Isépy Tamás (KDNP)
DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! Egész más témáról kívánok szólni: a Magyar Rádió 70 éves. Úgy érzem, hogy az alkotmány és a halál után is méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy a média, a negyedik hatalmi ág egyik "levelének" évfordulójáról elhangozzék legalább néhány emlékező szó a törvényhozás az első hatalmi ág házában. A megemlékezés egyébként megfelel a napirend előtti felszólalás szigorú házszabályi rendelkezéseinek, hiszen az ügy országos jelentőségű, mert a rádió az egész országnak, sőt a határon túli magyarságnak is szól. Rendkívüli, mert a kor ugyan nem érdem, hanem állapot, de azért a 70 év az nem semmi; és halaszthatatlan, mert a születésnap nem a múlt hónapban volt, nem a jövő hónapban lesz, hanem a "gyermek" pontosan 1925. december 1-jén jött a világra.Tisztelt Országgyűlés! A rádióról, a műsorokról, a vezetőkről és a munkatársakról folyamatosan már minden szépet és jót, minden rosszat és csúfságot elmondtak. Ezen a téren nehéz lenne valami mellbeverő újdonsággal előállni. A 70 esztendő történetét sem lehet öt percbe összesűríteni.
A Magyar Rádió története ugyanúgy sorsverte és zivataros, mint az egész magyar történelem. Voltak benne napsütötte csúcsok és sötét gödrök, fényes lapok, maszatos oldalak, viharok és ritka szélcsendek, voltak benne forradalmak és kiegyezések, lázadások és megalkuvások, a falai között éltek hősök és árulók, váltották egymást az izgalmas és unalmas műsorok, a hallgatók szidták vagy dicsérték de az intézmény működött és működik; és az elfogultságok félretételével legalább annyit ismerjünk el, hogy valóban sokat tett a magyar kultúra terjesztése és népszerűsítése érdekében.
A részletekről csak egyet: 1925. december 1-jén hangzott el a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Részvénytársaság vezérigazgatójának, Kozma Miklósnak az avató beszéde. Ebből csak egy mondat: "Fogadalmat teszek arra, hogy minden üzleti szempontot háttérbe szorítva, tisztán csak a magyar kultúra szempontjait szem előtt tartva fogjuk ezt a fegyvert kezelni."
Herczeg Ferenc írja egyik írásában: "A rádió kigondolója különb ajándékot adott az emberiségnek, mint Kolumbusz. Ma még csak játszunk ezzel a találmánnyal, mint a kismacska a napsugárral, de idővel jobban át fogja alakítani az életet, mint Amerika fölfedezése." Kolumbusz ugyan állítólag nem is Amerika felfedezésére indult el, de a rádió valóban átalakította életünket. Velünk együtt él, olyan mint egy házastárs, azzal a vitathatatlan előnnyel, hogy nyugodtan lehet szidalmazni nem szól vissza , és ha már nagyon az idegeinkre megy, akkor egy gombnyomással el lehet zárni.
A televízió sem tudta elnyomni, mert például egy autóban nyugodtan lehet rádiózni; a tévézés már előidézheti egy fának ütközés veszélyét.
Befejezésül, elkötelezett rádióhallgatóként, én a születésnap alkalmából hosszú életet, újabb nyugalmas évtizedeket, jobb műsorokat, tárgyilagosabb hírközlést, a politikai kultúra centiméterrel nem mérhető terjesztését és egyéb jókat kívánok a Magyar Rádiónak. Sajnos, születésnapi ajándékként egyet nem lehet ígérni és letenni az asztalra: az életkorral járó kedvezményt, ingyenes utazást a frekvencia hullámvasútján mert 70 év ide vagy oda, a frekvenciáért változatlanul fizetni kell. Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps.)