonatkozott. Ennél a javaslatunknál fogadókészséget tapasztaltunk a népjóléti kormányzat tekintetében. A tavaszi javaslatunkat átdolgozva a háromgyermekes családokhoz akarjuk közelíteni az ő helyzetüket. Tehát arról lenne szó, hogy amelyik család fogyatékos gyermeket vagy tartósan beteg gyermeket nevel, az a háromgyermekesekhez hasonlóan jövedelemkorlát nélkül kapja meg a családi pótlékot. Gondolom, ezt ebben a körben nem szükséges indokolni. Az a helyzet, hogy a családoknak nagy anyagi kiadást jelent, hogy ilyen gyermeket nevelnek, és ha a családban marad a gyermek, az minden szempontból szerencsésebb. Szerencsésebb a gyermeknek, szerencsésebb a családnak és a társadalomnak is; a családból való kiemelése többletköltséget jelentene az állam számára az intézmények fenntartásával. Ez a javaslat a második célcsoport helyzetét megoldaná.

Marad továbbra is problematikusnak a harmadik célcsoport, a gyermeket egyedül nevelők kérdése. Erre vonatkozóan is átdolgoztuk javaslatunkat, és két változatot terjesztünk az Országgyűlés elé. Az egyik változat a rendszerben megjelenő célcsoportokhoz közelítené ezt a csoportot is. Itt is a háromgyerekes családokhoz, illetőleg a fogyatékos gyermeket nevelő családokhoz hasonló helyzetet teremtenénk. Ezek a családok is nevezetesen a gyermeket egyedül nevelő egygyermekesekről és kétgyermekesekről van szó, mert a háromgyermekesek már eleve a háromgyermekes kategóriába tartoznak szintén állampolgári jogon, jövedelemkorlát nélkül kapnák meg a családi pótlékot.

(19.30)

Ez költségvetési kiadási többletet jelentős mértékben nem jelentene, itt várható megtakarítás alig mutatkozna. Az általános vitában elhangzott az optimista pénzügyminisztériumi elképzelésekkel szemben, hogy az érintettek 15-20 százalékára vonatkozna a megtakarítás. Az újabb felmérések azt mutatják, hogy itt a 94 százaléka a jövedelemkorlát alapján is ebbe a kategóriába tartozna.

A másik változatunk a korábbi rendszerhez igazodna: a jövedelemkorláthoz. Az a választás állott előttünk, hogy vagy a kivételek irányába visszük el ezt a csoportot, vagy pedig az általános szabályok szerint találunk megoldást. Az általános szabályok szerinti megoldás ugyanaz, mint amit tavasszal előterjesztettünk: számukra egy kedvezményesebb szorzót alkalmaznánk 1,2-es szorzót , és ennek megfelelően módosulnának a jövedelemhatárok.

Számunkra, szabaddemokraták számára fontos, hogy e három célcsoport helyzete rendeződjön, megfelelő preferenciák érvényesüljenek az esetükben. Módosító javaslataink elfogadása vagy elvetése ahogy az általános vitában is kifejtettük meghatározza a végszavazást illetően magatartásunkat. Köszönöm. (Taps.)